Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-679

B79. országos ülés 1901. szó : » vagyonát« kétszer fordul elő feleslegesen, ennélfogva indítványozom, hogy az elsőt, a mely a »közigazgatási fog- és tolonczházi alap* szavak után következik, törülni méltóztassék. Kérem ebbeli módosításomnak elfogadását. Buzáth Ferencz jegyző: Meskó László! Meskó László: T. ház! A pénzügyi bizottság által beterjesztett szöveg 3. §-ához két móclosítváixyt leszek bátor előterjeszteni. Mielőtt azonban ezt tenném, legyen szabad csak röviden egy észrevételt tennem arra, a mit az igen tisztelt miniszterelnök úr rám vonatkozólag az általános vitában mondott ós a mit én félreértésnek tulajdonítok. (Halljuk! Halljuk!) Én ugyanis egy szóval sem kicsinyeltem azt a hozzájárulást, a mely ezidőszerint és a közel múltban is az alapokból fordíttatott lelenczügyi czólokra. Én a szűkmarkúságot egyszerűen arra értettem, hogy a kincstár. mint ilyen, ezektől az alapoktól eltekintve, nem járul semmivel a lelenczügy támogatásához. Hyen értelmet kérek szavaimnak tulajdonítani, mert ezt akartam kifejezni. És ha így fogjuk fel a dolgot, akkor elesik az is, mintha ellenmondásba jutottam volna önmagáimnál akkor, mikor egyrészt semmibe sem vettem, vagy nagyon lekicsinyeltem ezt a javaslatot, másrészről pedig kijelentettem annak elfogadását. A mi már most a módosítványokat illeti, bátor vagyok a 3. §. első bekezdéséhez a következő módosítványt előterjeszteni (olvassa): Szövegeztessék ezen szakasz első része ekkép: »A budapesti állami gyermekmenhely építési és felszerelési költségeinek fedezetéül a. Sándor István-féle végrendeleti hagyományból keletkezett ós a belügyminiszter felügyelete alatt álló »szülő- és lelenczházi alap* azon része szolgál, mely az alapító levél által a Budapesten felállítandó lelenczház czéljaira van rendelve.« T. képviselőház! Módosítványom czólja az, hogy az alapítók szándékának a szülőház felállítására vonatkozó része megóvassék és tiszteletben tartassák. Azokat az érveket, a melyeket részben a bizottsági jelentés, részint az előadó úr az ellenkező álláspont támogatására felliózott, a magam részéről megállnatoknak nem tekintem. Nem tekintem megállhatóknak azért, mert nem áll az, mintha Sándor István alapító levelének a szülőház felállítására vonatkozó része feleslegessé, vagy épen kivihetetlenné vált volna. Nem vált kivihetetlenné ez a rendelkezés, mert ha ezidő szemárczins 12-én, kdMen. 955 rint van is elég klinika arra, hogy a szülni készülő anyák teljes mértékben befogadtassanak, részint a főváros népessége, részint a forgalmi viszonyok növekedése folytán nincsen kizárva, kog}

r e téren nagyobb szükséglet fog a jövőre előállani. Kivihetetlennek meg épen nem lehet mondani az alapító ezen rendelkezését, mert hiszen ebben egyetért velem, azt hiszem, a t. előadó úr is, hogy ha az állam maga akarna épen a lelenczházzal kapcsolatosan egy szülőházat is felállítani, ebben semmiféle akadály őt meg nem gátolhatná. De helytelenné]-: tartom a javaslatnak módosíttatni kivánt részét, különösen azért, mert igen könnyen lehetne oly megoldást találni, a mely egyrészt az alapító levél határozmányainak szigorúan megfelelne, másrészt meg az államkincstár érdekeibe se ütköznék. És ez egyszerűen az az eljárás volna, hogy a klinikák költségvetésébe beillesztetnének Sándor István szülőházi alapítványának kamatai, az az összeg pedig, a. mely ott az állam hozzájárulásával ezen beillesztés következtében meg lenne takarítva, viszont a lelenczház czéljaira fordíttatnék. Én azt hiszem, t. képviselőház, hogy nekünk törvényhozóknak szigorúan kötelességünk nem határozni olyant, a, mi egy alapító szándékaiba ütközik. Én már magát azt a gondolatot, hogy a törvényhozás rendelkezzék ós határozzon oly dologban, a hol az alapító levél határozott ós annak rendelkezése tartandó szem előtt, nem tartom szerencsésnek. Nem tartom szerencsés gondolatnak azt sem, hogy a t. kormány ő Felségének erre vonatkozólag már korábban előterjesztést tett. Mert, t. képviselőház, igen könnyen meglehet, hogy Sándor Istvánnak valamely rokona vagy leszármazója esetleg pert fog indítani az államkincstár ellen ós azt fogja vitatni, hogy az államnak, de magának a törvényhozásnak sem volt joga megtenni azt a rendelkezést, a mely itt a 3. §-ban kontemplálta tik. És akkor mi lesz a. helyzet, t. ház? A helyzet az lesz, hogy a bíróságok ugyancsak ő Felségének a királynak nevében esetleg épen ellenkező döntést mondhatnak ki. Én az ily ellentétek felidézését a magam részéről sem törvényesnek, sem helyesnek, sem alkotmányunk rendelkezéseivel megegyezőnek nem tartom, s épen azért ajánlom a t. képviselőháznak beterjesztett módosítványom elfogadását. (Helyeslés a szélső haloldalon.) És hogy ne kelljen ugyanezen szakasznál másodszor is felszólalnom, már most vagyok bátor előterjeszteni egy második módosítást, a mely így hangzik (olvassa) : »A 3. §. hetedik sorában ezen szavak