Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-666

(>60. országos ülés 1M)1. február 28-án, szombaton. 361 érdekelnek ebből az alkalomból, most nem róluk akarok szólni, de a középiskolai tanárokról kívánok megemlékezni, a kiknek anyagi és erkölcsi helyzetére hivom fel a miniszter úr figyelmét. Nem akarok rekriminácziókha bocsátkozni. Hiszen mindenki tudja, hogy a t. miniszter úr ezt a kérdést figyelemmel kiséri ós lehetőleg megteszi, a mi tőle telik. De felhívom figyelmét annál inkább, meit meg vagyok róla győződve, hogy ezek hallatára, a mennyire lehetséges, ezen a helyzeten jövőben is fog javítani. Vegyük csak a középiskolai tanárok helyzetét. A segédtanár, — és ez a visszásság — nem neveztetik ki, hanem megbízást kap; nem kap fizetést, hanem honoráriumot; nem tesz esküt, tehát hivatalából bármikor elbocsátható, holott bármely jogot végzett fiatal ember alkalmaztalak állami hivatalra•., mondjuk, joggyakornoknak esküt tesz, e szerint hivatalos közeg lesz. meg van a fix alkalmazása, fizetést húz, ok nélkül állásából elmozdítani nem lehet. Már most kérdem, hogy miért nem intézkedett még a tanügyi kormány az iránt, hogy a segódtanárok helyzetén, a kik pária számba jönnek, javítva, legyen ? Miért nem tesznek ezek hivatalos esküt? Miért nem neveztetnek ki rendszerint, ha már a qualifikácziójuk megvan, ós miért kapnak csupán megbízatást a tanításra ? A mi a rendes tanárokat illeti, ezek helyzete, fizetése az 1893 : IV. törvényczikk által meglett állapítva. Nincs kifogásom elvileg az ellen, hogy a tanárokat raugosztál^vba. sorozták, tekintettel arra a viszonyra, a melyben vannak, tekintettel a felfogásra, a melyet a társadalom tanúsít a tanári személyzettel szemben, a mennyiben még most sem tudja eléggé méltányolni a középiskolai tanárok helyzetét, állását, hivatását, ezekre való tekintettel helyénvalónak találom, hogy rangosztályba sorozták őket, csak azt nem találom hefyénvalónak, hogy anyolezadik fizetési rangosztálynál előbbre nem mehetnek. T. ház ! Ugyanoly qualiíikáezió mellett, a melylyel a birák, akár járásbirák, akár törvényszéki bírák, egészen a hetedik rangfokozatig mehetnek, miért zárják el épen a tanár előtt az előhaladást ? Hiszen ugyanolyan egyetemi qualifikäczióval rendelkeznek, mint a birák. A jogvégzett emberek előtt, különösen a kik bíráskodási téren alkalmazva vannak, nyitva állnak a. magasabb fokozatok, a törvényszéki biró lesz esetleg királyi táblai bíró, vagy megkapja a czímet és a jelleget, királyi táblai biró lesz kúriai biró, vagy megkapja, a czímet és a jelleget. Miért nem lehetne ezt kiterjeszteni a tanári karra, is, mint, a hogy KÉFYH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIII. KÖTET. ' a t. miniszter úr megtette azt, hogy megadja a tanároknak az igazgatói, az igazgatóknak a. főigazgatói czímet, de minden jelleg ós fizetés nélkül? A t. miniszter úr emlékszik arra az esetre, hogy a múlt esztendőben, a pedagogium egyik tanárát a ki a 8. osztályban volt, a 7-be emelte és a fizetését is felemelte. Ha tehát megvan a praeczedens. akkor arra kérem, hogy nyissa, meg a tanárok előtt a 7. rangosztályt ós akkor az ő igényeik teljesen ki lesznek elégítve. Ha ezt nem teszi, akkor arra kérem, hogy a quinquenniumot 200 koronáról 400 koronára emelje fel, a mint ez megvan a legtöbb államban, és a minek illusztrálására legyen szabad felemlítenem a következőt. A korpótlék rendezését, felemelését maga a tanári testület óhajtja és Európa összes államaiban a korpótlók által javult a tanárok helyzete. Nem akarom Európának összes államait párhuzamba állítani, — csak Ausztriára, Poroszországra, a kis Szerbiára és Romániára terjeszkedem ki. Míg Magyarországon a tanárok ötödéves pótléka, évenként 200 korona, addig, Ausztriában a pótlók két quinquenniumban 400, három quinquenniumban 600 korona, Poroszországban 9 trienniumban 360 korona.. Szeidnában 5 quinquenniumban 582 korona, Romániában 4 quinquenniumban 468 korona. A quinquennium ilyen emelése által elérték ezen államok azt, hogy míg Magyarországon a. rendes tanár kap 4600 korona maximális fizetést, addig Ausztriában 5400, Poroszországban 6480, Szerbiában 5238, Romániában 6704 koronát. A maximális fizetésnél Magyarországot véve alapúi, Szerbia ad tanárainak 038 koronával többet, Ausztria 800 koronával többet, Poroszország 1880 koronával többet és a. kis Románia 2104 koronával többet. Ismerem a miniszter úrnak azon intézkedését, mely szerint ő már az idei költségvetésbe is egy kis javítást hozott be a tanárok fizetésének emelése czéljából. Midőn 1893-ban a törvény alakulóban volt, a tanárok megmozdultak és tiltakoztak előre is a tervezett törvéixyjavaslatban foglalt fizetésmegállapítás ellen. Az akkori miniszter, gróf Csáky Albin azon kijelentéssel nyugtatta meg akkor őket, hogy egy részét majd meghagyja a -9-ik rangosztályban, de felét a 8-ikba fogja sorozni, az igazgatók előtt pedig megnyitja a 7-ik rangosztályt, és a másik felét a nyolczadikban fogja meghagyni.; és kijelentette, azt is, hogy ezt tíz év alatt keresztül fogja vinni. A tanárok ebbe belenyugodtak. És mi történt? Egészen a mai napig nem törtónt semmi 1893. óta. A kezdeményezésért az elismerés a miniszter urat illeti, de ez még nem nyugtathatja meg a tanárokat, mert hiszen 1893-ban ezen igó4(j