Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-681

fi81. országos ülés 1901. márczius i(l-án., szombaton. ^(jg gyárakra nézve megállapítottunk. 48 sörfajra nézve van ugyanis megállapítva a íbktartalom ; ez közzé van téve, ós hogy ha a behozatal alkalmával bevallott foktartalom nem cseké­lyebb, mint az, a mely a rendeletben foglal­tatik, ezt hatóságaink elfogadják és a további vizsgálattól eltekintenek, feltéve, hogy gyanús körülmények nem forognak fenn. Hogy ezt a foktartalmi táblázatot miként állítottuk össze, arra, nézve bátor-vagyok meg­jegyezni, hogy az Ausztriából behozott ós itt fogyasztás alá kerülő összes sörfajokból pró­bák vétettek, az állami vegykisérleti állomás analizálta a próbákat foktartaloni tekinteté­ben, és ezek a hivatalos analízisek kikerekítve lettek megállapítva ós elfogadva. Azt hiszem tehát, t. ház, hogy ez eljárás egészen megbízható, ebből a magyar söriparra kár nem háramlik, nem háramlik annál ke­vésbbé, inert az ausztriai gyárosnak abszolúte nincsen érclekében hamis bevallást tenni, mert nem ő fizeti az adót, hanem a belföldi impor­tőr, vagyis a kereskedő, a. kimérő, ós így nem tételezhető fel, hogy az ausztriai, gyáros ennek érdekében valótlan vallomást tegyen, a mi az ő renoméjára hátrányos következ­ményekkel járna. A midőn még megjegyezném, hogy ezek a foktartalmak nem egyszersmindenkorra. van­nak megállapítva, hanem időről-időre revízió alá vétetnek és ez idő szerint is különböző sörfajok vannak vizsgálat alatt, ós a menny­nyiben szükséges, ezek a foktartalmak változ­tatni fognak: azt hiszem, megnyugtattam t. képviselőtársainat, hogy ebből az eljárásból a magyar söriparra nem fog hátrány származni, T. ház! Sajnálattal észlelem a felszólalt ellenzéki képviselő urak beszédéből azt, hogy azért a közgazdasági kedvezőtlen helyzetért, a mely tényleg uralkodik, a kormányt teszik felelőssé, és minden bajnak kútforrását a kor­mányban vélik feltalálhatni, mintha nem tud­nák a t. képviselő urak azt, hogy valamint <i természeti törvényeket nem lehet megvál­toztatni, úgy megvannak a közgazdasági életnek is a maga törvényei, a mel_yeket sem egyes kormány, sem a kormányok összesége nem képes útjukból elterelni. Az ilyen bajok­kal szemben kormányok és törvényhozások nem tehetnek mást, mint keresik az enyhítés eszközeit ós megteszik mindazt, a mi a jobb jövő előkészítésére alkalmas. Hogy minálunk kedvezőtlenek a gazdasági viszonyok, az tagadhatatlan, és csak az okok tekintetében van közöttünk eltérés, a mennyiben a t. képviselő urak mindezen bajoknak okát ós kútforrását a rendszerben, a kormányban és a kormány eljárásában vélik feltalálhatni, mi pedig ezen okokat egész világosan látjuk ós, azt hiszem, látja minden elfogulatlan ember. Mindenki tudja, t. képviselőház, hogy a ma­gyar gazdasági életet az utóbbi időben rond­kivűl sok csapás érte, a filloxera pusztításá­tól elkezdve a legkülönbözőbb elemi csapásig, le a sertósvószig. Mindenki tudja, hogy a rossz termésű vagy nagyon közepes termésű ÓA^eknek egész sorozata összetalálkozott a búzaárak hanyatlási időszakával. Mindenki előtt ismeretes, hogy általunk el nem hárít­ható okokból Európában a pénz rendkivű'i mórtékben megdrágult, megszűkült, a minek következtében legelső rangéi értékeinket sem voltunk képesek eladni, és így bedugultak azok a^ hitelforrások, melyekből közgazdasá­gunk évtizedeken keresztül alimentálta magát és melyekből a, beruházások egész hosszví sorát létesítette. Már ezek az okok maguk­ban véve is elegendő indokát képezhetnék a gazdasági depresszióknak. De fájdalom, ezen okhoz, még bizonyos más, társadalmi, sőt mondhatnám politikai okok is járultak. Sajnos, t. képviselőház, hogy minálunk az a társadalmi felfogás uralkodik, hogy az ipari és kereske­delmi foglalkozás nem egyenrangú, hanem valami alárendeltebb foglalkozás a többinél, a mire úri ember a maga gyermekét rendesen nem szokta nevelni, a mi azután a különböző gazdasági foglalkozások társadalmi összeolva­dását is megnehezíti. (Élénk tetszés.) Ismeretes az is, hogy minálunk itt a t. házban és a házon kivűl is a gazdasági foglalkozások egy egész sorozata, bankok, takarékpénztárak, ipari, kereskedelmi vállalatok, építési, közle­kedési vállalatok stb. működése úgy pertrak­táltatik, úgy Ítéltetik meg, mintha az legalább is a magántulajdon ellen elkövetett merény­letekkel egy színvonalon állna,. (Elén/: helyes­lés jobbfelöl.) Ha így gondolkozunk a gazdasági tevékenységek különböző ágairól, akkor ne csodálkozzunk, ha az emberek óvakodnak ezekkel foglalkozni. És ez magyarázatát ké­pezi egyszersmid annak is, hogy az idegen tőke nem nagyon tolakodik, ho°'v itt nálunk elhelyezést keressen (Igaz! TJgy van! jobb felöl.) Mindezek magukbanvéve is elegendő magyarázatát és indokát szolgáltatják a gazdasági hanyatlásnak. Ezekhez járul azon­ban még egy, az előbbieknél nem kevésbbé fontos körülmény, legalább a mi momentán hatását illeti. És ez az Ausztriához való gazdasági viszonyunknak bizonytalansága. legalább a jövő tekintetében, ós az állandóság­nak ós a szilárdság elemeinek teljes hiánya ebben a viszonyban. Köztudomásii dolog, hogy minden gazdasági foglalkozásnál, mint a, kereskedelemnél és iparnál elsőrangú fontos-

Next

/
Oldalképek
Tartalom