Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-680
<>80. országos ülés 1901. m&rczius 14-én, csütörtököm 265 megállapítása által. A delegáczió. határozatainak bírálata végett nem mondhatok egyebet, minthogy a delegáczió testében, lelkében idegen ennek a nemzetnek érzületétől, (Ügy van! Úgy vau! 'a szélső baloldalon.) úgy is viselkedik vele szemben, mint idegen, mi sem érzünk vele, mi sem értünk vele egyet soha abban az elvont hatáskörben, a melyben az ország sorsát eldönti, de az önök szivéből is, a mikor delegátusokká alakulnak, kiköltözködik a hazafiúi melegség ós önök nem gondolnak a népek millióira, a kiknek fillérei az önök jóvoltából Ausztriába vándorolnak! fZajos tetszés a szélső baloldalon.) Quótafelemelós, rendkívüli közösügyi, hadi, ós egyéb kiadásokra, az olvasatlan milliók mindig készen állanak, hanem hogyha a tanítók kopogtatnak, akkor azt mondja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, hogy közel vagyunk a kifejlődéshez, mert már minden tanító megkapta a minimumot. (Mozgás.) Ha egy iskola felállításáról van szó, akkor a községet kell megadóztatni, a község adja a telket, a község adja az évi hozzájárulást, a község vállalja el az épület fentartását, a község kontrahálja a tőkekölcsönt, ós az állam kegyesen megfizeti évi bér alakjában a törlesztési járulékot. Ha azonban Ausztria kopogtat ajtónkon; akkor gavallérok vagyunk ; nem fogadunk el ajándékot, hanem megnyúzzuk milliónyi népünket azért, hogy felfelé hyperloyalisak, kifelé gavallérok legyünk. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) És hogyan tartják önök fenn ezt a viszonyt ? Talán úgy, hogy békés egyezség jön létre a két állam népei között. Úgy szerződnek, mint szabad nemzet szabad nemzettel, úgy, mint a hogy azt a nagybölcsessógű 1867-iki törvény kontemplálta ? Nem! Fentartják úgy, hogy mind a két fél azt mondja, hogy se testemnek, se lelkemnek nem kell, (Ügy van! a szélső baloldalvn.) de kívánja egy hatalom, a mely előtt meghajlunk, a mely azt mondja, hogy »mindenáron együtt fogunk maradni*. Hentaller Lajos: Szakadjunk el mentül előbb! Az a, p> fő! Barta Ödön: T. képviselőház! Mit jelent az, hogy »minden áron együtt kell maradnunk?« Ez azt jelenti, hogy igazam volt, a mikor azt mondtam, hogy ez a parlamenti kiadás inproduktiv kiadás, felesleges. Miért tárgyalunk itt? Miért hintünk port a nemzet szemébe, ha önállóságra való aspirácziónkat megvalósítani nem lehet, mert »mindenáron együtt kell maradnunk'?* (Igaz! Úgy van! Tetszés a szélső baloldalon.) Hentaller Lajos: Dehogv kell, dehogy feell! KÉFVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIV. KÖTET. Barta Ödön: T. képviselőház! Ezzel a. thómával, a melyet most említettem, áll kapcsolatban az is, hogy nálunk a valódi alkotmányosság iránt érzék alig van. Lassan-lassan úgy elenyésznek az alkotmányos fogalmak, hogy szinte csoda lesz, ha végre valamiképen össze tudjuk illeszteni a valódi magyar alkotmányt úgy. mint a hog}- az eredetiben fennállt. Csak egy tünetre akarok rámutatni, t. ház, a melyet ezzel kapcsolatban itt felemlítek. Hogy mennyire terjed nálunk a ezezarizmus felé való hajlam, azt mutatja: a magyar állam költségvetése. (Halljuk!) Ezt a költségvetést a magyar államnak szavazta meg a ház, a magyar kormánynak szavazza meg a felhatalmazást, — mert a többség valószínűleg meg fogja szavazni, — hogy a magyar állam érdekében éljen a kiadás ós a bevétel jogával. Es nézzük végig az intézményeket! Leszek bátor néhányat felsorolni. (Halljuk! Halljuk!) A magyar állam beszedi a maga adóját, még pedig elég erősen, elég nagy mennyiségben. Látott-e a t. ház tagjai közül valaki adóhivatalon olyan felírást, hogy: »magyar állami adóhivatal ?« Lukács László pénzügyminiszter: * Magyar királyi,* az ott van! Barta Ödön: »Magyar királyi adóhivatal« van ott, azt láttam én is; nem is tartom helyesnek, épen azért ezt a tünetet is abba a kategóriába sorozom, a melyet megjelöltem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A közoktatásügy királyi jog? Királyi jogon alapúi ? Királyi kötelességen ? Tudtommal nem ; állami feladat; az állam teljesíti a maga tényezői által. Az iskolákat úgy is hívják — az elemi iskolákat —hogy: * állami elemi iskola* ; azonfelül már minden nem állami, hanem királyi; maga az a tanfelügyelő, a ki ezt az állami elemi népiskolát vezérli, a ki annak főnöke, az királyi tanfelügyelő. Mohay Sándor: Miben nem találnak sérelmet ! Barta Ödön: Én igen szívesen fogom venni, ha t. képviselőtársam majd felszólalásában meg fog nyugtatni arra nézve, hogy ez a magyar államiság kifejezéséhez okvetlenül szükséges. Én nem tartom szükségesnek, sőt sérelmesnek^ tartom. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én annak adok kifejezést, a mit én érzek, és nem annak, a mit t. képviselőtársam hajlandó lenne helyeselni! Az államvasutak üzeme talán egészen állami funkczió. Nem is tartjuk mindnyájan helyesnek, hogy annyira állami funkczió. De azért az nemcsak államvasút, hanem »m. kir. államvasút.* Hát ón szeretném tudni, hogy a királyi vagyonnak mennyi forintja van abban ä4
