Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-661

681. országos ülés 1901. február 15-én, pénteken. 241 tott a kormányhoz közelállók részéről az illetékes tényezők megnyilatkozásának szükségessége, hogy a kongresszus ezen erkölcsi nyomás alatt szükségét látta, hogy tárgyalásait bizonyos időre felfüggeszsze azon reményben, hogy nemsokára újra megkezdheti azokat. Egy óv elmúlt azóta, t. képviselőház, ós daczára annak, hogy állítólag mindenki óhajtja ennnek a kérdésnek a megoldásait, mégis tulajdonkópen ez a kérdés egy lépéssel sem közeledett a megoldás felé. Mi ennek az oka. t. miniszter úr, ós minő más titkos tényezők véleményét vagy elhatározását várja az igen tisztelt kormány, mielőtt ebben az ügyben végre is állást foglalna? Jellemző dolog, t. képviselőház, — talán másfóL évvel ezelőtt törtónt, — hogy egy miniszteri biztosnak homályos nyilatkozata által a tisztelt zsidóság magát bizonyos mértékben érintve érezte ós akkor az illető miniszter úr, nagyon helyesen, 24 óra alatt szükségesnek látta tisztázni a helyzetet. És egy ilyen fontos kérdésben, mint a katholikus autonómiának a kérdése, a mely az államfentartó katholiczizmust érdekli a legnagyobb mértékben és a legintenzivebben, nem nyilatkozik a kormány. Mindenre ráér a miniszter úr, egy nagyszabású beszédet mond, minden részletre kiterjeszkedik ós erről a nagyfontosságú kérdésről nem beszól. Méltóztassék tehát az igen tisztelt miniszter úrnak megmondani, mikor fog ä kormány azzal az előmunkálattal elkészülni, mikor fog nyilatkozni, hogy ennek alapján a katholikus autonómiai kongresszus az ő tárgyalásait tovább folytathassa ? Mert, t. képviselőház, ez a halogatás felette gyanús, ós nagy mértékben képes a katholikus társadalom egy részét megerősíteni abban a gyanúban, hogy a kormány a katholiczizmussal szemben nemcsak indifferens, de bizonyos mórtékben agreszsziv is, ós hogy ez a jelenlegi kormány abban is követi más államok szabadelvű kormányait, hogy minden felekezettel szemben kulans ós szabadelvű, de akkor, a mikor a katholikusok nagyfontosságú ügyéről van szó, megfeledkezik nem csak az ő kulansságáról, nemcsak méltányosságáról, de bizonyos mértékben szabadelvűsógéről is. (Úyy van! Úgy van ! a baloldalon.) T. képviselőház! Akkor, a mikor a protestánsok autonómiájáról volt sző, annak idején ott láttuk a katholíkusokat ennek érdekében küzdeni. Igaz, hogy- azok nem kérkedtek szabadéi vűségükkel, de én azt kérdezem, hogy a. magyar protestantizmus, melynek oly nagy befolyása van ez országban, érdeklődik-e tényleg oly intenzive a katholikus autonómia iránt? ' Szőts Pál: Igenis. KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXIII. KÖTET. Gr. Zichy János: Ha igen, akkor méltóztassék odaíratni saját befolyásukkal, hogy ez a kérdés a kormány részéről minél előbb a. megoldás felé vitessék. Sejtem, t. ház, hogy bizonyos mértékben a szabadelvűsóg az, mely akadályul szolgál, az a bizonyos szabadelvűsóg, a: mely mindenütt a világon, a szabadelvűén gondolkozó államokban avval a, sajátsággal bir, hogy mindig szabadelvű, de ha oly irányzatnak fentartásáról és olyan törekvésnek támogatásáról van szó, a mely nem a liberalizmust, mint iskolát, mint pártot, mint politikai törekvést akarja, előmozdítani, akkor ez a. szabadelvűsóg egyszerre eltűnik, egyszerre elenyészik. T. ház! A kormánynak most módjában . van ós kezébe van letéve a lehetőség arra nézve, hogy a katholikus társadalom iránt jóakaratát, érdeklődését kimutathassa, (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) ha a legerólyesebben ós leggyorsabban intézkedik, hogy a katholikus társadalom is végre bírja mindazon jogokat,, a melyek őt a legfőbb kegyúri jogok tiszteletben tartása mellett feltétlenül megilletik. (Úgy van ! Úgy van ! bal felől.) E tekintetben minden halogatás, minden nehézmónyezós ós minden szűkkeblűség csak megerősítheti meggyőződósükben mindazokat, a kik azt hiszik, hogy a kormány, mely magját felekezetnélkűlinek vallja, a szabadelvűsóg nevében továbbra is gyámkodni akar a katholikus társadalom felett. (Úgy van! ügy van! balfelöl.) T. képviselőház! Mindaddig, míg nekem bizonyos mórtékben ez lesz felfogásom, a. míg a közoktatási kormányzatban nem tapasztalom határozottan egy keresztény irányzatnak megerősítését a nevelés és oktatás terén; mindaddig, a míg nem szakít a közoktatásügyi kormányzat mai irányzatával, a mely a vallási indifferizmust propagálja, és ennélfogva nem alkalmas arra, hogy erős erkölcsi támpontot nyújtson az ifjú generácziónak, hogy megerősítse arra a küzdelemre, a mely reája vár, ép a magyar állameszme, a magyar állam jól felfogott érdekében: mindaddig, míg egy erős vallási irányzatot nem konstatálok, a mely alkalmas lesz az ifjúságban a tekintély iránti feltétlen tiszteletet ájDolni ós nevelni: addig. t. képviselőház, bizalommal nem viseltetem közoktatási kormányzatunk iránt és ezen bizalmatlanságból kifolyólag a költségvetést el nem fogadom. (Elénk helyeslés és éljenzés bal fel öl.) Lázár Árpád jegyző: Dózsa Endre! Dózsa Endre: T. ház! (HaUjul! Halljnk!) Az emberiség történetében időközönként egyegy olyan eszme vetődik fel. mely teljesen U