Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-679

254 679. országos ülés 1901. uiárczius 12-éu, kedden. A kisdedóvásról szóló törvény, vagyis az 1891 : XV. törvényczikk a következőképen rendelkezik az 1. §-ban : »A kisdedóvás feladata, a 3— 6 éves gyermekeket egyfelől ápolás és gondozás által a szülők távollétében érthető veszélyektől óvni, másfelől rendre és tisztaságra szoktatás, valamint ügyességüknek, értelmüknek és kedélyüknek korukhoz mórt fejlesztése által őket testi, szellemi és erkölcsi fejlődésükben elősegíteni. « Továbbá ugyanezen törvény 4. §-a így rendelkezik: »Ott, hol kisdedóvoda, vagy menedékház van, minden szülő vagy gyám köteles 3—6 éves gyermekét vagy gyámolt ját abba járatni, hacsak nem igazolja, hogy a gyermek otthon vagy bárhol állandóan kellő gondozásban és felügyeletben részesül.« Már most, t. képviselőház, kétségtelen, hogy ennek a törvénynek rendelkezései érvényesítendők a gyermekmenhelyre jutó azon gyermekekkel szemben, a kik 3—6 évesek, vagyis harmadik életévükbe léptek. Az iránt nincs is aggályom, hogy a törvénynek e rendelkezése érvényesülni fog azokra a gyermekekre nézve, a kik tényleg a gyermekmenhelyekben bent tartatnak és ápoltatnak. Ezekre nézve legalább a. megóvás mindenesetre meglesz ós a mennyiben testi és szellemi állapotuk megengedi — nevelő foglalkoztatásban is minden bizonynyal részesülni fognak az intézetben. Máskép áll a dolog azokra a gyermekekre nézve, a kik nem az intézetben, hanem egyes szülőknél helyeztetnek el, A kisdedóvási törvény kötelezi a szülőt, vagy gyámot arra, hogy a gyermeket vagy saját otthonában a kellő gondozásban részítse, vagy — a mennyiben e tekintetben akadályozva volna ós a mennyiben az illető községben óvoda, vagy gyermekmenhely van, — a gyermeket az óvodába, vagy gyermekmenhelybe küldje. Ámde azok a szülők, a kiknél ezek a gvermekmenhelvi gyermekek az intézet igazgatóságának intézkedése következtében elhekyezve lesznek, az illető gyermeknek sem szülei, sem gyámjai nem lesznek, tehát e kisdedóvási törvény rendelkezései rájuk kiterjedni nem fognak, vagyis a kisdedóvási törvény alapján ezen gyermekeknek az óvodába járatására kötelezve nem lesznek. Ezen a hiányon kell nézetem szerint segíteni. Ezt a segítséget én abban látnám, ha a t. képviselőház a 2. §. után mint betoldott új 3. §-t felvenné a következő ren- delkezóst, vagyis eltogadná a következő módosítást (olvassa): A 2. §. után, mint új 3. §. teendő: »Mindcn intézet igazgatósága gondoskodik róla, illetőleg ellenőrzi, hogy úgy az intézetben benn levő, mint a kivül elhelyezett gyermekekre nézve három éves koruktól fogva a kisdedóvásról szóló 1891 : XV. törvényczikk rendelkezései érvényesüljenek.«. Ehhez képest azután a szakaszok száma megfelelően változnék. (Helyeslés.) Bátor vagyok a t. képviselőháznak, tekintettel a, kisdedóvási törvény fennálló rendelkezéseire, ezt a módosítást elfogadásra ajánlani. (Általános tetszés és helyeslés.) Széll Kálmán miniszterelnök: (Halljuk! Hallj tik!) Ennek a törvénynek nem czólj a sem a kisdedóvási törvénynek, sem más törvénynek, ha. kifejezetten nincs valamely szakaszban benne — pedig nincsen benne •— módosítását eszközölni, vagy bármiképen rajta változtatást tenni és én azt hiszem, hogy ha ez a Berzeviczy Albert t. barátom által proponált javaslat, vagy módosítás nem vétetnék is be a. törvóiwbe, én gondolom, hogy e törvény szelleme és a kisdedővási törvény szerint ki kellene terjeszteni ezen intézeteknek gondját arra, hogy a kisdedővásról szóló törvény betartassák, mert hiszen, a hol szülő vagy gyám nincs, ott az gondoskodik, a ki annak helyébe lép. Miután azonban, mondom, az utasításban és a rendeletben erről valószínűleg amúgyis gondoskodtunk volna és ugyanazt akarja a t. barátom, de maga a törvény kiegészítésére és világosabbá tételére alkalmasnak látszik ez a módosítvámy, a magam részéről azt elfogadom, ós kérem a t. házat is, méltóztassék ahhoz hozzájárulni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Kiván-e még valaki a szakaszhoz szólani ? (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom. A 2. §. meg nem támadtat zt elfogadottnak jelentem ki. Következik most — fel fogom még egyszer olvastatni — Berzeviczy Albert képviselőnek indítványa, hogy a 2. §. után harmadikul egy új, önálló szakasz vétessék fel. Kérem ezt felolvasni. Molnár Antal jegyző (olvassa Berzeviczy Albert módosítványát). Elnök: Elfogadja-e a. ház ezen 3. §-kónt beillesztendő szöveget: igen, vagy nem ? (Igen!) A ház mint új 3. §-t elfogadja. Ehhez képest a következő 3. §. mint 4. §. fog szerepelni. Dedovics György jegyző (olvassa « régi 3., most 4. §-t). Elnök: A előadó úr kivan szólani. Hajdu József előadó: T. ház! Ezen szakasz első bekezdésében abban a mondatban, a mely így kezdődik: »az ennek vagyonát, esetleg meghaladó költségek stb.« ez a