Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-687

«87, országos ülés 1901. márc/ius 2fi-An, kedden. 415 szólalására azt vagyok bátor felelni, hogy nagyon elkésve jött a czáfolat (olvassa) : »1901. január 29-én, Alkotmány. Tanács­kozás a szabad hajózásról. »A negyedik ós ötödik szakasznál ugyanis erős összeütközésre került a sor az Adria társaság és a. többi hajó­tulajdonosok között. Az előbbi szakasz fel­hatalmazást ad a kormánynak, hogy a szubven­czionált társaságok szabad hajózási gőzösei közül csak azokat segélyezze, a melyeknek beszerzésére a miniszter előzetesen beleegj^e­zósét adja. Rosenberg Gyula ezt kihagyatni kéri. mig Oopaitich, Maderspach, Bollich, Lukáts attól tartanak, hogy egy néhány ki­sebb társaság könnyen abszorbeálhatná az összes segélyt­Rosenberg Gyula, : Ez a minisztérium­ban történt ós nem a közgazdasági bizottság­ban. (Mozgás halfelöl.) Rakovszky István: T. képviselő úr! Akár a közgazdasági bizottságban, akár az ankót-en Rosenberg Gyula mindig Rosen­berg Gyula marad, és az Adria érdeke a sza­bad hajózást űző szabad hajózókkal szemben itt is, ott is ugyanaz marad. De várjunk csak (olvassa) : »Az B. §-nál aztán kitört a vihar. Ez a szakasz eltiltja oly helyekről a szabadhajózási jármüveket, melyek beleesnek valamely szub­venczionált társaság vonalába. Ez a szakasz tisztán az »Adria« érdekében kontempláltatik. Maderspach rá is mutat, hogy hová járjon a szabadliajőzásrí gőzös, mikor Keletet a Lloyd társaság, Nyugatot az Adria társaság okku­pálja. Grőf Batthyányi Tivadar nem engedheti meg, hogy az »Adria« látogatta kikötőket elzárják a magyar hajók elől; hogy az osztrá­kok kezére játszassák az ottani elszállítás, és egy javaslatot nyújt be, hogy a privát tulaj­donosok hajói is megkereshessék az Adria vonalain lévő kikötőket, de csak évenként kétszer. Rosenberg Gyula védeni igyekszik az Adriát. Neugebauer utal arra, hogy az Adria maga nem képes a fiumei kikötő farakomá­nyait elszállítani, miért kell tehát a szállítás­ból elzárni a privát hajókat? Lukáts Gyula figyelmezteti a szónokokat, hogy a törvény­tervezetnek korántsem czélja a privát érdekek dédelgetése, itt — bár inderekte — de első­sorban a nemzeti, a közgazdasági érdekek szolgálatáról van szó. Gróf Szapáry véle­ménye szerint a nemzeti érdekeket leginkább konkurrenczia inaugurálásával szolgáljuk; pár­tolja Batthyány Lajos ós Lukáts Gyula fel­szólalását. Végül maga az »Adria« képviselői kényszerüleg kijelentették, hogy nem ellenzik a javasiadnak ily irányú megváltoztatását.« Ha t. képviselőtársam annak ideién mindjárt előállott volna ezzel a dementi­val . . . Rosenberg Gyula: Ez nem is demenii: ez csak helyreigazítás! Rakovszky István: . . . akkor én ter­mészetesen rosszhisszeműen jártam volna, el. Én tévedtem annyiban, hogy azt mondottam a képviselő úrról, hogy a közgazdasági bi­zottságban szólalt fel az »Adria* érdekében, de tökéletesen fentartom, — mindaddig, a míg a, t. képviselő úr meg nem czáfolja, — azt az állításomat, hogy a t. képviselő úr az ankét-en igen is az »Adria« érdekében szól­lalt fél. (Mozgás és ellenmondásoh jobb/elöl.) Rosenberg Gyula: T. képviselőház! Le­gyen szabad a Rakovszky István t. képviselő­társam által előadottakra csak egy rövid meg­jegyzést tennem. (Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) A mi a közgazdasági bizottságban történteket illeti, a t. képviselő úr beismeri tévedését, és ezzel a dolog el volna intézve. Az ankét-re Rosenberg Gyula nem volt meghiva ; oda az » Adria* hivatott meg, és az Adria képvise­letében jelent meg ott Rosenberg Gyula. (De­rültség a baloldalon.) Nekem erre, bocsánatot kérek, jogom van, és fogom is képviselni min­dig, de ez sohasem fog képviselői állásommal ellenkezni és azzal összeütközésbe jönni. (Ellen­mondásoh balfelöl. Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Áttérünk most már a napirendre. A napirend szerint következik az »Adria* magyar királyi tengerhajózási részvénytársa­sággal kötött szerződés beczikkelyezőséről szóló törvényjavaslat (írom. 992. 999) tárgyalá­sának folytatása. Mielőtt azonban a napirend során tovább haladnánk, Lukáts Gyula t. képviselő úr sze­mélyes kérdésben kér szót. (Halijai-.' Halljuk!) Lukáts Gyula: T. képviselőház! (Hall­juk! Hajijai-!) Rakovszky István t. képviselő­társam a ház szombati ülésén az »Adria* szubvenczionálására, vonatkozó szerződés be­czikkelyezéséről szólva, egy kimutatást közölt arról, hogy az egyes államokban az egyes hajókra .mekkora szubvencziő esik, és én ezt a kimutatást tévesnek találván, közbeszólot­tam. Erre Rakovszky István képviselő úr a következő választ adta: (Halljuk! Halljuk!) » Sajnálom, hogy nem utaztam a kép­viselő úrral együtt tanulmányútra Fiumébe!« T. ház! Ha valaki tisztán a, közügy ér­dekében, annak valamely szolgálatot óhajt tenni, azt ezért gyanúsítani a leggonoszabb és legalávalóbb rágalmazás volna. Rakovszky István: Úgy van!

Next

/
Oldalképek
Tartalom