Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-653
658. országos ülés 1901. február 6-án, szerdán. 45 a közgazdasági tevékenységnek összhangját meg tudjuk teremteni. Az eddigi közgazdasági élet olyan, mint egy félkezű ember élete, egy béna emberé, a ki testének törzse egészséges, de végtagjai gyengék és betegek; csak ez okozhatta azt az általános közgazdasági sülyedést, a melyet Magyarországon tapasztalunk. T. ház! Hiszen, ha mi a mezőgazdaság érdekeiről józanul beszélni akarunk, elsősorban követelnünk kell, hogy a mezőgazdaságnak segélyére siessenek azon másik tényezők, a melyek eddig, 'sajnos, teljesen figyelmen kivűl hagyattak. Magának a mezőgazdaságnak érdeke az, hogy Magyarországon elsősorban az ipari és kereskedelmi érdekek karoltassanak fel, és hogy ezáltal azok segítségére jöhetvén a mezőgazdaságnak, levegyék ennek vállairól azt a nagy terhet, a melyet ma még egymaga visel. De van még egy nagyobb baj, a mely ezen hiányos közgazdasági erőmegoszlás mellett előáll ós ez az, hogy az emberfelesleg, az emberszaporulat és annak ereje és tudása nem használtatott fel és nem tereltetett az ipari és kereskedelmi tevékenységre, és az intelligencziának mind nagyobb mérvben való szaporodása nem használtatott fel a kereskedelmi ós ipari tevékenység intenzivebb fejlesztésére, hanem ezek legnagyobb része ráfeküdt a mezőgazdaságra és azzal tartatja el magát. Nálunk ma mindenhol fix állásra törekszik mindenki s e mellett a munkától való bizonyos irtózás kezd lábra kapni, és nem keresik fel azokat a pályákat, a melyeken igazán dolgozni lehet, és a mely közgazdasági munkásság által a mezőgazdaság lenne emelve elsősorban. T. ház! Ha a mezőgazdaság érdekein segíteni akarunk, akkor elsősorban nem szabad a külföldre vinnünk azt a. felesleget, a melyet a mezőgazdaság ad nekünk; feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy az a felesleg ipari szempontból itt legyen felhasználható. (Úgy van! bal felől.) Itt legyen tehát deponálva az az erő, a mely a mezőgazdaságból ered, itt legyen stabilizálva, ne pedig a külföldre vitessék annak 99 százaléka, főleg, mikor tudjuk, hogy az igények Magyarországon oly nagy mértékben és nem egészséges irányban fejlődtek ki, mikor látjuk azt, hogy, a miket ezelőtt ötven évvel talán esak a palotákban lehetett látni, ma már a legutolsó polgári családban is megtalálhatunk, sőt az utolsó falusi kunyhóban is. Ha ez így van, akkor első kötelesség, hogy a nemzeti földtermények feleslege itthon legyen elhelyezve, az iparban és kereskedelemben, mert ezek csak így jöhetnek segélyére a mezőgazdaságnak ; és így a tőke is itt maradhat benn hazánkban: mert eddig az törtónt, hogy a tőke kivándorolt ipari terményekórt és bejött azután mint uzsoratőke és ránehezedett magára a mezőgazdaságra. T. ház! Épen ezek, a miket itt a : mezőgazdasági és a kereskedelmi és ipari tevékenységre nézve előadtam, épen ezek mind hiányoztak a múlt kormányoknál; és ez volt az oka, hogy közgazdasági életünk a mai állapotára sülyedt. A mezőgazdasági érdekek kellő istápolásának hiánya egyrészről, másrészről az ipari és kereskedelmi érdekeknek is teljesen figyelmen kivűl hagyása hozták meg mind azokat a válságokat, a, melyeket ma át kell élnünk. Ha pedig nem is igyekezünk arra', hogy magunkat ipari és kereskedelmi szempontból a fejlett nyugati államoktól részben függetlenítsük ; ha nem igyekezünk közga zdasági téren azt a színezetet megadni a magyarságnak és a magyar államnak, a mely színezetet meg kell adnunk, hogy be ne olvadjunk az előre haladt államok közgazdasági és kereskedelmi tömkelegébe, úgj feltétlenül gondoskodnunk kell arról, hogy védelmi pontokat és védelmi irányt állítsunk fel bizonyos mértékben, hog}* a fejlődés lehetővé váljék és a magyar közgazdaság a maga egészében kidomborodjék. T. ház! Azért is nagyon fontos, hogy a közgazdaság érdekében az ipari és kereskedelmi tevékenység legnagyobb mérvben fejlesztessék, mert hiszen csak ez biztosíthatja; a gazdád leginkább az itthon való fogyasztás nagy mérvéről, továbbá a felöl, hogy az áringadozás oly inertekben be ne következzék, a mint ma tapasztaljuk, a mely pedig — a gazdák tanúskodhatnak róla —- a legnagyobb veszedelme a gazdának. És ha ebben a tekintetben körülnézünk ós látjuk, hogy nagy Németország hiisfogyasztása. az utóbbi 25 év alatt 700°/o-kal növekedett, Magyarország húsfogyasztása pedig ugyanabban az időben csak 80°/o-kal, akkor ebből láthatjuk, mily óriási erő rejlik abban, ha az ipari tevékenység segélyére jő a közgazdaságnak, ós mennyire megsokszorozza ez a fogyasztást, a mely pedig legüdvösebb a gazdára, mert itthon történik, itthon bocsáthatja piaczra terményeit, ós a mellett az áringadozásnak nincs annyira kitéve, mint ma, a mikor termékeinek legnagyobb részét kénytelen külföldön elárusítani. Ha tehát mást nem hozok fel okúi és például arra, hogy igenis az ipari és kereskedelmi tevékenységet a közgazdaság érdekében magiaknak a gazdáknak kell elsősoi'ban követelniük, azt hiszem, magában a fogyasztási piacz növelésében és az áringadozás lehető megszüntetésében és korlátozásában elégséges
