Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-681
298 triäban is teljesülhetnek azok a garancziák. azok a, feltételek, a melyek mellfitt a gazdasági szövetséget rendeli megköttetni az 1867-iki törvény. Ezt én őszinte beszédnek tartom, mert feltárja a helyzetet, és úgy dolgozik, mint a hogy a közmondás tartja : Arme Leute koehen mit Wasser, rükren mit cinem Hölzel és thim einbrennen mit nyomorúság, (Nagy derültség és felkiáltáso/c bal felöl: Nagyon helyes! Ez a férfias beszéd! Helyeslés jobb félő/.) de ("málló rendelkezést ajánlani ós ráfogni az 1867-iki törvényre, hogy ;mna,k megfelel ez a, rendelkezés, mikor ez nem igaz, mikor most az önálló rendelkezésünket nem az alkotmányos kellékek biztosítjákj hanem egyedül a császári akarat, az nem helyes közjogi magyarázat. Hiszen az ilyen magyarázat alkalmas egész közjogunknak az értelmét ős -a nemzetnek a közjogi érzékét is elhomályosítani. (Ugy van! bal felől.) Közjogi dolgok, közjogi vívmányok, közjogi magyarázatok : kérem, mennyit hallottunk mi mái' erről! (Derültség bal felől.) És mikor a jelenlegi tisztelt kormány elfoglalta, székét, mindjárt, hogy úgy fejezzem ki magam, az első ülésen, mikor az akkori indemnitási javaslatottárgyaltuk, mikor szóvátettük azt. hogy mi lesz már most azokkal, a kik február 15-ig nem fizették meg az adót, mert nem volt megszavazva, lesz-e késedelmi kamat és a többi; feláll a. miniszterelnök úr szomszédságában ülő pénzügyminiszter úr, és bogvan magyarázza a közjogot? (Halljuk! Halljak!) Azt mondotta: az adók nincsenek megszavazva:, nem is lehet azokat behajtani, de mert a. polgárok kötelesek megfizetni az adót, azt letétbe kell helyezniük és majd késedelmi kamatot is kell fizetniük. (Derültség balfelől.) Hát ez közjogi magvarázat? Ez közjogi elfacsarás. (Ugy van! balfelől.) Érintem csak a legújabb zavarodottságot, mely előállott az érdemrendekre vonatkozólag. (Halljak! Halljak!) Én nem akarom a dolgokat élére állítani, hanem megvallom, nevettem, mikor az érdemrendek körül utaztak, mikor egy kézirat feküdt előttünk, a mely közöltetett a miniszterelnök úrral, hogy tudniillik így és így osztatnak be ezután az érdemrendek: a magyar királyi szent István-rend; azután az osztrák császári Lipót-rend s össze-vissza, keverve a többi érdemrendekkel. És mikor arról volt szó, hogy micsoda czímen jut Goluchowsky ezeknek kezeléséhez, közös ügy-e ez? az volt a válasz, hogy nem mint közös külügyminiszter, hanem mint a császári ház minisztere, teszi ezt, akkor önkéntelenül is felmerült bennem a gondolat, hogy van-e hát a királyi háznak is minisztere és tulajdonképen kinek van köze a szent István-rend kezeléséhez? És a mikor árczius i<i-án, siíombatoH. reklamálta, a, miniszterelnök ár az ő jogát és felhozta, hogy nem azt?, hanem egy másik kéziratot kontraszignált, azt állította, hogy ő neki volt befolyása a változtatások eszközlésénél, mert őt is meghallgatták, neki tehát tudomása volt a, dologról. Ugyan kérem, mi köze a miniszterelnök úrnak a császári dolgokhoz ? Mit kontraszignált ott a miniszterelnök úr? Hiszen azok nem császári dolgok, azok a másik országot illetik. Ha a szent István-rendről lett volna szó, a mely királyi rend. akkor igen természetes, hogy miután itt neki megvan az ingerencziája az alkotmányosság szempontjából, tartozik ellenjegyezni. Ez értelmes dolog, de a mikor a, császári rendek a királyi rendekkel egy halmazban össze vannak keverve és azzal érvel, hogy kontraszignált, akkor kérdem, hogyan jutott hozzá például az osztrák rendekre vonatkozó dolgok ellenjegyzéséhez? Ezt csak mellékesen említettem, illusztrácziójáúl annak, hogy azok a hires közjogi magyarázatok, mennyire szegények, mennyire semmik. Széll Kálmán miniszterelnök: Hja! Arme Leute koehen mit Wasser! (Derültség.) Páder RezsÖ: Igen, ón azt mondom, hogy ha valaki nincs abban a helyzetben, hogy máskép cselekedjék, vallja be, hogy így kell tennie, de nem szaba.d affektálni azt, hogy ez a helyes, ez az alaptörvények szellemének megfelelő. És én arról szóltam, hogy a, magyar közjogot ne csavarják el, ne ferdítsék el szükséghelyzetnek a kényszere alatt, a helyett, hogy őszintén megmondanák azt, hogy azért cselekszünk így, mert máskép egyelőre nem lehet, várjuk meg, míg az osztrákok máskép viselik magukat, és akkor a 67-es törvény feltételei szerint fogunk eljárni. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Azután, t. ház. más za,varok is vannak itt, a melyeknek tisztázása szükséges, nem annyira a. mi privát kíváncsiságunk kielégítése végett, hanem a nemzet szempontjából, a mely választásra készül és a melynek az én alkotmányos fogalmaim szerint abba a, helyzetbe kell jutnia, hogy meggyőződése szerint állást foglalhasson és tisztában legyen a dolgok folyása iránt. Ott van példáid az egyházpolitikai revízió. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Felhozhatom ezt, mert én tudom, hogy a kormánypártban többen vannak olyanok, a kik künn a folyosón, magántársalgásban a revízió mellett 'nyilatkoznak. (Zajos ellenmondás és felkiáltások a jobboldalon .• Nevezze meg!) Zmeskál Zoltán: Nevezhetek eleget! (Ellenmondás a jobboldalon.) (>• 1. orszasros ülés 1901.