Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-652

30 (552. országos ülés 1901. február a-en, kedden. kiváló minőséggel elégíti ki, s e mellett jelentékeny, s állandóan emelkedő kivitelt tud felmutatni. (Ugy vem! jobbfelöl.) A lótenyószet terén az állami közreműködés két főirányban nyilvánul meg és pedig egyrészt, támogató irányban, a midőn oly tenyészanyagot bocsát a tenyésztő rendelkezésére, a melynek beszerzésére az egyes nem rendelkezik kellő anyagi erővel, — továbbá a tenyészet fellendítésével díjazások, jutalmak, s a versenyek dotálása útján, — másrészt korlátozó irányban a tenyészkerület megállapításával, s az eredményeiben oly fontosságú ménengedélyezósi eljárással. Ezen soknemű tényezőknek mikénti csoportosítása, a viszonyok szerinti alkalmazásának niódja képezi az állami lótenyésztési működésnek kritériumát. (Úgy van ! jobbfelöl.) Nagyban ós egészben teljesen egyetértek jelenlegi lótenyésztési rendszerünkkel, a, miért is egyes részletekre vonatkozó megjegyzéseimet, s köztenyészetünk előmozdítására^ irányuló" nézeteimet óhajtom kifejteni. (Halljuk! Halijai;!) Az állami tevékenységnek lótenyészetünkre gyakorolt befolyásának legfőbb jelentőségű gőezpontjai gyanánt az állami ménes intézeteket kell megjelölnöm; nemzedékeken keresztül folytatott faji kiválasztás, a lehető legnemesebb tenyószanyag felhasználása, és czéltudatos tenyésztési eljárás mellett sikerűit az általános lótenyészintézetekben valóban kivájó törzseket létesíteni, s állandósítani, s ezek nagyjelentőségű befolyásának tulajdonítható elsősorban köztenyészetünk örvendetes fellendülése. (Ugy van! jobbfelöl.) Az állami lótenyészintézetek között első sorban Kisbérről óhajtok megemlékezni, mely ugyan arányaira nézve Mezőhegyes mögött áll, azonban magasabb vérű anyag felett rendelkezik, s az állami telivórtenyószet otthona. Kisbéren az állam egy kis telivér-törzset tart fenn, melynek produktumai óvenkint nyilvános árverésen belföldi versenyistáló-tulajdonosoknak adatnak el, csupán azon kikötéssel, hogy e lovak állandóan belföldön maradjanak. Ez intézkedés a kiváló minőségű tenyószanyagnak a versenyeken való kihasználása után a belföldi tenyészetben való érvényesítését czélozza. A telivór-tenyésztós kezdő korszakában, midőn a telivér tenyészanyag szaporítása még indokolt volt, bizonynyal czélszerü volt ez intézkedés, melynek ezen formában való jelentősége a mai viszonyok között jelentékenyen alá szállt. (Úgy vmt! jobbfel'öl.) Azonkívül rendkívüli nehézségekkel jár az anyakancza-törzs sikeres felújítása, Angliából való importokkal, közismeretű tény ugyanis, hogy valóban jó. tenyószkanczák beszerzése Angliában is a legnehezebb feladatok közé tartozik. Valóban jó minőségű anyaállatok beszerzése az állattenyésztés minden ágában a legnehezebb feladatoknak tekinthető, igen nehéz a lótenyésztésnél egyáltalában, de legnehezebb a telivértenyésztésben. Tekintve azonban azon irányt, mely a túlzott versenyszenvedély hatása alatt mindinkább tért foglal, s mely a telivér fogalmat — mellőzésével annak tenyészeti szempontból vett nagy jelentőségű egyéb sajátságainak — kizárólag a futókópessóg keretébe óhajtja beszorítani, s ilyenkópen annak a fóivórtenyószetben való jelentőségét komolyan veszélyezteti: felmerül az állami lóteiryósztós vezetősége előtt a feladat, oly telivéreket bocsátani az országos köztenyészet rendelkezésére, a melyek a helyesen fölfogott telivér fogalomnak minden tekintetben megfelelve az országos tenyésztés nemesítésére hathatósan közreműködnek. Ezen okból szükségesnek tartom az állami telivórtenyószet fentartását; azonban, hogy az a kitűzött czélnak teljesen megfeleljen, egy kipróbált kanczatörzs előállítását, illetve felnevelését tartanám elengedhetetlennek. (Helyeslés jobbfelöl.) Állami telivórtenyésztósünk fejlesztésére, s előmozdítására már a múltban is számos javaslat tétetett; ezen propozicziók között különös méltatással tartom felemlítendőnek a, telivórtenyésztés egyik nemrég elhunyt legkiválóbb szakértőjének, báró Majthényi Izidornak, hajói tudom, itt a házban is előterjesztette azon javaslatát, hogy tartson az állam Angliában studfarmot, hogy ott kanczáit a. legkiválóbb ménekkel fedeztesse, s a. csikókat fejlettebb korukban Magyarországba importálja. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezen figyelemreméltó javaslat számadatokkal kellően felszerelve financziális szempontból is kedvező módon lett feltüntetve. (Helyeslés jobbfelöl.) Miután elvileg nem helyeselhető, hogy az állam mint versenyző próbálja ki lovait, de másrészt a tenyészanyag kipróbálása, a tenjrósztósnek legelső alapkellékét képezi, ezen két szempont összeegyeztetését olykép vélemó^ezem megoldhatónak, hogy az állam a mostani nevelési ós eladási rendszer mellett megmaradva, az utóbbit oda módosítaná, hogy a kisbéri kanczákra 8—-4 évi kihasználás után visszavásárlási jogot biztosítana magának. (Helyeslés jobbfelöl.) Ilykópen a kipróbálás elve is érvényesülne, s az állami versenyzés is elkerülhető volna,, s tekintve, hogy Angliából, — mint fennebb említeni szerencsém volt — az import niindnehezebb lesz, ily módon egy akklimatizált anyaménest, minden tenyészet alapkövét, sikerülne létesíteni. (Helyeslés jobbfelöl.) Legyen szabad ez irányban a graditzi porosz királyi főménes példájára utalnom, mely mai kétségbe-