Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-656
<»5<>. országosa ülés 1801. feferoár 9-<ín, szombaton. 131 ezánál fel fogok szólalni, hogy a kormán} 7 ezeknek a kisgazdáknak szőlőmívelése tekintetében egy, az általános törvény alul kivett, az ottani viszonyoknak megfelelő külön intézkedéssel oltalmazza a szőlőműveseket, lehetővé tévén az úgynevezett czógéres borméréseket, természetesen a pénzügyi érdekek kellő biztosításával és megóvásával. Ezt akartam röviden elmondani a kisgazdákra nézve, de nem pro domo, nem a, soproni kisgazdákra nézve, hanem a kisgazdák ügy T ei előmozdítására az egész országban. Hiszen mi nem vagyunk az egyes területeknek képviselői, hanem országos képviselők vagyunk ; mi a népet képviseljük, mi a népet pártoljuk, jóllehet, nem vagyunk néppártiak. (Helyeslés.) A mi érdekünk az, hogy a népnek legyen jóléte, és azok a képviselők felelnek meg feladatuknak, a kik a nép jólétét felkarolják. Páder Rezső: A földadót mindig leszavazták ; a földadó leszállítását négy esztendő alatt mindig ellenezték. Bégen Gusztáv: Bocsánatot leérek, mi teljes megnyugvással fogunk a kéj)viselő választások alkalmával a választók elé menni. Bízunk az igen tisztelt miniszterelnök úrnak kijelentésében, a Id az újévi üdvözletek alkalmából egyenesen, és határozottan kinyilvánította azt, hogy 7 a jövő törvényhozásnak két szent kötelessége legyen : a köziga zgatás államosítása és az adóreform, mi bizunk az igen tisztelt miniszterelnök urnak ígéretében, és így valamint ón, úgy a képviselő úr is • bátran mehet a választói elé, és támaszkodjék a miniszterelnök úrnak adott ígéretére. (Helyeslés jobbfelöl.) A mezőgazdasági ügyeknek kellő hatásteljes üzésére két momentumot kell a gazdának tekintetbe vennie. Az egyik a gazdasági értelmesség, a gazdasági ismeretek, a másik az úgynevezett nervus rerum gerendarum. a pénz. Az elsőre nézve általános a közvélemény ós a meggyőződés ebben a, házban, de a házon kivűl is a t. miniszter úr tevékenységével, gondos működésével szemben, hogy ő a gazdasági ismeretek terjesztésére a legóberebb figyelmet fordítja ós a. rendelkezésére álló eszközökkel mindent megtesz nemcsak az elméleti gazdasági isin eretek terjesztésére, hanem a gyakorlati úton és módon elsajátítandó ismeretek terjesztésére is. (Igaz! ügy van! a jobboldalon.) Mi csak hálásak lehetünk a t. miniszter úrnak, ós az ő eddigi tevékenységéhez még azt az óhajt fűzzük, hogy ebben az irányban,' ezen az úton haladjon tovább ós a nemzet ezért hálás lesz iránta. (Helyeslés a jobboldalon.) De a másik tényező az úgynevezett pénztőke. Itt kénytelen vagyok nézetemet nyilvánítani, még pedig a túloldalon levő sok képviselő nézetével szemben ellentétes irányban. (Halljuh! Halljuk! a jobboldalon.) Ebben a házban nem egyszer, hanem számtalanszor látjuk és halljuk azt, hogy statisztikai adatokkal mutatják ki, mennyire halad az ingatJanságok megterheltetése, mily teherrel vannak a: földek és házak megnehezítve és hogy ez a gazdasági életnek hanyatlását tünteti fél. Én, t. ház, a, ki a népek gazdasági történetével egész életemben foglalkoztam, tanítottam is, én ebben a kérdésben ellenkező nézetet táplálok: talán meg fogja lepni ez a tétel a t. házat, de néhány szóval kimagyarázom. (Halljak! Halljak! a jobboldalon.) Minden gazdasági termeléshez, legyen az földipar, műipar, vagy kereskedés, pénztőke kell. A pénztőke a. munkának ós a takarókosságnak gyümölcse. A ki munkálkodik ós takarékoskodik, pénztőkét fog szerezni a. munkának és a takarékosságnak nagyságához képest. A ki nem munkálkodik esnem takarékoskodik, vagy a. ki munkálkodik, de nem takarékoskodik, az tőkét magának szerezni sohasem fog. Most következik az, hogy mikor a termelőnek, tehát a mezőiparosnak is pénzre van szüksége és vagy személyes, vagy reális hitele van, akkor, ha reális hitelre kapja, a, pénztőkét, az ingatlansága megterheltetik és ez a. statisztikában, ki van mutatva-. Erre nézve, t. ház, az ón nézetem az: én az ügyes, értelmes gazdára:, ha neki pénze nincsen, hatok, buzdítom őt, hogy terhelje meg a jószágát, de nem kártyára, nem kényelmi kiadások fedezésére, nem gazdasági luxusépületek építésére, hanem buzdítom őt, hogy midőn most pénztőkét vett kölcsön,, azt produktív módon fektesse be jószágába. Hát kérdem, t. ház. ha a túloldal részéről mindig ezen statisztikával támadják meg az igen tisztelt kormányt ős nevezetesen ezen tárczánál az igen. tisztelt földmívelésügyi miniszter urat, hogy a közgazdaságnak ez az ága, a mezőgazdaság visszafelé megy és hanyatlik, igaz-e ez .? Nem ! A kik ezt a statisztikát felmutatják, mutassanak rá, hogy a kölcsönvett tökeimre fordíttatott és ha akkor fel tudják mutatni, hogy Magyarországon a- mezőgazdaság visszafelé, megy, akkor megint megezáfolom állításukat, kimutatva, hogy nem megy vissza, hanem előre, miután a népesség szaporodik, az állatállomány szaporodik, a nyerstermeivények minden ága ; a szemes élettől kezdve minden nagyobb mennyiségben, sikeresebben termeltetik és ez a birtok megterhelésének ellensúlyozása és tanúsága annak, hogy gazdasági életünk nem hanyatlik, hanem hála. Isten örvendetesen szaporodik. 17*
