Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-681

márczins 16-áiij szombaton. 302 eSl- országos ülés 1901. össze, kézzelfoghatók g bizonyítja, hogy az Ausztriából behozott sör mennyisége évrőlévre kevesebb. 1895-ben a behozatali többlet, vagyis a behozatal és a kivitel kombinácziójából előállott behozatal] többlet 155.567 hektoliter volt: 1900-ban 114.077 hektoliter volta behozatali többlet, a mi világosan mutatja, hogy a behozatal folytonosan csökkent. Kétségen kivül nagyon előnyös volna, hogyha úgy Ausztriaiján, mint Magyarországon egyforma adó terhelné a fogyasztási czikkeket. Erre törekszünk is, és tisztán fmancziális okok voltak azok, a melyek azt meggátolták, hogy e tekintetben a tökéletes egyenlőség elérhető legyen. Elértük ezt a ezukornál. Reméljük, hogy el fogjuk érni rövid idő alatt a szesznél, és így csak a sörnél van différenczia, a mennyiben. Magyarországon az utólag behozott fogyasztási adó, ma már az úgynevezett söradó-pótlók- terheli a sört. De az osztrák és a magyar söradó közt a különbség nem olyan nagy. mint t. képviselőtársam állítja. 0 ugyanis azt állítja, hogy míg az osztrák söradó 2 forint, addig Magyarországon 7 forint terheli a sört. Tényleg a dolog úgy áll, hogy miután Ausztriában az állami adón kivűl különböző pótadók vannak a sörre kiróva, a melyek az állami adóval együtt átlag 4 forintra rúgnak: Ausztria és Magyarország közt nem 5 forint a különbség a söradóra nézve, hanem csak 3 forint. Mi a söradópótlékot eltöröltük, a, mi csak a, fővárosban 1 forint 90 krajczár könnyebbítést jelent. A bor után meghagytuk a pótlékot; a mennyiben meg van engedve, hogy- az egyes városok a bor után pótlókot szedhessenek. A sörre nézve ezt megtiltottak, tehát a sörre nézve tovább mentünk az engedékenységgel, mint a, bornál; holott a, két adótárgy közöl kétségkívül a bort illetné meg az elsőbbség. Budapesten, mint említettem, ós az egész országban eltöröltük a pótlékot a sörre; az állam vállalta, magára, hogy a fővárosban az 1 forint 90 krajczárnyi pótlókot a magáéból fizeti. Azonban csalódnék, a ki azt hinné, hogy ennélfogva olcsóbbakká lettek a sörárak. Most is ugyanazok az árak vannak, daczára annak, hogy a pótlék megszűnt. Hogy az adózás a sörre nézve, a söripar helyzetére, a söripar fejlődésére nem bír elöntő fontossággal, azt legyen szabad a következő adatokkal igazolnom. (Halljuk! Hulljuk!) Az 1878. és 1879. évi kampányban, midőn még csak 2 forint söradó nehezedett a sörre, volt az összes sörtermelés 471.000 hektoliter. Csak kerek számban beszélek. 1881-ben behozatott az 1 forint 50 krajezáros sörfogyasztási adó. Ennek daczára a sörtermelés ós fogyasztás nemcsak nem csökkent, hanem növekedett. Felemelkedett 486.000 hektoliterre. 1883-ban újból felemeltetett a söradó 1 frt 50krajczárral, úgy, hogy most már 2 forint hefyett 5 forint nehezedett a sörre. Ennek daczára a sörtermelés és fogyasztás növekedett, 645.000 hektoliter termeltetett. 1889-ben behoztuk az italmérési adót újból 2 forinttal, úgy-, hogy most már összesen 7 forint adó nehezedett a sörre. Ennek daczára, megkétszereződött a sörtermelés, 600.000 helyett 1,239.000 hektoliter volt a termelés egy óv alatt. Ez azóta folyton növekedett és gyarapodott és legmagasabb fokát elérte a kiállítási évet megelőzőleg, a midőn 1,665.000 hektoliter sör volt a termelés. Az, t. ház, tagadhatatlan, hogy söriparunk ennek da.czára nincsen kedvező helyzetben. De ez a nép szokásaira és a bor áraira vezethető vissza. Mert népünknek nem elsőrendű itala a sör, és ha bort kap illő áron, mindenesetre annak adja az elsőbbséget. Ennek következtében tapasztaltuk azt, hogy midőn a filloxera pusztításai következtében a bor ára. növekedett, a. borfogyasztás csökkent, a sörfogyasztás pedig emelkedett; mihelyt pedig a, bor árai kedvezőbbek lettek, csökkent a. sörfogyasztás. Második panasza t. képviselőtársamnak az, hogy a múlt évben körrendelet adatott ki a, minisztérium által, a mely szabályozta, annak a, söradópótléknak lerovását, a, mely az Ausztriából behozott sör után fizetendő. Köztudomású- dolog, t. ház, hogy ha minden egyes sörküldeményt, a mely Ausztriából jön, a, vegyi vizsgálatnak vetünk alá, a mi hoszszabb időt vesz igénybe, a sör megromlik, használhatatlanná válik; ez az eljárás nem lenne egyéb, mint a sörbehozatalnak teljes lehetetlenné tétele, a mi a fennálló törvényekkel ellenkeznék. Ennek következtében gondoskodnunk kellett módokról, hogy a sör foktartalmát az adóztatás szempontjából megtudhassuk a nélkül, hogy a sör minden egyes küldeménynél vizsgálat alá vétessék. Ennek következtében az említett múlt évi rendelet és az ahhoz csatolt hirdetmény kimodja, hogy ellehet tekinteni a vizsgálattól két esetben. Először akkor, ha a küldemény bizonyítványnyal van ellátva, oly ausztriai vegykisórleti állomástól, a mely általunk hitelesnek van elfogadva. Ebben az esetben a sörküldemóny foktartalma az illető bizonyítvány szerint ítéltetik meg és a további vizsgálat mellőztetik. Másodszor mellőzhető a vizsgálat akkor, ha a behozott sör után bevallott foktartalom nem kevesebb, mint a, mennyit mi az ezzel a rendelettel közzétett hirdetményben az egyes ausztriai