Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-657

(52 *W. országos ülés 1901 . február 11-én, hétfőn. csak 29—30 telepet állítottak fel,« Nem tudom, hogy a számot honnan vette, de a végén majd meglátja, hogy a sulykot nagyon elmóltózta­tott vetni, mert Vicsón 836, Igazfalván 943, Gomboson 1552, Apatinon 6386, Temes-Rikán 2451. Facseten 2495, összesen 14.663 katasz­teri holdat jelöltünk ki telepítésre, ós 612 telephelyet alkottunk, a melyekből 416 be van töltve. Építkezés történt 407, ebből 49 köz­épület; jövőre pedig, még ebben az évben, szándékozunk építeni 45 tantermet, 35 tanító­lakást, 5 templomot, 3 kisdedővót. Az új telepek sikerülteknek mondhatók. Ez onnan is látszik, hogy azelőtt alig jelent­kezett telepítésre valaki és úgyszólván kötél­lel kellett fogni az embereket, most pedig ezer és ezerszámra jelentkeznek jóravaló jómódú emberek. De onnan is látszik a, siker, hogy fejlődnek és gyarapodnak, ós az állam iránt való tartozásuknak pontosan eleget tesznek. Az új telepesek csak az utóbbi időben 385.000 korona tartozást fizettek le. Ezenkívül vásároltam Sztancsófalván, Te­mesmegyében 4707, Detrehemben, Torda­Aranyosmegyében 2121, Búnban, Kisküküllő­megyében 1165, Bálinán. Krassómegyóben 535, ós Fehóregyházán, Nagyküküllőmegyében 1350 holdat, összesen 14.609 kataszteri holdat. Meg­jegyzem, hogy a fejéregyházira vonatkozólag az árverés tudtommal még nem jogerős. Ezen vásárlásokból Erdélyre jut 9902 katasztrális hold. Azt hiszem, az ottani viszo­nyokat ismerve, a t. ház csak helyeselni mél­tóztatik, hogy a legnagyobb súlyt Erdélyre fektetem. (Ál1alános, élénk helyeslés.) Erdélyben a Küküllő vidékén kivűl, a hol a székelységet kell erősíteni, nagy súlyt helyeztem a Mező­ségre. De azt hiszem, hogy azoknak, a kik a körülményeket ismerik, nincs kétségük az iránt, hogy a Mezőség a telepítésre legalkalmasabb, mert a népesség kevés, a talaj kedvező ós a régiók ott érintkeznek, vagyis a telepeseknek van hová támaszkodniuk. Most is van folyamatban egy tárgyalás gróf Andrássy Gyula képviselővel, a kinek 2326 kataszter hold marosludasi és maros­bogáti birtokait 120 forintért, — magyar hol­danként pedig 90 forintért megvenni szán­dékozom. Nemcsak hivatalos közegeket, hanem független szakértőket is megkérdeztem és azok­nak az volt egyhangú véleménye, hogy a telepí­tés Marosludason, mely a Mezősógnek köz­pontja, a, mely fejlődő ós emelkedő város, a hová a telepítés támaszkodhatik, nemcsak szük­séges, hanem az az ár is, melyet adni kívá­nok érte, méltányos, és pedig nemcsak az állam szempontjából, hanem a. jövendő telepe­sek szempontjából is. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezt azért kívántam bejelenteni, hogy mindenki hozzászólhasson. (Helyeslés és tetszés.) De hogy folytassam előadásomat, Erdély­ben egy erdőbirtokot is vettem Fogarasme­gyében Kercsisorán, a mely a kincstári erdők közt fekszik ós 4613 kataszteri holdat tesz. Ezeket azért voltam bátor előhozni, hogy a t. ház lássa azon iránj^t, melyet a telepíté­seknél folytatok. Kevés ez a nagy czólhoz ós feladathoz képest, mely előttünk áll; de ha méltóztatnak venni az időnek, mely rendel­kezésemre állott, rövidségét ós az eszközök korlátolt voltát, azt hiszem, hogy kicsinylós­sel ezen működésről nem lehet szólni. (Úgy van ! Éljenzés jobb felöl.) De ha azt akarjuk, hogy a telepítési akczió terén gyökeres lépést tegyünk előre, akkor intézményes megoldásról kell gondoskodni. Nem egy pár évre terjedő munka ez, hanem kell, hogy nemzedékek egymásután konzekventer egy nányban dolgozzanak. Ezért szükségesnek tartom a telepítési törvény megteremtését, mely a parczellázás miként való indirekt elő­segítéséről- is fog intézkedni. (Helyeslés jobbról.) De hogy bizalom van a telepítési akczió iránt, arra két körülményt vagyok bátor fel­hozni. Az eg3Úk az, hogy egy magánalapít­ványi birtokot, névszerint Dezső Áron magán­alapítványi birtokát a csanádi káptalan 20 esztendőre az ón kezelésemre bizta. A birtok kitesz 2985 kataszter holdat. Ozólom az, hogy ezen kötött birtokon kísérletet tegyünk a bér­leti telepítéssel, (Élénk helyeslés.) a melyről mái* gróf Benyovszky' Sándor t. képviselő úr is megemlékezett, de a melyet több oldalról sür­gettek a t. házban. (Helyeslés:) A másik az, hogy egy magában álló birtokos, a, ki 64-ik életóvót elérte, levelet intézett hozzám, mely­ben azt írja, hogy ő a telepítés nagy hazafias eszméje által vezettetve, 1400 kataszteri hold mezőségi birtokát felajánlja az államnak akép, hogy nem kíván egyebet, mint attól az ösz­szegtől, mely a rajta fekvő kölcsön levonása után tiszta vételárként femnarad és a mi 206.000 koronát tesz, a míg él, a, kamatát, halála utánra pedig a 206.000 koronát az államnak telepítési czólra felajánlja. (Éljenzés. Felkiáltások: Ki az?!) Ez Eczgen Sándor föld­birtokos (Éljenzés.), az első, a ki telepítési czélra ilyen alapítványt tesz. Ezen alapítvány súlyt és fontosságot nyer azáltal, hogy ő látja és érzi, a mi körülötte történik, és hogy nem ismer magasabb czélt, mint a telepítés elő­mozdítását. (Helyeslés és éljenzés.) Emeli áldoza­tát az, hogy ez az ő vagyonának egy jelen­tékeny nagy része, de mutatja ez azt is, hogy bizalommal vannak azok, kik közvetlenül lát­ják, mit csinálunk, a telepítési akcziónak nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom