Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.

Ülésnapok - 1896-657

<i57. országos ülés 1901. február 11-én, hét fen. 141 Magyary-Kossa Géza: Ez is lehetséges. Befejezve a lótenyésztésre vonatkozó észrevételeimet, megjegyzem, hogy e téren a területek rendszere szerint való tenyésztés az én ideálom. Fenséges példát szolgáltat nekünk az Anglia tenyésztésével versenyző Francziaországnak kerületi rendszere; csak arra a kerületre hivatkozom, a hol a normandiai fajt 70 év óta a legnagyobb sikerrel nevelik ós világhírűvé tették, hivatkozom a déli kerületekre, az úgynevezett »rnidi« kerületre, a hol a félvér arabsnak tenyésztése oly sikert mutat fel, és oly egyedeket tenyészt, melyek akár küllemre, akár mozgásra, akár pedig szívósságukra felülmúlják bármely félvér arabsnak tenyésztését. De tudom bölcsen azt is, hogy a kerületi rendszernek behozatala igen nagy körültekintést, igen sok tanulmányt és egyáltalában ezen a téren a legóvatosabb működést tévén szükségessé, ez több időbe is kerülne, és miután ezen a téren az intéző köröknek nézeteit és szándékát egyáltalában nem is ismerem, e kérdésnél tobább immorálni nem akarok. Ami szarvasmarha-tenyésztésünket illeti, e téren csak a legnagyobb elismeréssel és a legnagyobb hálával nyilatkozhatom gazdatársaim érdekében az igen tisztelt földmívelósügyi miniszter úr jótetteiről. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem akarok itt hosszasan részletezni. egyszerűen utalok Maros vármegye szarvasmarha- tenyészetének fellendülésére, a hol 1893-ban már a miniszter úr elődje megkezdvén a borzderes fajnak behozatalát, az igen tisztelt miniszter úr is odaadó buzgalommal tovább folytatta azt. s azáltal, hogy a szegén}nép között ezen behozott fajt részint részletfizetésre, részint igen alacsony árakon szétosztatta, igen sok szegény embert tett boldoggá és örök hálára kötelezett sokakat. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Hogyha pedig szarvasmarha, tenyésztésünkben ilyen fontos nagy értéket birunk, a mint hogy tényleg igaz is, hogy birunk, óvakodnunk kell minden káros visszahatástól, a melynek jelenségei azt fenyegetik. A tüdőgümőkórnak terjedése, t. ház, köztudomásúlag nemcsak a nyugoti tarka marha fajt támadja meg, de azt is jól tudjuk, hog3^ a magyar gazdák büszkeségét képező magyar szarvasmarhából is szedi áldozatait. Megtett az igen tisztelt miniszter úr éteren is mindent a legnagyobb odaadással, figyelemmel kisértem mindazokat. Emlékezem az ! 898-iki esztendőben, épen a tuberkulin ojtás tárgyában összehívott ankétre is, és csak azt sajnálom, hogy az kellő sikerrel nem végződött. Készemről, t. ház, ezen a téren az ankétektől nem is sok sikert várok, ós ez a dolog természetében fekszik, mert ott az ankéten azok a gazdák, a kiknek érdekükben áll az ott levő bajt eltitkolni, természetesen fel nem szólalnak, mások pedig, a kik felszólalnak, egyszerűen á saját erdekükben beszélnek. De, t. ház, én daczára annak szükségesnek tartom, hogy Dánia példáján okulva,, a tuberkulin ojtást a lehető legszélesebb körben terjeszszük az országban. Nem azt akarom én, t. miniszter úr, hogy kötelező törvényes eljárással hajtsuk a gazdát az ojtás feltétlen teljesítésére, de itt is az - állatorvosok államosításának üdvössége fog előtérbe lépni, t. miniszter úr, és méltóztassék lehetőleg mindé orgánumát felhasználnlni arra, hogy a tuberkulinnal valő ojtás mintegy népszerűvé tótessék, úgy az egyes gazdák, mint az egyes gazdasági egyesületek előtt. (Helyeslés a jobboldalon.) Vannak kifogások, az kétségtelen, t. képviselőház, a tuberkulin ellen is. Iga,z az, hogy néha a beojtás egészséges, fiatal pezsgővérű jószágnál alkalmazva, előidézi a betegség lázát, holott az illető egyén egészséges; igaz az is, hogy vén kiszáradt, de tuberkulotikus jószágnál nem idézi elő a szükséges lázat a beojtás. Ezek az ellenvetések megállanak, de miután jobb szerrel ezen fenyegető veszély ellen nem rendelkezünk, ennek a terjesztését feltétlenül szükségesnek. vélném, és melegen ajánlannám a t. miniszter urnak a figyelmébe. (Helyes/és a jobból dalon.) Meg is történt a miniszter úr által ezen a téren a sok jónak nyújtása, és e részben a földmívelésügy tekintetében egy tértai sincsen hiány, de én attól félek, hogy éteren is a magyar gazdák csodálatos indolencziája nem fog élni a nyújtott jókkal, miért is serkentendőknek vélem őket ezen a téren. (Heiyoslés a jobboldalon.) A szarvasmarha-tenyésztésünk mellett közelálló kérdés a hús értékesítésének kérdése. (Haljuk! Halljuk:/Nem kerülte el az igen tisztelt miniszter úr figyelmét az e téren való legserényebb munkálkodás sem ós e tekintetben csak utalok ós felhívom t. képviselőtársaimnak és gazdatársaimnak a figyelmét azon, a múlt évben az országos magyar gazdasági egyesület titkárja által a miniszter úrhoz felterjesztett jelentésére, a mely jelentésben elmondja Ausztriában, Németországban és Dániában tett tanulmányainak eredményét. Hogy ezen a téren mi igen szomorúan állunk, és hogy ezen a téren mikor, mennyire fogunk haladhatni, egyáltalán húskivitelünk fog-e előrehaladást tenni, azt nem tudom, de kötelességünk, t. ház, hogyha a külföldön nem tudunk is e téren eredményeket felmutatni, legalább azokon a hiányokon, a' melyeket legeklatánsabban. első