Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-668

410 ÍMiS. országos ülés 1901. február 26 án, kendní. nos inczidenssel, a melyet az egész magyar nemzet közvéleménye reprobált és a melynek bekövetkezését — meg vagyok róla győződve — ma már maguk a magyar művészek is őszintén fájlalják, ennek a vívmánynak a legcsekélyebb értékét is koczkára tennők. (Helyeslés a jobboldalon.) Abban a reményben, hogy ez a kinos inczidens, ha már elhárítani nem lehetett, legalább hatásaiban enyhíttetni fog, mindnyájunk közakaratával, művészek és nem művészek, sajtó és parlament részéről egyaránt, ebben a reményben és kifejezve feltétlen bizalmamat a kultuszminiszter úrnak ez irányban is tanúsítandó erélye és tapintata iránt, szívesen fogadom el a, tételt. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Elnök: Pichler Győző képviselő úr személyes kérdésben kivan szólam. Pichler Győző: T. képviselőház!' Személyes kérdésben ós félremagyarázott szavaim helyreigazítása czímén kérem a t. ház szives figyelmét csak egy pár perezre, és engedje meg a t. ház. — a mire kérem is a báz engedelmét, — hogy csak egyetlenegy kérdésben kitérést tehessek ós egy tegnapi félremagyarázást tisztázzak, mielőtt Vészi József t. képviselőtársain szavaira röviden reflektálnék. (Halljuk! Halljak') Ez az, hogy tegnap a miniszter úr jónak látta, beszédemben közbe^ szólni, és a. midőn én a képzőművészeti tanácsról beszéltem, egyszerűen és röviden kijelenteni, hogy az már nem létezik, a minek az eredménye az volt, hogy ma a főváros és egyáltalán az egész sajtó engemet joggal tudatlansággal és tájékozatlansággal vádol, és feg_yvert kovácsol jogosan egy oly törvényhozó ellen, a ki beszél oly dologról, a mely már rég elmúlt. Hát, t. képviselőház, én tegnap azt mondottam a miniszter úrnak, hogy adott-e ki erről gyászjelentést, mert a vita hevében elvesztettem magam előtt a. költségvetési tótelek sorozatát. De a vita befejezése után tudva azt, bog\- én ilyent nem mondok, — meg szoktam nézni a tárgyat és foglalkozom azzal, a miről beszélek — utánna néztem a, költségvetésben és kitűnt, hogy az országos képzőművészeti tanács költségeire a ta,valyi költségvetésben fel volt véve 5000 korona, az idei költségvetésben pedig szórúl-szóra a 8. számnál (olvassa): »a magyar országos képzőművészeti iskolák ós gyűjtemények felügyelete és ellenőrzése, képző ós iparművészeti megrendelések és vásárlások, valamint ösztöndíjak feletti bírálat, gyakóriása, négy szakosztály előadójának, a tanács jegyzőjének díjazására 800—800 koronával irodai kezelési, utazási költség, kézikönyvekre és szakfolyóiratokra 1000 korona«, összesen tehát 5000 korona van felvéve e czímen. Ez van a mostani költségvetésbe szórói-szóra lenyomtatva az előző évi költségvetésből. Utána néztem az eredeti iratoknak, nehogy valahogy tévedés legyen a dologban, utánna néztem a pénzügyi bizottság jelentésében és valamennyiben ezen 5000 korona, tételt találtam. Minthogy a tanács, a miniszter úr kijelentésével ós közbeszólásával egyenesen megszűntnek volt kijelentve, utána néztem, hogyan jön ide be ez az 5000 korona. Temetési költségre volt ez a költség szánva igen tisztelt miniszter úr? Ilyen temetési költségre szükség nincsen. Tehát vagy létezik ez a képzőművészeti tanács, a mint létezett tavaly, vagy nem. De hiszen részletezve van a tétel, ós így új szervezésről szó sincsen, mert most is ugyanazon tótelek vannak benn, mint tavaly. így tehát a miniszter úr közbeszólása,, hogy a képzőművészeti tanács nem létezik, nagyon helytelen volt. Előttem, mint képviselő előtt, mértékadó csakis a költségvetés lehet. Ebben pedig a képzőművészeti tanácsra a, költség fel van véve ós így csakis a miniszter úr követett el mulasztást, ós nem tudom, mi czélja van azzal, hogy daczára az általa tett határozott kijelentésnek, hogy a képzőművészeti tanács nem létezik, mégis 5000 koronát vet fel ezen tétel alatt. (Mozgás. Zaj.) Már most, t. ház, méltóztassék nekem megengedni, hog_y higgadtan és teljes nyugodtsággal feleljek egy diót s»óval Vészi József t. képAŰselőtársam beszédjére. (Halljuk! Halljuk') Vészi József t. képviselő úr azt mondotta, hogy »a művészi czivakodás iszaphullámai« ide is eljutottak ebbe a házba. A költségve-, tósben — újjólag hivatkozom rá — két tétel van: >> A képzőművészeti társulat segélyezésére 8000 korona* és a, »Nemzeti Szalon segélyezésére 8000 korona*. Ezen költségvetés czélja, az, hogy mi bíráljuk meg és ellenőrizzük azon tételeket, melyek benne foglaltatnak s ón, mint törvényhozó, tárgyilagosan beszéltem ós mondottam el azok felett nézetemet, midőn e két szubvencziónált és államilag segélyezett intézetről van szó, akkor én arról is nyilatkozhatom. a mi ezen tótelekkel összefüggésben itt fél említtetett. A t. képviselő úr, a ki elolvasta beszédemet, de nemcsak ő, hanem mai lapja is, melynek főszerkesztését ő oly ügyesen vezeti, azt mondja, hogy az % iszap hullámait« nem én hoztam e házba, engem tehát azokért semmiféle vád nem érhet. A t. képviselő úr megvédelmezi Mourey urat olyan ellen, (Nagy saj. Halljuk! Halljuk!) a mi vele nem törtónt, ez tehát fölösleges volt. Fölösleges oly véde-