Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-654

81 tíői. országos ülés 1901. február 7-én, csütörtökön. látom, hogy nagyon nagyon jól mulatnak azokon a szomorú dolgokon, a melyek az ellenzék minden tagjának lelkében méltó felháborodást keltenek. (Úgy van! (Úgy van! a szélső haloldalon. Felkiálltúsok: Minden tisztességes magijai' ember lelkében!) Én a magam részéről Barta Ödön t. barátom interpellácziójához csak mintegy kiegészítésül a következő kérdést intézem a belügyminiszter úrhoz (olvassa): »Interpelláczió a miniszterelnök, mint belügyminiszter úrhoz. Kérdem a belügyminiszter urat, hogy a midőn a múlt hó utolsó napjaiban Mikó Árpád marostordai főispán idefönt járt nála Budapesten a marosvásárhelyi választások ügyében, adott-e Mikó Árpád főispánnak utasítást a megejtendő választásokra vonatkozólag ? Ha adott: kérelem, hogyan tudja ezt összeegyeztetni azzal a programmjával, melyet kormányra lépte alkalmával e ház elé terjesztett? Ha nem adott, mit szándékozik tenni Mikó Árpád főispánnal a tegnapi események után ?« (Zajos helyeslés a szélső baloldalon:) Elnök: Az interpelláezió közöltetni fog a belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök úrral. Következik A^isontai Soma képviselő úrnak hasonló ügyben való interpellácziója, szintén a belügyminiszterhez. (Halljuk! Halljuk!) Visontai Soma: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ha olyan hír kel szárnyra, hogy ártatlan embereknek a vére pirosra festi a talajt, akkor kétségtelen, hogy minden jóérzésű emberen erős megindultság vesz erőt. (Úgy van! Ugy van! a baloldalon.) Barta Ödön: Semmisem törtónt, csak kevesebben vagyunk négygyei. Visontai Soma: És ha ezt a hirt kiegészítik azzal, hog)^ a rend megőrzésére hivatott tényezők szemeláttára, sőt azok részéről, a kik épen arra vannak hivatva, hogy a rendet megoltalmazzák, történik az, hogy ártatlanokat fegyvergolyóval leterítenek, altkor jogos a legerősebb felháborodás is. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azt a mélyreható felháborodást és izgalmat, melyet ma tapasztaltunk itt a házban, a marosvásárhelyi eset két oknál fogva okozta : okozta, először azért, mert az a meggyőződés kezd az embereken erőt venni, hogy íme a régi rendszer, az, a melyet alkotmányos eszközeinkkel megostromoltunk, mintha újra feltámadna, mintha újra követelné áldozatait és az tovább él. Polónyi Géza: Meg sem halt! Visontai Soma: A második ok az, mintha ebben az országban, ebben a szabadságjogokkal rendelkező országban olyan törvények volnának, a melyek könnyed módon megengedik a fegj'verhasználatra jogosított csendőröknek, hogy ők az emberek életét kioltsák. T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Itt tartom kezemben az új csendőri utasítást ós itt van előttem a csendőrségi szolgálati utasításnak azon része, a melyet épen Széll Kálmán miniszterelnök úr mint belügyminiszter adott ki ós a melyet nem rég ide a ház elé hozott. Ebben a szolgálati utasításban olyan intézkedés, a mely hasonló esetben, mint a milyen most Marosvásárhelyen törtónt és mint a milyenre a t. államtitkár úr czélzott, feljogosítaná a csendőröket arra, hogy ártatlan embereket fegyverekkel elpusztítsanak, megsebesítsenek, olyan intézkedés e szolgálati utasításban nincs. (Ugy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) De igenis van benne utasítás a legmesszebbmenő óvatosságra. (Úgy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Azt kérdem tehát a t. kormánytól, hogyha ily utasítást méltóztattak kiadni és azt ide hozták a ház elé: hol van az eróly, hol van a kötelesség, hol vau az 1848 : III. törvényczikkből folyó miniszteri felelősség elve, (Úgy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) ha a közbátorságra ós az állampolgárok testi épségére és életére vonatkozó intézkedéseket egészen a mai napig nem voltak képesek betartani? (Úgy vau! Úgy vem! a szélső baloldalon.) És, t. ház, olyan intézkedés, a melyről itt a házban szeretnek regélni, nem is foglalhat helyet semmiféle utasításban, semmiféle miniszteri rendeletben. (Úgy van! Ugy van ! a szélső balolalon.) Számtalanszor azon szomorú, sötét korszakban, a mely ezt a kormányzatot megelőzte, a midőn, a mint tudni méltóztatnak, annyi ember vérét ontották csekély okokból: bányászoknak kenyérért való küzdelmeik közepette, egyszerű adó miatti végrehajtás alkalmával, vagy választások alkotmányos küzdelmében : mindig azt a kérdést vitatták, hogy bántalmazták-e a csendőrt, vagy nem? (Mozgás a szélső baloldalon.) Engedelmet kérek, a mi törvényeink csak egy embert ismernek, a kinek bántalmazása súlyosan büntettetik, (Ugy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) s ez a magyar király. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Az 1878 : Y. törvényezikk a büntető törvény, a fizikai személy bántalmazását, ha az nem egyszersmind felségsértés, csak akkor rendeli súlyosan büntetni ós akkor is csak tizenöt évig terjedhető fegyházzal, ha 0 Felsége I. Ferencz József király testét bántalmazták, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) és ha nem gyermekek, a kik beszámíthatatlanok, s a kik hóval dobálnak, követték el, hanem felnőtt, beszámítással biró emberek által tudatosan