Képviselőházi napló, 1896. XXXIV. kötet • 1901. február 27–márczius 30.

Ülésnapok - 1896-673

Hg (>73. országos ülés 1901. márc/ins 4-én, hétfőn. van! Úgy van! Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hiszen a honvédségnek háború esetén a hadsereggel kell együtt operálnia. Hát nem lesz ő inkább elősegítve hivatása teljesítésében, nem lesz-e képesebb, ha tud németül? Azt gondolom, hogyha a honvédségnek együtt kell működni a hadsereggel, ha a honvédségnek a hadsereget támogatnia, kell — és hatásosan kell támogatnia — akkor csak kívánhatjuk, s kell kivátmvmk, hogy a honvédtisztek tudjanak németül. (Úgy van! ügy van! a jobboldalon.) Thaly Kálmán: De a hadsereg is tanuljon meg magyarul! Széll Kálmán miniszterelnök: Igaza van Thaly Kálmán t, képviselőtársamnak, a hadseregbe is be kell vinni a magyar nyelvet abban a keretben, a melyben ez jogosítva van. Be is vitték. Hiszen az egyes tisztikópző intézetek, a tantervek ós tantárgyak kérdése mind abban az irányban lett megállapítva, hogy ne csak az ezred nyelvét beszélhessék a tisztek, úgy, a mint megtanulják, mikor szolgálatában abrichtolják a legénj-sóget — hogy magyarul fejezzem ki magam hamarjában — és a mikor kiképezik a legényt, hanem ismerjék a magyar" nyel vet az iskolából is. Az összes közös intézetekben a magyar nyelv kötelezett tantárgy; magyarul tanítják a közös tiszteket ás. Maga Thaty Kálmán t. képviselőtársam is bevallotta — és igen helyesen tette, hogy bevallotta, s igen okos módon vallotta be. azt mondván, hogy örül neki, hogy azt látja, hogy a magyar nyelv terjed a közös hadseregbeli tisztek között, s többet hallja őket beszélni magyarul most, mint azelőtt. A ki a valóság előtt szemet hunyni nem akar, az látja, hogy ezen a téren nagy a haladás. Nem mondom, hogy ebben a. tekintetben ott vagyunk, a. hol lenni kellene, de a haladás nagy és mert haladunk, s mert minden faktor egyetért, hogy még nincs elérve minden, s haladni kell ezen a téren tovább, azért nem lehet szemrehányást meríteni a fennálló állapotokból, mert azok, mondom, a múlthoz képest feltétlen haladást mutatnak. (Úgy van! Úgy van! Úgy van ! Élénk helyeslés a jobboldalon.) A Ludovikában németül is adnak elő, de »is;« nemcsak németül. Tóth János képviselő úr beszédének egy passzusa indít, hogy erre hivatkozzam. Én is átnéztem azokat a dolgokat. Ha annak idején úgy állt volna a katonai akadémia kérdése Deák Ferencz előtt a, 30—40-es években, mint a hogy ma áll, hogy ott a. tannyelv magyar, de németül »is« tanítanak, akkor bizonyosan nem ellenezte volna azt úgy és azokkal a szavalikai, a melyeket czitált Tóth János t. képviselő úr. De akkor nem így akarták.; akkor másképen akarták. Akkor nem magyar tannyelvű Ludovikát akartak, hanem német tannyelvű Ludovikát, a melyben a magyart is tanítsák; most megfordítva: az új Ludovikában a magyar a tannyelv, csakhogy mellette németül is tanítanak, (Felkiáltétsok a szélső baloldalon: Az egyre megy!) a mi mindenesetre helyes, okos ós a honvédség nemzeti karakterét semmiképen sem veszi el, de szükséges is a szolgálati szempontból. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy mi dolog az, hogy tanulmányutakra mertek vezénylem — nem tudom Galicziába, vagy hová . . . Thaly Kálmán: Brünnbe ós Charkowba a negyedik osztályú tisztképző tanfolyam növendékeit ! Széll Kálmán miniszterelnök: . . a tisztképző növendékeket, és hogy erről jelentós nem tétetett. Azt gondolom, t. képviselő úr, hogy skrupulozusabban, lelkiismeretesebben betartani azon rendelkezését a törvénynek, hogy a honvédséget nem szabad a törvényhozás tudta ós beleegyezése nélkül az ország határain kivinni, mint a hogy betartottuk, nem lehet. Mert én úgy magyarázom . azt a törvényt, ós a törvény ezen szakaszát, — és lehet is úgy magyarázni, — bog}- ez tulajdonképen azt jelenti, hogy nem lehet mozgósítani a honvédséget és háború esetén nem lehet azt as ország határain túlvinni, ós mi mégis úgy értelmeztük, hogy mobilizáczió esetén kivűl gyakorlatok alkalmával sem lehet azt kivinni, és hogyha a törvényhozás együtt van, akkor ki kell kérni erre annak beleegyezését, ha pedig nincs együtt, a minisztérium megtévén a maga felelősségére az intézkedést, és megengedvén a honvédségnek a gyakorlatokra való kivezónylésót, rögtön jelentést tesz erről a háznak. Ezt megtettük a múlt esetben, a midőn egy honvédhadosztály a galicziai gyakorlatokra kivezényeltetett, de már azt gondolnám, hogy azt értené a törvénj", hogy a mikor a tisztképző tanfolyam növendékei tisztán a képzés szempontjából és czéljából, az ország határát tanulmányútra átlépik; a mikor ők nem képeznek egy katonai testet és nincsenek csapatokba beosztva, . . . Thaly Kálmán: Hentzihez miért vitték el őket? (Mozgás.) Széll Kálmán miniszterelnök: . hanem tisztán a képzés szempontjából viszik ki őket: hogy akkor ily képzési czólból ne tehetnének az ország határain kivűl is tanulmányutat. Ezt, bocsánatot kérek, a törvény