Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.
Ülésnapok - 1896-679
248 <>79, országos ülés 1W1. niárcscnis 12-én, kedden. négy esztendőben számukra félretettek, azon kivűl elegendő ruhát és fehérneműt. Sőt az sem ritkaság, hogy a leányt egyenesen az intézetből adják férjhez, s ilyenkor 100 rubelt adnak vele hozományul. Sajnos, t. ház, hogy javaslatunk tisztán pénzügyi okok miatt az elvileg helyes határokig sem mehet eb hanem a everrnekvédelmet csak egy mindenesetre legfontosabb, mert alapvetőrészében oldja meg. Bár tehát egyelőre ez a lépés sem kicsinylendő, remélnünk kell. hogy ezt az intézmény fejlődéseved további törvényhatósági intézkedések fogják követni. Addig is kötelességszerűleg felvilágosítom a t. házai, hogy a 7 éven felüli lelenezek ezután sem maradnak gondozatlanul, érvényben marad reájuk nézve az 1880: XXII. törvónyezikk, a községek rendezéséről 145. §-ának b) pontja, melyek értelmében ezeket a községek tartoznak gondozni. Barta Ödön: Mely községek? Hajdu József előadó: Az illetőségi községek! Sőt. t. ház, arra a kérdésre, hogy ezekkel mi történjék, maga a javaslat adja meg a teljesen megnyugtató választ, midőn 6. §-ában kijelenti, hogy az állami és társadalmi tevékenység e téren szerves összekötetésbe hozandó, a mi ide applikálva, magyarul azt teszi, hogy az állami menhelyekből 7 éves kor betöltése miatt elbocsátott lelenezek további gondozásának magasztos feladatát társadalmi egyleteink veszik át. Szólnom kell még, t. ház, azokról a költségekről, melyeket a törvény- maga után von. Ezek a javaslat szerint két kategóriába sorozandók be. Elsőbe tartoznak a menhelyek építési és felszerelési, másodikba ugyanazoknak fentartási ós a gyermekek gondozási költségei, ezek között természetesen az igazgatási költségek is. Az utóbbi csoportba eső költségek részben olyanok, melyeket már törvény értelmében az országos betegápolási alap fedez, részben pedig mint ezekkel szorosan összefüggők, ezen javaslat 4. §-a által utaltatnak ugyanazon alap terhére. A gyermekmenhelyek építése ós felszerelése czéljaira a javaslat 3. §-a a belügyminisztérium felügyelete alatt álló országos alapot szándékozik felhasználni és pedig a vidéki menhelyek építésére a közigazgatási fog- és tolonezházak alapját és az országos betegápolási alapnak 1899-ik évi zárszámadás szerint megállapított vagyonát; melyek felett a törvényhozás teljes joggal rendelkezik. Szó férhet azonban ahhoz, hogy a szülőés lelenczházi alap, mely a budapesti gyermekmenhely felállítására vétetik igénybe, felhasználható-e egészben erre a czólra? Mert ugyanis, t. ház. ez az alap Sándor István hazánkfiának végrendeleti hagyományából keletkezett, a: ki e hagyományt csak felerészben rendelte »Findlingshaus«., másik felerészben kifejezetten »szülésház« felállításaira. E kérdést mind a. két bizottság, melyek nevében szerencsés vagyok e helyről beszélni, csakhamar egyhangúlag igen-nel döntötte el, nemcsak czélszerűsógi, ele jogilag is kifogástalan következő okokból: 1. 0 Felsége a király, mint a közalapok ós alapítványok őre, legmagasabb engedélyével hozzájárulni méltóztatott. Barta Ödön: Nincs joga! Hajdu József előadó: 2. Az alapító nemes szándóka a mens fundatoris, általában n, gyermekmentés volt... Barta Ödön: Az sem igaz! Hajdu József előadó: .. .melyet két úton kivánt megvalósítani, lelencz- és szülőház segélyével. De- mivel szülőházakat az állam ós főváros együtt mái 1 oly mennyiségben rendezett be, hogy ezeknek és a poliklinikum intézményének segélyével sokkal több szülőnőnek adhatnak ingyenes orvosi segélyt, mint a menynyien azt igénybe veszik, további szülőháznak felállítása, mint ezidőszerint felesleges, a mens fundatoris ellen volna, mert az alapító nemes szándókát, mely a szülőházzal is kétségtelenül a gyermekmentésre irányúit, sem vinné előbbre. 3. Az állam a szülészeti klinikák felállításakor jogosan használhatta volna fel a Sándorféle hagyománynak ezt a részét, de mivel nem tette, ez a, rész felszabadúltnak tekintendő. 4. Preczedensek bizonyítják, hogy alapítványok, melyek czólja időközben megvalósíthatatlanná vált, más, az alapító intenczióinak megfelelő rokon czólra. használtattak fel. Mennyivel inkább áll ez a Sándor-féle alap szülőház felállítására rendelt részére, mely a javaslat értelmében nem is rokon, hanem ugyanazon czél megvalósítására lesz felhasználva? Ezek elmondása után tisztelettel kérem a t. házat, hogy a javaslatot úgy általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, mint részleteiben is elfogadni méltóztassék. (Altalános, fiiéul- helyeslés. A szónokot számosan üdvözlik.) Buzáth Ferencz jegyző: Meskó László! Meskó László: T. ház! Midőn ezen kimerítő, a kérdés minden oldalát megvilágító előadói beszéd után a függetlenségi és 48-as párt részéről, nevében ós megbízásából felszólalok, van szerencsém csak annak rövid
