Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-680

680.. országos ülés 1001. márczius 14-«n, csütörtökön. 279 nem egy eleven törpe cziczkány azon >>hiteles feljegyzések« alakjában, a melyek tegnap láttáit napvilágot. Azt, a, mit ebben a, hiteles feljegyzésekben mondott a t. kultuszminiszter úr hosszan, nagyon röviden elmondhatta volna pár. szóval, így: »]SJesze semmi, fogd meg jól!« A kérdés csak az. t. képviselőház, és erre vagyunk kíváncsiak, hogy vájjon a t. kultuszminiszter úrral a t. kormány is aláirja-e azt a hiteles feljegyzéseknek nevezett okiratot, és ha aláirja, hogy megmarad-e a mellett, mert ha igen, akkor ugyan Magyarországon nem lesz katholikus autonómia" ós akkor hiába fog védekezni, akárhogyan védekezik is, mondom, hiába fog védekezni a kormány azokkal a vádakkal szemben, hogy üldözi a magyar katholikusokat. Mert, t. képviselőház, van autonómiája itt a protestantizmusnak, van autonómiája a szerbeknek, van a románoknak. csak a legtöbb egyént számláló katholikus magyaroknak nincsen. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Csak a katholiczizmusnak a keze van bókóban, és úgy látszik, a t. kormánynak nincsen is szándéka ezen bókokat megoldani. Hát ilyen kormányt támogassunk mi, t. képviselőház ? Ilyen iránt viseltessünk bizalommal és annak szavazzuk meg a költségvetést ? Vagy olyan kormány iránt legyünk bizalommal, t. képviselőház, a mely az újabbi egyházpolitikai törvéixyeket intaktaknak nevezi, pedig látja, vagy legalább is láthatja azoknak káros következményeit ós abszurditását. Csak egyetlenegy példát fogok felhozni, t. képviselőház, a melyből mindenki meggyőződhetik ezeknek az egyházpolitikai törvényeknek az abszurditásáról, íme: ugyancsak azon, sőt régibb törvényeink is, de különösen az újabb egyházpolitikai törvények szabadságot adnak minden 18 éves egyénnek, hogy vallását változtathassa, vallását elhagyhassa, ós ugyancsak azon egydiázpobtikai újabb törvények szerint vallásnélkülivé, vagy a mint a kultuszminiszter úr mindig figyelmeztet bennünket, hogy korrekté beszéljünk, tehát vallásfelekezeten kívül állóvá válhassék. Jó. Már most egy ifjú a gimnázium hetedik osztályában betölti az ő 18. óvót, úgy-e bár, t. kultuszminiszter úr, ennek az ifjúnak szabad megváltoztatni az ő vallását, sőt szabad vallásfelekezeten kívül állóvá is válnia? Meg is teszi ezt a szünidőben. Most jelentkezik a nyolezadik osztályra, ós ekkor ez a két dolog áll előtte: vagj^ felveszik őt, vagy nem veszik fel a gimnázium nyolezadik osztályába. Ha félveszik, ugyan nagyon kíváncsi vagyok t. kultuszminiszter úr, miután ,a vallástanítás kötelezett tantárgy, milyen vallásra fogja küldeni ezen vallásfelekezeten kívül állót? Mert tudtommal a vallásfelekezeten kívül állóknak még sem hittanuk, 'sem pedig lelkészeik nincsenek, tehát vallást nem tanulhat. (Derültség balfelöl.) Vagy pedig nem veszik be, ós pedig azért nem. mert nem akar vallást hallgatni. Hát akkor ugyanaz a törvény, a rnely az egyik kezével szabadságot ad neki, hogy vallását megváltozta/fchassa, ép ugyanazon az alapon a másik kezével elvonja tőle a tanszabadságot, megfosztja őt előmenetelétől. Hát nem abszurchun ez, t. képviselőház ? De én tudom előre, hogy talán a t. kultuszminiszter úr is, vagy egyáltalán a liberális rendszer hogyan fogja megoldani ezt a kérdést. Egyszerűen úgy tesznek, a mint a külföldön tett a liberalizmus: kitörlik a kötelezett tantárgyak közül a hittant, hogy az a hitehagyott is folytathassa az iskolát, ópúgy, a mint hogy reparálták a sókkal rosszabb polgári házassággal azon némi bajokat, a melyek a házasság körül fenforogtak. Ilyen kormány iránt. t. képviselőház, ón bizalommal nem viseltethetem. (Helyeslés balfelöl és a szélső baloldalon.) De ha' nem is viseltetem bizalommal a t. kormány iránt, annak egyik tagjához, a földmívelósügyi miniszter úrhoz, mégis kéréssel fordulok, (Derültség jobboldalon.) bár nem a magam számára, hanem azoknak a szegény székelyeknek az érdekében, (Mozgás jobbfelöl.) a kiivet a- liberalizmus földönfutókká tett ós tesz. (Helyeslés balfelöl.) T.. képviselőház! Két csoportja volt legközelebb Magyarországon az embereknek; az egyik ezt kiáltotta: panem et circenses, élvezetet és mulatságokat, és ezt nagyon kielégítették Magyarországon. (Zaj a jobboldalon.) Hogy ezt mennyire kielégítették: az látszik azon, hogy most kell reparálni azt a törvényt, t. i. az inkompatibilitási törvényt, a melylyel kielégítették. Buzáth Ferencz: No most nevessenek ! (Zaj jobbfelöl,) Molnár János: A második része pedig az embereknek így kiált: munkát ós kenyeret! de ezt mai napig sem tudták az urak kielégíteni. Hát ón ennek a szegény népnek, a. mely munkát és kenyeret kór csupán és nem élvezetet ós mulatságot, érdekében szólalok fel. és egy kérésem, van a t. földmívelósügyi miniszter úrhoz. Az 1871 : LIII. törvényezikk alapján az erdőt a székely földön, a mely eddig a községnek jövedelmezett, birtok arány szerint fel fogják osztani és a kinek nincs birtoka, természetesen nem fog kapni semmit, de tűzi fát sem; annak a szegény, nyomorult népnek tehát, a mely eddig az erdőből élt, innen fizette adóját ós az erdőből húzta, minden