Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-666

3B2 í!fi6- orsi-^gos ülós 1901. retet úgy is be kellett volna váltani. A kötelező lejárt, azt ki kell fizetni. Az érdem anynyiban a miniszter űré, hogy ö kezébe vette a dolgot ós eleget fog tenni a gróf Csáky Albin által tett kötelező ígéretnek. De ennél sokkal egyszerűbb volna ezen kérdést megoldani a quinquenniumnak a. felemelésével: ez a legegyszerűbb megoldás, a melyben atanárok is megnyugodnának. Ezek után, t. képviselőház, a középiskolai rendes tanároknak abba. kellene helyezni ambicziójukat, hogy igazgatók legyenek. Erre kellene törekedni a középiskolai tanárnak a. rendes viszonyok közt. De mit látunk Magyarországon? Az igazgatói állásra nem törekszik senki; rendszerint fiatal embernek kell átengedni a. terrénumot; ós miért? Mert • bevett szokás szerint az illető igazgatót nem nevezik ki, hanem csak megbízzák az igazgatói teendőkkel, tetszés szerint egy-két esztendeig. Experimentálnak vele ebben az állásban, a. mi önérzetes, iga,zi tanügyi szakfórfiúra nézve megalázó dolog és így már azért sem vállalhatja, el az igazgatói állást. Én tehát azt kérdem, hogy ha, egyszer az a tanár képesítve van az igazgatói állásra és ha adminisztrácziónk összes ágazataiban a miniszter urak megtalálják a, maguk emberét és kinevezik azzonnal arra az állásra rendes minőségben, a melyre qualifikáczióval bír, miért kelljen épen az igazgatói állások betöltésénél experimentálni az illető tanárral, miért kell őt két-három esztendeig függőben tartani ? De nemcsak ezért nem vállalkoznak sokan az igazgatói állásra, hanem azért sem. mert ha egy tanár igazgató lesz, tanári fizetésében degradáltatik; nem többet kap, hanem kevesebbet, így például egy tanár, a, kinek 1600 forint fizetése van, ezenkívül négy ötödéves pótléka, tehát 2000 forintja,, nem vállalkozik igazgatói állásra, mert ha igazgató lesz, akkor a 8. fizetési osztály második rangfokozatába kerül, tehát kevesebbet, kap, mint a mennyit kapott, a mikor rendes tanár volt. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: De korpótléka, megmarad! Komlóssy Ferencz: Igen, a korpótlókot megadják neki személyi pótlók, czímón, de fizetésben mégis kevesebbet kap. Eltekintve ettől, részesül talán az az igazgató valami erkölcsi elismerésben ? Ambícziő tárgyát kópezheti-e az az igazgatói állás? Az igazgató helyzete a legkritikusabbnak mondható, a törvény értelmében a következőkből áll. (Halljuk! Hallj&k!) Az igazgató az iskolákra vonatkozó törvények és hatósági rendeletek végrehajtója, ; a tanári testület elnöke; képviselője feln-uár 23-án, szombaton, a tanintézetnek a hatóságok, szülők, gyámok és általában a, közönség irányában; a tanintézet irodai ügyeinek vezetője; a tanintézet tudomán}-os és fegyelmi állapotának ellenőrzője, s ezért elsősorban felelős; tehát a legfontosabb kerül az utolsó helyre; és ez sajnos megfelel a valóságnak is. Tehát a középiskolai igazgató elsősorban díjnok, írnok, fogalmazó, házfelügyelő, iktató, kiadó, pénztárnok, ellenőr ós csak ezek után lesz tanár. És mikor a törvény őt ilyen sokoldalú működési körrel látja el, talán van neki a törvény által biztosított közjogi állása is? Sajnos, Magyarországon egy tanárnak, sem igazgatónak közjogi állása nincs, mert nincs olyan törvény, a mely őt a hatósági közegek közé sorozta volna. Az 1878-ik évi V. törvény czikk megmondja ós elősorolja a hatósági személyeket; a szolgától fel, egészen a miniszterig mindenki benne van, csak az a, tanár, vagy igazgató nines. Már pedig annak az igazgatónak a szülőkkel ós növendékekkel szemben a hatóságot kell képviselnie, hiszen nemcsak a gyermekekkel érintkezik, hanem a szülőkkel is. És míg a gyermekeket be kell vezetni a gimnáziumba, addig a szülőknek nagy részét hozzá kell nevelnie a középiskolához. Azt hiszem, hogyha valahol van helye ós értelme annak, hogy az állással egyúttal a tekintélyt is emeljük, a tanári nevelő pályán van ennek a helye. Azért is felhívom a miniszter úr figyelmét ezen visszáságokra,, kérve őt. szíveskedjék ezeket szanálni. Amipedigabudapestiközópiskolák tanárainak viszonyait és igazgatóinak helyzetét illeti, legyen szabad a következőkre reflektálnom. Az 1883 : XXX. törvényczikk 2. §-ban meg van állapítva,, hogy a középiskola nyolcz osztáfyból áll, hogy a középiskolában 480 tanulónak van helye 12 tanerővel. De nagyon megváltoztak a viszonyok Budapesten és ma már egyes gimnáziumokban 17—18, sőt 29—30 tanár működik, a tanulóknak száma pedig 480 helyett 600-tól egész 1000-ig emelkedik." Már most, mikor az igazgatónak ennyi tanerővel kell dolgoznia, ennyi tanulóra felügyelni, kérdem, nem érdemelné-e meg az az igazgató, hogy valamivel jobban dotáltassók, mint egy vidéki igazgató, példáid egy algimnáziumnak, vagy alreáliskolának igazgatója, a kinek fizetése teljesen egyenlő a budapesti állami főgimnáziumok igazgatóinak fizetésével. (Úgy van!) Azonkívül, mint minden hivatalban a tanári pályán is meg van állapítva a szünidő ós ezt az igazgatóknak is igénybe lehet venniük, de a viszonyok oly kedvezőtlenek nálunk,