Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-669

<ii>9. országos ülés 1.901. ő mondotta, nem bir elég remédiummal azirás- I beliség kiküszöbölésére, hogy nehézkes a vég- ! tárgyalásoknál. Mert hiszen, ha van egy kiváló érdeme az új bűnvádi perrendtartásnak, akkor ez épen az, hogy a benne lefektetett közvetlenség, szóbeliség és nyilvánosságnak elvei mellett a büntető igazságszolgáltatás gyorsaságát is képes előmozdítani. Hiszen mit látunk, t. képviselőház? A. bűnvádi pereknek nagy része, a mely azelőtt be volt ékelve hosszií időkön át a vizsgálatnak békóiba, gyors lendülettel meg}' á,t a legtöbb esetben, a mint számszerűen ki fogom mutatni, a nvomozatból a főtárgyalási stádiumba. Mit látunk, t. képviselőház? Hogy a személyes szabadsággal összefüggő momentumok, a személyes szabadság érdekének javára, módosultak ós változtak. A míg régebben hosszú vizsgálati fogsággal egybekötött vizsgálat miatt panaszkodtunk, ma azt látjuk, hogy a vizsgálati fogságoknak száma majdnem a felére apadt le, a mi csodálatos dolog egy esztendő után; és különösen a hosszabb vizsgálati fogságok, vagyis a három hónapnál tovább tartó vizsgálati fogságoknak a. száma azoknak egyharmadára apadt le. Különösen bebizonyosodik 'ez a budapesti királyi főügyészség és a budapesti büntetőtörvényszék statisztikájából. És azt látjuk, t. ház, a mire még most statisztikával nem rendelkezem, - ós a, mi mérvadó a bűnper megítélésénél, — hogy különösen a bűnper megindításától annak főtárgyalásáig, annak végleges lebonyolításáig, a régi időkben hosszú idő múlt el, hónapok, esztendők, úgyannyira, t. ház, hogy ez nemcsak jogi, hanem erkölcsi hatás-' sal is birt, mert azt az ártatlan embert a felmentés többé nem tudta, visszaadni a társadalomnak szemben azon megbélyegezéssel, melyet előidézett a hosszú vizsgálatnak ós vádnak súlya; most ]3edig rövid hetek alatt — mondhatom, inkább hetek, mint hónapok alatt — bonyolítják le a büntető bíróságok bűnpereiket. Ez által a magyar büntető jogszolgáltatás beilleszkedett az európai haladásnak keretébe. Mondhatom, hogy nemcsak hátra nem vagyunk a többi nemzetekkel szemben, a mint azt ezen rövid egy esztendei tapasztalait is mutatja, hanem erős haladást is tanúsítunk sok más nemzettel szemben. (Ugy van! a baloldalon.) Már most mit látunk, ha figyeljük ezen statisztikai adatokat? Látjuk azt, hogy a jogerősen elítélt foglyok száma bizonj-os mértékben emelkedik épen a gyors proczedura által, de a felebbezós alatt állók, az ítélet nélküliek ós a három hónapon túl vizsgálati fogságban levők száma mindinkább apad. (Ugy van! a hal oldalon.) Nem akarom túlságosan igénvbe KÉFVH. NAPI/). 1896—1901. XXXIV. KÖTET. február 27 én, szerdán. j <7 venni a t. ház türelmét. (Halljuk! Halljuk!) hogy ezeket az adatokat a maguk terjedelmében kimutassam. (Halljuk! Halljuk! Elnök esengd.) de egy néhány ügyészségnek adatait be fogom mutatni. így például azt látjuk mindjárt itt a fővárosban, hogy míg 1898-ban a vizsgálati foglyok száma 334 volt, ma már csak 290. Ennek a súlyát csak akkor ítélhetjük meg, ha; tekintetbe veszszük azt, hogy míg 1898-ban a három hónapon felüli vizsgálati foglyok 67-et tettek ki, — de ne tessék úgy venni, hogy ez a 67 három hónapon felüli fogoly például csak négyhónapos vizsgálati fogoly volt, hanem volt ott félesztendős, egyéves, sőt volt két-három eset, a midőn két évig terjedő vizsgálati fogságban voltak az illetők, — addig 1900-ban ezeknek a száma egyszerre 2l-re apadt. Míg az ítéletnólküliek 1898-ban 212-en voltak, ma már csak 182 van. Pedig méltóztassanak azt is tekintetbe venni ennél a statisztikánál, hogy a régi rendszer alapján is ítélkeztek még 1900-ban mindazon ügyekben, a hol a főtárgyalás a törvény életbeléptetése után még nem volt kitűzve. Míg 1898-ban a jogerősen elítéltek száma 52 volt. 1900-ban 84. a mi azt mutatja, hogy az elítélés sokkal gyorsabban törteid. Itt van a pestvidéki törvényszék. Míg 1898-ban a. három hónapon, túli vizsgálati fogoly száma 21 volt, 1900-ban már csak 13. Az Ítélet nélküliek száma 1898-ban 71 volt, 1900-ban 40. Míg a jogerősen elitéltek száma 1898-ban 82 volt, most már 130. Csupán ezt a. kőt fővárosi törvényszéket említettem fel, s most csak a, főszámokat említem még meg. Míg 1898-ban a budapesti főügyészség területén a három hónapon tédi vizsgálati foglyok száma 116 volt, ina már csak 35. Míg 1898-ban az Ítélet nélküliek száma 444 volt, 1900-ban csak 280. 1898-ban felebbezós alatt volt 90, most csak 45. A jogerősen elitéltek száma 1898-ban volt 839, most már 922. A budapesti büntetőtörvényszék statisztikája; is mutatja a gyors haladást, mert míg — és ez nagyon érdekes — még 1899-ben a vizsgálatok száma 6821-et tett ki, 1900-ban már csak 1719-et. A közvetlen idézések száma 1322 volt, a főtárgvalásra való utalás pedig 330. De, t. ház, a, bűnvádi perrendtartás hatását az is igazolja, hogy a büntető) jogszolgáltatás iránti érdeklődós, a megengedett vagy meg engedett cselekmények iránti helyes érzék át megy a köztudatba, is. Előmozdítja ezt az esküdtszőki intézmény. Az esküdtszéki intézmény iránt semmiféle faktornak eddig panasza nem volt. Mégis bátorkodom ezen intézményre egy megjegyzést tenni. En úgy vélem, ha, mi azt akarjuk, hogy ez az esküdt-