Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-687
ÍÍ87* országos ülés 1901. •s, hozza magával, hogy a képviselő urak meghallgassák a szónokot! (Élénk helyeslés jobb felöl.) Gr. Tisza István: Én nagyon sajnálom, de Ugron Gábor képviselő úrnak egy közbeszólását nem értettem! Ugron Gábor: Nem hallotta ? Gr. Tisza István: Nem hallottam! Ugron Gábor: Azt mondtam : kötekedóst nem tűrünk, nem párbajesinálásről van szó, hanem tessék az igazságot keresni! (Élénk helyeslés a bal- szélső baloldal ón.) Gr. Tisza István: Kérem, t. képviselő úr, (Halljuk! Halljuk!) ón Isten segedelmével 40 évet éltem át. Egyetlenegy párbajom volt, daczára annak, hogy elég cdkeseredett politikai küzdelemben volt részem. (Igaz! Úgy van! jobb felől.) Engem sohsem fog az a vád érni, hogy én ilyen módon akarom a kérdéseket szükség nélkül elintézni. (Igaz! Úgy van! jobbfdől.) Hagyjuk kérem, azt a párbajkórdóst; unalmas dolog az, a melyet ha muszáj, megcsinál az ember, de semmiféle érdemleges kérdést avval nem lehet elintézni. (Tetszés jobbfelöl.) De miután igazságról van szó, én még egyszer röviden konstatálom, hogy az az állítás, mintha, az Adria hiányt mutatott volna ki, ismétlem, a tényeknek meg nem felel. Rámutatott a t. képviselő úr az Adriának óriásira felnőtt rezerváira. Itt disztingválnunk kell. Az Adria rezervái háromféle csoportra oszlanak: a rendes tartalékra., a biztosítási tartalékra és az értékcsökkenési tartalékra. (Halljuk! Halljuk!) A két első közül a rendes tartalék a társulatnak 20 évi fennállása után a részvénytőkének 27°/o-át képezi; ez bizonyára nem abnormális. A biztosítási tartalék 1,900.000 koronára rug, a melynek azonban külön rendeltetése van, mert hiszen a társulat nem biztosítja hajóit az egész kár ellen, ennek folytán bizonyos esetekben a. kár egy részét önbiztosítás alakjában maga viseli. Feltétlenül szükséges tehát, hogy ezzel szemben külön alapot képezzen, a melyet képez az által, hogy azt az összeget, a melyet terjes biztosítás esetén a biztosító társulatnak tényleg ki kellene fizetnie, rezervába teszi. (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.) Hanem az, a mi szemet szúr a t. képviselő uraknak, az a nagy értékcsökkenési tartalék. A t. képviselő urak itt mindig egy téves számítás talajára lépnek, midőn az értékcsökkenési tartalékot a részvénytőkével hasonlítják össze. A két dolognak egymással semmi köze. Lehet egy társulatnak óriási részvénytőkéje, mikor értékcsökkenési tartalékról beszélni egyáltalában képtelenség, mert nincsenek olyan aktívái, a, melyeknek az értéke csökkenhetne. Viszont "más társulatnál márezius 2<;-án, kedden. MQ relatíve csekély részvénytőke mellett nagy értékcsökkenési tőke lehet. (Igaz! Úgy vau! jobb felöl.) És hogyha figyelembe vesszük, hogy a társulat hajóparkjának értéke az 1899.-ik év végén 17 1 /2 millió koronát képviselt, méltóztatnak megengedni, hogy ezzel a 17',/i millió koronánvl értékkel szemben az a 6,400.000 korona értékcsökkenési alap, a. mely a hajópark értékének mindössze 36 !) /o-át képezi, túlságosnak egyáltalában nem mondható. (Helyeslés jobbfelöl.) Hiszen az Adria, hajói közt új hajó mindössze három van. A hajópark nagyobb része 8—10 éves hajókból áll, de vannak a régi hajói között 15—16 éves hajók is. A kinek a hajók kihasználásáról fogalma, van és fogalma vau arról, hogy mennyire változik a hajóépítési technika, kivált a gépészet terén, hogy tehát a mai kornak megfelelő hajó 10—15 óv alatt mennyit veszít mai értékéből, nem fogja túlságosnak találni azt, hogy ismétlem, 20 évi fennállás után a hajópark értékének 36°/ -a. az értékcsökkenési tartalék. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Ez legfeljebb azon helves aránynak felel meg, a melynek minden társulatnál, a mely konszolidált alapokra helyezkedik, meg kell lenni. (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.) De itt ismét ellentétbe jön a képviselő úr magával, mert beszéde folyamán elmondja., hogy az Adria hajói olyan rozogák, hogy azokat biztosítani sem lehet. Mellesleg megjegyzem, hogy ebben megint üldözi a fátum a képviselő urat, mert megint tévedésben van. mert túszén azt közvetlen tapasztalásból mondhatom, hogy az Adria, hajói aránylag igen előnyös feltételek mellett vannak biztosítva, és az Adria hajóinak biztosítása iránt a legelőkelőbb világczégek élénk versenyt fejtettek volt. ki. Tehát túlzásba, ment a t. képviselő úr informátora, a. mikor azt mondta:, hogy ilyen rozogák a. hajók. Tény azonban az, hogy — ismétlem, régibb hajókról lóvén szó — egy 36°/o-os leírás a hajók értélvéből túlságosnak abszolúte nem mondható. (Úgy ran! jobbfelöl.) Mindezekből tehát, t. képviselőház, ón az Adria helyzetének képét igenis konszolidáltnak, kielégítőnek, bizonyos fokig virágzónak látom, de semmiesetre sem láthatom indokoltnak azt a túlzott felfogást, a melylyel az Adria, helyzetét kiszínezni igyekeznek azért, hogy ezen tranzakezió ellen fegyvert kovácsoljanak. Méltóztassék azt a 6,400.000 koronát leütni a hajók értékéből — mert hisz azoknak a rozoga hajóknak éltékéből csak le lehet 36°/o-ot ütni és akkor mindjárt más lesz a helyzet. Hiszen a legtöbb részvénytársulat nem is úgy állítja össze mérlegét, hogy az aktívák közt meghagyja váltó-