Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-680

Ogf} «80. országos ülés 1901. i a Magyar állam vasúiban ? (Úgy van! a szélső haloldalon.) Mivel járult hozzá a királyi ház ezen vasút létesítéséhez? Melyik alkotmányjogi törvény diktálja azt, hogy a magyar állam minden intézményének királyinak kell lennie ? Hiszen, — tovább megyek, t. ház, — a dohánygyárak is királyiak. Ez már igazán csak állami működési üzem, avagy feladat. A pénzügyőrség is csak nem királyi talán, az a fináncz, ki arra ügyel, hogy a polgárok ne ütközzenek bele semmiféle szabályzatba, ne csempészszenek. Ez csakugyan nem királyi feladati. Mégis királyiak a pénzügyőrségek. Ezek azok. a mik intézményeinkben láthatók. Hogy a politikai életben mi látható, arra egy példát hozok fel a t. pénzügyminiszter úrnak a működéséből. Ha jól emlékszem, a vasgyáraknál — a költségvetés indokolásának 79. lapján a t. miniszter úr is megtalálhatja — azt mondja a t. miniszter úr, hogy a magyar királyi állami vasgyárak központi igazgatósága czímmel új hivatal állíttatott fel legfelsőbb engedélyivel. Hát én azt kérdem a, t. miniszter úrtól: ki állítja- fel Magyarországon az új hivatalokat? (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ki az a legfelsőbb tényező, a, ki új hivatalokat létesít Magyarországon? Nem-e a törvényhozás? (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hentaller Lajos: Az ordókat csinálják legfelsőbb engedélylyel! Barta Ödön: Azt hiszem, hogy a t. miniszter lír nagy tévedésbe esett közjogilag, a mikor indokolásába bele merte venni, a mit különben úgy is tudunk, hogy minden jó felülrőljön. (Derültség a szélső baloldalon.) Azt mondja a miniszter úr, hogy legfelsőbb engedélylyel felállít egy új hivatalt, — a hivatal különben már működik, — a melynek költségei _ most jelentkeznek először a költségvetésben. Hát oda jutunk, hogy nemcsak a törvényjavaslatok nyújtatnak be előzetes jóváhagyás végett ós illuzóriussá tétetik a parlamenti tárgyalások komolysága, hanem a hivatalok létesítése is előzetes felsőbb engedélylyel történik, és csak azután tudjuk meg, hogy a költségeket fizetni kell? (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ez olyan elferdítése a parlamentarizmusnak, olyan mellőzése a parlamenti felelősségnek ós olyan illuzóriussá tótele a komoly parlamenti munkának, a melyhez én több kritikai szót fűzni nem akarok, (ügy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Arról az erőszakosan fentartott szövetségről még egypár szót kívánok szólani. (Ralijuk! Halljuk!) ügy látjuk, — s ez komoly tünet, — hogy Ausztriában ad hoc a legveszerczins lé-én, csiitörtiiktiu. élelmesebb ellenségek ki tudnak bókülni, ha arról van szó, hogy nem a szövetséget fentartani lehessen, hanem hogy a mi bőrűnkről a szövetségi járulókot levasalhassák. (Úgy van! Úgy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt láttuk eddig 96 óta is mindig. Kellő időben mindig szélcsend állott be Ausztriában. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) kiküldték a quótabizottságot, hogy megállapítsák azt, hogy ők nem tárgyalhatnak, ők nem tudnak velünk megegyezni, mert ők horribilis nagy összeget kivannak. A kérdés azután királyi döntés alá bocsáttatik és »a karaván halad*. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Másik kellő időpontban, valószínűleg nem ingyen, hanem valamely viszontszolgáltatás kívánsága, vagy megkapása ellenében ismét meglesz a kibékülés, a szélcsend, a mikor tudniillik a delegácziót fogják kiküldeni, hogy ismét megkoppaszthassanak bennünket a forma látszólagos megtartásával. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezt a kérdést azért vetettem fel, mert úgy hirlik, — és a. t. kormány bizonyosan jobban van értesülve, mint mi, misera plebs, — hogy a csehek óriási nagy kedvezményeket, legalább nagy Ígéreteket kaptak azért, hogy ad hoc csendesen legyenek. Egyetem, kamatmentes államkölcsön Prága számára stb. Nem irigylem tőlük ; szükségük van rá bizonyosan. Az ő kormányuk adta meg nekik. Nem irigylem tőlük, ha ők fizetnék az egész költséget és ha — hála a. vámszövetségnek — nem mi fizetnénk olyan nagy részt abban, a mit úgy neveznek: Ausztria háztartása. (Úgy van ! Úgy van a szélső baloldalon.) De ez nem az, a mire kíváncsi vagyok, hanem az, a miről nem beszélnek, hogy tudniillik a németek minő ígéretet kaptak. Mit ígértek nekik ezért a csendességért? »Besseren Ausgleich«, a mire otyan nagyon fáj a fogúk ? Nekik az az egyezség, a melyet nem kötöttek meg, a melyet rájuk oktroyáltak, a mit mi úgynevezett egyoldalú, önálló berendezkedés alapján létesítettünk, a mely senkinek sem kellett, de ránk is erőszakolták, még nem elég, nekik »besserer Ausgleich« kell? Miután hiszem, s meg vagyok arról győződve, hogy a t. kormány gyakorolja azon befolyást a mi érdekeink szempontjából a külügyekre, a külkereskedelmi viszonyokra ós mindazokra az intézményekre, a melyek nélkül egy ország nem fejlődhetik és meg nem állhat: tisztelettel kérem a t. kormányt, van-e most mái* álláspontja ebben a kórdósben, a mely már olyan közeli időben megoldandó lesz, (Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) hogy minő gazdasági politikát fogunk inaugurálni? mily módon fogjuk megvédelmezni .mezőgazdasági,