Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-666

(iöC. országos ülés 1901. ha önök rendelték volna el a vizsgálatot és az sikerre nem vezetne. Legyen meggyőződve a képviselő úr, hogy a legszigorúbb büntetés­ről gondoskodtunk volna, hogyha ezeket a kereszttördelőket elő lehetett volna állítani. Azt mondja a képviselő úr, hogy ón bi­zonyára egészen ellenkező álláspontra helyez­kedtem volna, hanem van itt egy hitetlen áramlat, tudniillik a pártot érti, melyhez sze­rencsém van tartozni, s én ennek engedek, s azért nem teljesítem ebben a kérdésben úgy a kötelességemet, a mint azt ő fogja fel. Én, t. képviselőház, semmi ilyen hitetlen áramlat­ról nem tudok, hanem annyit tudok, hogy en­nek a hitetlen áramlatnál?: segélyével igen sok történik az egyházak érdekében ezek segélye­zése és az egyházi tevékenység ós hitélet elő­mozdítása érdekében. Tehát ón el nem fogad­hatom azt, hogy egy egész párt stigmatizál­tassók úgy, mint egy hitetlen áramlat, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) és nem fogadhatom el azt sem, hogy bűn volna, hogyha, ennek a. pártnak egyik vagy másik tagja azt meri mon­dani a plébánosnak, hogy ő jó katholikus. Nagyon szomorú volna,, hogy ha csak azok volnának jó katholikusok, a kik a néppárthoz tartoznak. (Elénk tetszés a jobboldalon.) Ezeket kívántam megjegyezni, gondolom, elég tárgyilagossággal, melyet megőrizni kí­vántam, ós ismételve kérem, méltóztassék ahhoz a párthoz illő konzervatív és előkelő nyuga* lommal nézni ezt a, kórdóst, nem pedig pro­czessziókra izgatni az ifjúságot. Erre igazán, mint az ifjúságnak meleg barátja, ismételve kérve-kérem a t. képviselő urat, mert az ilyesmi veszedelmes volna és nagyon megboszulhatná magát. (Elénk tetszés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök : Következik a határozathozatal. Mindenelvelőtt a tételre nézve teszem tél a kérdést: elfogadja-e a ház a költségvetésnek szóban forgó tételét: igen, vagy nem? (Igen!) A ház a tételt elfogadja. Miután Rakovszky István képviselő úr határozati javaslatát visszavonta, e tekintet­ben a, határozathozatal szüksége elesik. Lázár Árpád jegyző (olvassa) : Dologi ki­adások 866.740 korona. Buzáth Ferencz jegyző: Kossuth Ferencz ! Kossuth Ferencz: T. ház! (Ralijuk ! Hall­juk !) Nagyon rossz szokásnak tartom azt. hogy a részleteknél a t. miniszter urak akkor szó­lalnak fel, midőn a vita már be van zárva; mert igy könn}m szerrel szereznek maguknak a vitában előnyt, minthogy nekik többé felelni nem lehet. De épen ezért vagyunk sokszor kénytelenek a következő tételnél szólani, ós nem e tételről, hanem az élőbbemről beszólni, a mi nem helyes, s a mit el lehetne kerülni február 23-;in. szombaton. Dbö azzal, hogy a, t. miniszter urak bevárnák ugyan, a felszólalások végét mielőtt nyilatkoznának, de nem várnák be azt, hogy az elnök úr a vitát bezárja. Ha ezt a, szokást fogadnák el a miniszterek, akkor, ha felszólalásukra szük­ség lenne reflektálni, alkalma lenne t a képvi­selőknek ezt az illető ezímnél megtenni, ós így ki lenne kerülhető az, hogy ne a tárgyhoz szóljanak, mikor a minisztereknek felelni akar­nak. (Igaz! Úgy van!'a szélső baloldalon.) En a felolvasott ezímnél az igen tisztelt miniszter úrnak azon megjegyzésére kívánok reflektálni, a mely Ível ö nekem az olasz tan­szék betöltésére vonatkozó felszólalásomra vá­laszolt. (Halljuk! Hallja!;!) A t. miniszter úr mindössze is annyit válaszolt nekem, hogy az a, tanár, a ki az egyetemi kar által javaslatba hozatott, nem osztrák, mint a, hogy ón őt jel­lemeztem, hanem p; i monti olasz. Nekem az tökéletesen mindegy, hogy az illető osztrák-e, piemonti ola,sz-o, vagy pedig japáni, vagy kinai-e. En a, fősúlyt arra helyezem, hogy ma­gyar-e és tudja-e magyarul előadni a, tantár­gyat. (Heh/estés.) A tétel, a .melyet felállítot­tam, egyszerűen az, hogy midőn egy magyar egyetemen egy megüresedett tanszéket magyar erővel lehet betölteni: akkor kerüljük azt, hogy idegen embert ültessünk bele az üres tanszé­kekbe, a ki a tantárgyat idegen nyelven fogná előadni, és mellőzzünk olyan magyar erőket, a kik teljesen képesek arra. hogy a. kérdéses tan­székeket betöltsék. (Igaz! Ugy van! a szélső bal­oldalon.) Az olasz tanszékre van egy ilyen ma­gyar erőnk, a. kit én minden tekintetben hi­vatottnak tekintek a megüresedett tanári állásra és remélem, nem fogja senki szerény telén­ségnek tekinteni részemről, ha magamat ille­tékesnek tartom annak megítélésére, hogy va­laki tud-e olaszul és ismeri-e az olasz irodal­mat ? Én tudom, hogy van egy magyar pályázó a megüresedett tanári székre, a kit határozot­tan képesítettnek tartok. Tagadásba veszem tehát azt, mintha szük­ség volna, arra., hogy idegen országba menjünk keresgélni azért, hogy olasz tanárt találjunk, a ki nem ismerheti a, magyar irodalmat és nem lehet képes magyarul adni elő tantárgyát, hanem olaszul vagy németül magyarázna, holott a magyar egyetemen elsősorban magyarul kell a tantárgyakat előadni. Ezt akartam, a t. miniszter úrral szemben megjegyezni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház ! Minthogy Kossuth Ferencz képviselő úr az elnök eljárását is be vonta fel­szólalásába, kénytelen vagyok megjegyezni, hogy az elnök eljárását a házszabályok sza­bályozzák. A házszabályok szerint, ha vala­mely kérdéshez senki sincs feljegyezve, az :5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom