Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-657
(SS7. országos ülés lftOl igenis, a: tenyószkerületek felé tendálok, a tenyészkérületeket előkészítendőnek tartom és a ménbeosztást is erre való tekintettel kívánom eszközölni. De megjegyzem mindjárt, hogyha a tenyószkerületek létesíttetnek, akkor a. korlátozás még nagyobb lesz. mint az a korlátozás, a mely most panaszoltatott fel. Ha arról van szó, hogy a végrehajtásban visszásságok vannak, hogy a végrehajtás nem úgy történik, a mint történni kellene, akkor igenis, ahhoz hozzászólhatok, a felett őrködni kötelességem, de magát a szabályrendeletet, a mely egy megyének törvény által adott felhatalmazás alapján egyhangúlag alkottatott, ezt a, senki által meg nem támadott szabályrendeletet meg nem bolygathatom, mert, ha, megbolygatnám, ez volna az autonóm jogok megsértése, akkor lehetne mondani, hoerv rendőrállamban vagyunk. (Elénk helyeslés. Ugy van! Ugy van! jobb felöl'.) Azt is mondták, t. ház, hogy a lótenyésztésbenbizonyos visszaesés, vagy stagnálás konstatálható. Megengedem, hogy vannak a részletekben hézagok és hiányok, ezekre részben magáin is reá mutattam; de hogy visszaesés, vagy stagnáczió volna az egész vonalon, és nemcsak egyes részletekben, ezt, úgy hiszem, állítani nem lehet; sőt igen veszedelmes volna állítani, mert könnyen ellenünk fordíthatnák. (Helyeslés jobb felől.) Tény az, hogy a lóállomány Magyarországion emelkedett. Lóki vitelünkről az utolsó évben nem is szólok, de körülbelül négyszer' akkora az utóbbi szám. mint néhány évvel ezelőtt volt. Az a, 10.000 pót-ló. a mire a katonaságnál és a honvédségnél szükség van. könnyen előteremthető. Katona sági pótlovaink kitűnőségét nemcsak a katonaság és a honvédség, hanem a külföldi hadseregek is elismerik ; és abban a helyzetben vagyunk, hogy háború, vagy mozgósítás esetére majdnem kétszer annyi lovunk van, mint a mennyi szükséges a hadsereg rendelkezésére. Ily viszonyok közt, azt hiszem, hogy lótenyésztésünk visszaeséséről nem lehet Beszélni, (liléid- helyeslés. Ugy •van! Úgy van! jobbfelöl.) Nem kívánom soká, fárasztani a t. ház türelmét. (Halijai-! Halijai-! Nagyon érdekes!) de egy pár kérdésre még ki kell, hogy terjeszkedjem. Ezek közt, a- miket nem hallgathatok el, az első a munkás- és szocziális kérdés. (Halljuk! Halljuk!) És itt elsősorban kötelességemnek tartom köszönetet mondani a t. ház tagjainak azért az áldozatkészségért, a melylyel a munkás-segélypénztárba, mint alapítók beléptek. Ez jele annak a jóakaratnak ós őszinte rokonszenvnek, a melylyel a magyar képviselőház a becsületes munkás-osztály iránt viseltetik. (Tetszőé.) Bátkay László: Jogot is adjanak neki! február 11-én, hétfőn. [~ y l Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter: Ezen alapítványhoz közel jár József főherczeg ő fenségének alapítánya, (Éljenzés.) Í\ ki mindig elől jár ott, a hol a magyar gazdának, vagy a magyar munkásnak sorsán kell lendíteni, (Elénk éljenzés és lidyeslés.) és épen most vettem a hivatalos értesítést, hogy Erigyes főherczeg ő fensége is nemes áldozatkészséggel 5000 koronával járult hozzá e czól biztosításához. (Élénk éljenzés.) A mi már most a, munkás-pénztárt illeti, ez a pénztár 1901. január elsején lépett életbe. Alapító van körülbelül 300. 1901. január l-jétől kezdve, a nélkül, hogy egy krajczárt fizetett volna, 500.000 ember biztosíttatott baleset ellen. Az önkéntesen belépő tagok is szaporodnak. Jó példával a kincstár jár elől. A. kincstár tudniillik minden cselédjét teljes mérvben biztosította. (Elénk helyeslésé) Remélem, hogy a kincstár példáját mások is követni fogják. Azt hiszem, hogy a hol a községi elöljáróságok hivatásuk magaslatán állanak és megmagyarázzák a munkásnépnek, hogy miről van sző, és ott. hol a birtokos-osztály patriarkális módon érintkezik azzal a néppel, a melynek közepén él, ott lesz eredmény; azt hiszem, a munkás-segélypónztár fejlődése fogja leginkább megmutatni, hogy mely vidéke az országnak az, a, hol egészséges szocziális viszonyok vannak. Különösen meg kell emlékeznem egy községről. Kis községről van szó, de az érdem nem kisebb azért, mert nádfedél alatt lehet azt megtalálni. Hevesmegye Ecsódi községében törtónt, hogy az elöljáróság, úgy a mint volt, biró, jegyző, esküdtek mind beléptek a munkáspénztárba, hogy így a népnek és a, mezei munkásoknak példát adjanak. (Tetszés.) De ha mái' a munkáskérdésnél vagyok, röviden meg kell jegyeznem, hogy ma már az országban van 852 munkáskönvvtár, amelyet mi állítottunk fel; meg kell jegyeznem, hogy munkásközvetítő intézet van szervezve 59 megyében és 3 1500 munkásnak közvetítettünk kenyeret. Községi segélyalap van 53 megyében és ezek 262.300 korona, támogatásban részesülnek. Cselédet jutalmazunk 240-et, munkást 185-öt; olyan cseléd, a, ki 40 évet egy helyen töltött, s érmet •kapott ebben az évben, 139 volt. De most, t. ház, áttérek egy kérdésre, mely, azt gondolom, a t. ház tagjait igen közelről. érdekli, a, mint általában a hazai nagy közönség érdeklődésének is állandó tárgya, ós ez a telepítés kérdése. (Halljak! Halljuk!) Röviden be akarok számolni azokkal, a melyeket néhány év alatt e téren végeztem. Molnár Jenő t. képviselő úr azt mondta,, hogy mi az, a mi a telepítés terén történt? Eddig
