Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-675

S75. országos ülés 1901. márczins 6-án, szerdán. 157 lehetőleg egyesegyedűl Magyarországon, itt termelt anyagokból készüljön. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A honvédelmi kormánytól minden évben azon biztató kijelentést hallottuk, így a múlt évben is gróf Benyovszky Sándor t. képviselőtársam felszólalására, hogy a hon­védség Magyarországon szereltetik és ruház ­tátik fel az utolsó patkószegig. Már most miként lehet a kormánjr ezen kijelentésével összeegyeztetni a legutóbbi jelentésében foglalt azon önvallomást, mely szerint az elemi lő­terek berendezéséhez nagyobb mennyiségben szükségelt vert vaslemezek ós vasszerkezetű czéltábla-állományokat eddig mindig Magyar­országon kivűl szerezték be. mert — a rnint a kormány jelentése mondj vállalkozók, a kik szállították az elemi lőterekhez szüksé­ges vasszerkezeteket, azt mondták, hogy itt Magyarországon nem lehet ezeket előállítani. Kisült azután, a kormány maga is megmondja ezt jelentésében, hogy a vállalkozók nem mondtak igazat, mert Magyarországon a gyá­rak azért nem állították ezeket elő, mert eg} r­általában rendelést nem kaptak, és hogy a magyarországi gyárak, különösen pedig a ma­gyar államvasutak resiczai vasgyára minden osztrák gyárral kiállja a versenyt; minőség, ellenállási képesség dolgában pedig fölülmúl minden osztrák gyártmányt, sőt, még az az előnye is van a resiczai vasgyárban előállí­tott aczólnak, hogy olcsóbb is, mint az osz­trák gyártmány. Ezt maga a kormány mondja jelentésében. Ebből egyetlenegy tanúiság vonható le a kormány részéről, nevezetesen az, hogy mél­tóztassék a kormánynak minden vállalkozóval szemben szerződésileg kikötni azt, hogy csak magyar nyersanyagot használhat fel, hogy így a hadsereg felszerelésére költött milliók­kal a magyar ipar támogattassék, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) és ezen az úton adjuk vissza a nemzeti termelésnek azt, a mit a védszervezetre költünk. Kubik Béla: És a szabad verseny! Tóth János: A felszerelésnél még egy dologra hívom fel a t. honvédelmi államtitkár úr figyelmét, és kérném erre nézve válaszát. Tudjuk, hogy egy előkelő budapesti orvos fel­találta az aszbeszt-talpbólést, és folyamodott a honvédelmi minisztériumhoz, hogy az ő talál­mányát kipróbálja, mert az a katonaság harcz- és menetképességére rendkívüli előny­nyel fog járni; a mostani bakkancsok nagyon feltörik a gyalogság lábát, rendkívül nehezek, nagyon kemény bőrből vannak készítve, úgy, hogy a katonák szalmával tömik tele bak­kancsaikat, mikor nagyobb gyakorlatra men­nek. A honvédelmi kormány el is rendelte, hogy az kipróbáltassak ; kipróbálták először 400, később 2000, legutóbb 10.000 bakkancs­csal, és a kísérletek a lehető legjobb mérték­ben beváltak, a csapattisztek a legjobb jelen­tést adták be a honvédelmi kormánynak, és biztos tudomásom van róla, hog}~ száz eset közül 95-ben a próba is a lehető legjobban sikerűit. Akkor az illető azt mondta: ón adok be egy ajánlatot és egy kimutatást, hogy ha a honvédelmi kormány elrendeli, hogy besze­reztessék, — méltóztassék az én kimutatáso­mat bárkivel felűlbiráltatni, — minden bak­kancsnál 20 krajezárt megtakarít az állam, mert ezzel a betéttel a bakkancsnál bizonyos bőrmennyisóg feleslegessé válik, tehát finan­czialiter is előnyös lett volna az államra ennek beszerzése. A honvédelmi kormány ennek a t. orvosnak ki is állította a bizonyítványt arról, hogy az aszbeszt-talpbélóssel való kísér­letek a lehető legjobban sikerültek, de minden indokolás nélkül azt irta neki, hogy ezidő­szerint azokat nem lehet alkalmazni. Miért nem lehet alkalmazni, hogjdia olcsóbb is, jobb is, a katonaság menetkópességét és így harcz­képességét is feltétlenül fokozza, s pénzügyileg is feltétlenül előnyére válik az államnak? (Igaz! TJgy van ! a szélső baloldalon.) Megmondom a magam véleményét, hogy miért nem alkalmazták ezt a találmányt, da­czára annak, hogy a pröbakisérletek a lehető legjobban sikerültek és a honvédelmi kormány a legjobb jelentéseket kapta. (Halljuk! Hall­juk! a szélső balodalon.) Annak az orvos úrnak, a ki ebből nem csinál fmancziális kérdést, mert egyike Ma­gyarország legkeresettebb, elsőrendű orvosai­nak, azt mondták, hogy mi elismerjük az úrnak, hogy ez nagyszerű és a honvédségre nézve roppant előnyös volna, de méltóztassék benyújtani ajánlatát a közös hadseregnél is; Mozgás és zaj a szélső baloldalon: Felkiáltások : Szégyen! Gyalázat!) és hogyha ottan megrende­lik és alkalmazzák, akkor akczeptálni fogjuk mi is. (Mozgás a szélső baloldalon.) Az illető csakugyan beadta ajánlatát a közös hadsereg­hez. Ott is tettek vele kísérletet. A kísérletek rendkívül beváltak; azonban a mint az illető vállalkozók, már mint a bakancsszállítók. meg tudták ezt, semmiképeii sem tetszett nekik, hogy újítást csináljanak és hogy nekik a bak­kancsot 20 krajczárral olcsóbban kellene szál­lítaniok. Tehát azt mondták rá egyszerűen, hogy nem akczeptálják ezt a magyar talál­mányt. (Mozgás a szélsőbalon.) Thaly Kálmán: Ezt többször is felhoz­zuk még! Tóth János: Szives figyelmébe ajánlom ismételten a honvédelmi kormánynak, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom