Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-668

fifiK. orsxágos ülés Í901. des kiadások, XXI. fejezet, 58. czím. Kiadás. Rendes kiadások 97.000 korona Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa) : Tudomá­nyos, irodalmi vagy művészeti pályán működő segélyre szorult egyének, vagy ilyenek család­jainak istápolására. Rendes kiadások, XXI. fejezet, 61. czím. Kiadás. Rendes kiadások 20.000 korona. Elnök: Megszavaztalak. Molnár Antal jegyző (olvassa): Köz­egészségtani előadások díjazására a jogakadó­miától. Rendes kiadások, XXI. fejezet, 62. czím. Kiadás. Rendes kiadások 1200 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): A nem­zetközi földmérés berlini központi irodájának fentartási költségeihez. Rendes kiadások, XXI. fejezet, 63. czím. Kiadás. Rendes kiadások 3600 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Ösztön­díjak. Rendes kiadások, XXI. fejezet. 64. czím. Rendes bevételek, VIII. fejezet, 35. czím. Kiadás. Rendes kiadások 96.996 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek 14.640 korona. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa) : Egyházak segélyezése. Rendes kiadások, XXI. fejezet, 65. czím. Rendkívüli kiadások. Átmeneti ki­adások, XIII. fejezet, 23. czím. Kiadás. Rendes kiadások 2,527.844 korona. Lukáts Gyula jegyző: Buzáth Ferencz! Buzáth Ferencz: T. ház! Az 1898: XIV. törvényczikk értelmében a költségvetésben 1,700.000 korona van felvéve a nem katholikus lelkészek kongruájának kiegészítésére. Kívána­tosnak tartanám, hogy az igen tisztelt kultuszmi­niszter xír minden évben egy kimutatást tenne közzé és pedig egyénenkénti kimutatást, a melyben kitüntetve lenne, hogy ki ós mily arányú segélyben részesül. Szükségesnek látom ezt az ellenőrzés szempontjából, mert az 1898 : XlV.törvónyczikknek van olyan intézke­dése, mely kizárja a kongnia, kiegészítését olyan lelkészekkel szemben, a kik nem ma­gyar honpolgárok ós nagyon természetes és önmagától értetik olyanokra nézve is, a kik a szükséges és törvényszerű papi opialifikáczió­val nem bírnak. De, t. ház, van a törvénynek még egy másik intézkedése is, mely szerint az 1898. január 1-óig rendszeresített új lelkészi állások, melyek ezen egy év alatt nem voltak betöl­tendők, azokra a kongnia kiegészítésre egy­KÉrvu. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIII. KÖTET. február 20-án, kedden. 425 általában igényt nem tarthatnak. Továbbá a törvénynek még egy fontos intézkedése van, ós ez az, hogy bizonyos meghatározott esetek­ben a kiegészített kongnia egyes lelkészek­től elvonandó. Azért szükséges, hogy az a kimutatás megjelenjék, hogy mindenki meg­győződést szerezhessen magának arra nézve, hogy a törvénynek ezen intézkedései szigorúan be vannak-e tartva. Mivel a katholikus lelkészek kongruájá­nak ügye rendezés alatt van és miután azt ezidőszerint még véglegesen rendezni nem lehetett, a törvényhozás felvett bizonyos ösz­szeget a latin, görög és örmény katholikus szertartású lelkészek kongruájának rendezé­sére is. A nem katholikus lelkészek kongruá­jának rendezésénél meg van állapítva minden lelkészszel szemben törvényileg, hogy mennyi az az összeg, a melylyel kongnia] a kiegészít­tetik. Ellenben ezen «lelkészek javadalmazá­sának kiegészítésénél, mely ideiglenes termé­szetű, nincsen meghatározva ez az összeg, hanem tisztán a kultuszminiszter úrnak van fentartva, hogy a maga belátása szerint se­gélyezze azokat, a lelkészeket, a kik arra leg­inkább rászorultak. Én a múltból tudom, — és annak idején a kongnia rendezésénél fel is szólaltam eziránt — hogy e téren mik tör­téntek. A múlt tapasztalatai folytán szólalok most is fel, hogy újra kifogásoljam, hogy igen sok esetben nem azok a szempontok voltak irányadók ezen lelkészek segélyezésénél, hogy kik szorultak tényleg reá a segélyezésre és mily arányban, hanem a kormányhatalom sok esetben olyanokat jutalmazott, a kik arra egy­általában érdemesek nem voltak, de a kik kortesszolgálatot teljesítettek. Én akarom hinni és fel is tételezem az igen tisztelt kultusz­miniszter úr részéről, hogy nem ezen szem­pontok által vezéreltetik ezen keresztény lelké­szek segélyezési összegeinek kiadásánál. Hanem engedje meg, hogy épen ebből a szempont­ból, nehogy ily gyanúsításnak legyen kitéve a kultuszkormányzat, szükséges, hogy ezen kimutatásokban fel legyenek tüntetve azon lelkészek is, a kik ily segélyezésben részesül­nek, hogy a magyar törvényhozás által is ellenőrizhetők legyenek. (Úgy -van! Úgy van! a szélső- baloldalon.) T. ház! A zsidó egyháznak segélyezésére 20.000 korona van felvéve. Mint egyenjogúsí­tott, reczipiált egyháznak, nem vonom két­ségbe, feltétlenül joga van követelni, hogy a többi egyházakkal egyenlő elbánásban része­síttessék ; és nincs is szándékomban kifogá­solni azt, hogy a zsidó egyházaknak segélye­zésére ezen összeg a költségvetésbe felvétessék. De azt már jogom van azután követelni, hogy 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom