Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-669

|g <Mtf>. országos ülés 1901. február 27-én, szerdán. széki intézmény ne csak ornamentikái jelentősséggel bírjon, hánern megfeleljen hivatásának, tehát valóságos igazságügyi intézmény legyen, akkor • annak hatáskörében mielőbb módosításokat kell életbelóptetni. Az esküdtszéki intézmény csak úgy válik be, ha helyesén van megválasztva judikaturájának hatásköre. JEs mit látunk? Azt, hogy annál a félelemnél fogva, a melyet ezen intézmény, megteremtése Magyarországon keltett, és a melyhez mindenesetre hozzájárult az úgynevezett Csemegi-fóle tervezet, az ő sok lapra terjedő aggódásaival, melyek miatt a nemzetiségi viszonyokra való hivatkozással, a magyar nép intelligencziájára való hivatkozással nem. tartotta életbeléptethetőnek ezt az intézményt : mondom, ezen félelemnél fogva a büntetendő cselekményeknek csak kis köre utaltatott az esküdtszékek bíráskodása alá. És hogy utaltatott az oda ? Lehet mondani, mechanikus rendszerrel, ismérvül választották a, büntetés nagyságát és az öt éven felüli szabadságvesztéssel büntetendő eseteket utalták az esküdtszék elé; az öt éven aluli szabadságvesztéssel sújtandó cselekményeket pedig a törvényszék elé. És mit látunk? Hogy míg az. emberölési esetek közül azokat, a melyek megfontolással követtetnek el a preineditált emberölési eseteket és általában a szándékos emberölési eseteket az esküdtszék elé utalja a törvény, addig a felindulásban elkövetett emberölési eseteket, a melyek tehát, minthogy motivált emberölések, minthogy lélektani alapokon nyugszanak és nem jogi alapokon, az esküdtszéli elé lettek volna utalandók, a törvény az esküdtszékektől elvonta. A gyakorlatban azonban mégis azt látjuk, hogy ezek az esetek az esküdtszók által bíráltaknak el. mert az esküdtelv hajlandóságánál fogva, hogy inkább enyhébben minősítenek, mint szigorúbban, az esküdtbíróság alkalmazza ezeket a, paragrafusokat, holott az ügyészség, a mely inkább a rendes bíróság elé tereli az ügyet, mintsem az esküdtszók elé, sokszor enyhébben minősít, csakhogy az ügy lelett ne az esküdtszék, hanem a rendes bíróság ítéljen. így tehát az esetek nagy számában azok az ügyek, a melyek esküdtszék elé tartoznának, onnan elvonatnak, azok pedig, a melyek nem oda tartoznának, ott biráltatnának el, a mi által bizonyos természetellenes judikatura keletkezik. Én úgy vélem, hogy valamint például a rablás nem épen esküdtszék elé való dolog, valamint az úgynevezett verekedósi esetek, tehát a halált okozó testi sértések is oly országban, a hol ilyen szák keretben állapítják meg az esküdtszéki hatáskört, nem épen odavaló esetek: akként, úgy Átélem, az összes nagyobb és súryosabb büntetéssel járó politikai bűntetteket, továbbá az emberölési esetek minden faját igenis oda kell utalni, de oda kell utalni, t. ház, a nyomtatvány útján elkövetett bűncselekmények egész körét is. . Bátor vagyok a t. miniszter úr figyelmét felhívni arra, hogy azt, a mi az országban megtörtónt, hogy tudniillik megcsorbították a régi sajtószabadságot, az események- indokoltnak most már nem mutatják. Csak röviden említem meg, t. ház, hogy mindazt, a mi a 16. §. vitája alkalmával e házban felhozatott, az élet megczáfolta. Teljesen természetellenes elbírálás . alá esnek ma a rágalmazás! ós becsületsértési perek. Míg a íxyomtatván}útján elkövetett azon becsületsórtósi és rágalmazási perek, a melyek közhivatalnokok panaszaira indíttatnak meg, az esküdtszók elé tartoznak, s nyomban el is biráltatnak: addig az esetek közül igen sok, a melyek pedig épen úgy közérdekűek, mint ezek, egy kivételes, ostromállapotszerű benyomást tevő hármas szenátus előtt biráltatnak el. Ugyanabban a korszakban, a. midőn a. párbajmánia ellen igyekszik a társadalom állást foglalni; (Úgy van! Úgy van! a szélső bahldalon.) a midőn keresik azokat a hatóságokat, mondjuk inkább azokat a testületeket, a melyek talán a -megtámadott becsületnek és a megtámadott reputácziónak való helyes elégtételadással nélkülözhetőkkó tehetnék a párbajokat, a míg, mondom, ilyen áramlat keletkezik: ugyanabban a korszakban a mi alkotmányjogunk stdyos megsértésével épen a, rágalmazási ós becsületsértési perekből kiküszöböljük a juryt,... Vészi József: Elég hiba volt! Visontai Soma : . . . épen az esetek azon nagy körére és nagy részére vonatkozólag, a melyekről váltig azt hitték, hogy ezek a közérdeket nem érintik, de a melyekről- bebizonyult, hogy az összes, eddig előfordult esetek között egyetlenegy becsületsértési vagy rágalmazási per sem volt. a mely tisztán csak magánügyből keletkezett volna, hanem mindenütt ott szerepelt a közérdek belejátszása is, a közérdekre való vonatkozás, a közérdek intéző és vezető motívuma. Nagyon érdekes az, t. ház . . ... (Mozgás és zaj jobb felől. Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Visontai Soma: . . • a mit nekem egy kiváló biró mondott el, a kinek módjában van, mint vezető ós elnöklő bírónak ezekben az úgynevezett kivételes sajtó ügyekben a tárgyalást vezetni. (Halljuk! Halljuk!) Azért mondom kivételes ostromállapotszerű eljárásnak, (Helyeslés és mozgás a szélső baloldalon.) mert