Képviselőházi napló, 1896. XXXIII. kötet • 1901. február 4–február 26.
Ülésnapok - 1896-656
[32 65& országos ülés 1901. február 9-én, szombaton. Molnár Jenő: A produktivitása hanyatlik ! Dégen Gusztáv: Én azt hiszem, hogy a t. közbeszóló képviselő úr megértette észrevételemet, midőn mondom, hogy produktív befektetés, a mely alatt minden nemzetgazdászati elemi elveket ismerő ember olyan befektetést ért, a mely azon czéllal történik, hogy a gazdászati befektetésnek nemcsak országszerte divó kamatja, hanem ennél nagyobb jövedelem álljon elő. En legalább így tanítottam ezt, követem a magam gazdaságában és ezt nevezem produktív befektetésnek. (Hely edé-s jobb felől.) Az igen tisztelt miniszter úr jelentésében, mely immár a negyedik jelentós, oly képét adja a mezőgazdasági életnek, oly képét adja az általa annyi szakavatottsággal, annyi gondos államférfiúi tapintattal kezelt mezőgazdasági ügynek, hogy mi megnyugvással lehetünk, a mennyiben mezőgazdaságunk az ő kezére lesz bizva ezentúl is, — és mi kívánjuk, hogy' minél hosszabb ideig, — hogy a magyar mezőgazdászainak minden ága jelentékeny fejlődésnek fog indulni. Igen ám. de itt a, képviselőházban oly kifejezésekkel és jelszavakkal találkozunk ós találkoztam én is, melyekre kénytelen vagyok néhány megjegyzést tenni, mert itt a jelszó az: földmívelés, ipar- és kereskedés ós elkülönített vámterület. Úgy' említik ezt, mint az imádkozok a Szentháromságot. De azt, hogy mit akarnak a t. képviselő urak ezzel a kijelentéssel, földmívelés, ipar, kereskedelem, elkülönített vámterülettel, mit értenek az alatt, nemcsak az elmélet elve szerint, hanem a gyakorlati élet szempontjából, azt körülményesebben egyik kéjoviselőtársunk sem tárgyalta. Hiszen a nemzetgazdasági életnek első feltótele, úgyszólván alfája az, hogy a nép azt a foglalkozást űzze, a metyre nézve megvannak az álladalomban a természetes előfeltételek. Olyan országban, a melynek termékeny földje nincs, égalja kedvezőtlen, hiába fognak nyerstermeléssel foglalkozni, s mezőgazdasági ipart űzni. Annak a népnek azonban, a melynek termékeny földje van ós azt kedvező égalj környezi, gazdasági feladata a nyerstermelóst űzni ós pedig gazda- • szati működéséhez, a rendelkezésére álló erejéhez — értem a tőkéhez — képest először is külterjit, és a külterji gazdálkodás által szerzett tőkének, vagy a népéletben feltámadt személyes és reálhitel alapján szerzett tőkével belterjit. En azt hiszem, hogy a. mezőgazdaság iránt mégis érdeklődhetünk mindannyian a képviselőházban, mert ezen a földön élünk, itt élnünk.' halnunk kell és ettől a földtől várja a, nemzet azt, hogy abból fog vagyonosodni a jövőben is. Hogyha az egyes mezőgazdasági ágak az országban kellő sikerrel gyakoroltatnak és a képviselőházban az iparnak minél inkább való létesítését ós meghonosítását követelik, az első kérdés, a melynek megoldásához az igen tisztelt föídmívelésügyi miniszter űr is járulhat, a kereskedelemügyi miniszterrel egyetórtőleg, az, hogy minő ipar létesítéséről lehet szó. Ez mezőgazdászat! tanulmányaink alapján, s a népek gazdasági történetük figyelmes tanulmányozása alapján term észetszerűleg mindenekelőtt az úgynevezett mezőgazdasági ipar. Miért? Azért, mert a mezőgazdasági iparnak üzésóre megvannak a nyerstermelési anyag termelése következtében az előfeltételek, megvan az anyag. Ha tehát Magyarországon mezőgazdasági ipar létesítéséről szó van, minő iparról szólhatunk mi? Mindenekelőtt kezdem a szőlőmíveléssel, a bortermeléssel, — az is mezőgazdasági ipar. Itt van továbbá, a sörtermelés, inert erre meg tudjuk termelni a. szükséges árpát és a t. miniszter lírnak igen ügyes és tapintatos működésével létesült a minél nagyobbmórvű komlótermelós is. Ez a két nyerstermelósi ág szolgál előfeltételül a, söripar űzósóre. A mi a faanyagnak átalakítását illeti félgyártmányra, azok az erdők, a melyek nagy mórtékben állnak rendelkezésünkre, az okszerűtlen erdőgazdaság és az erdőpusztítás következtében, fájdalom, állagukban, illetve érté-" kükben a múlt évtizedekben jelentékeny csorbulást szenvedtek, a melyet az igen tisztelt miniszter úr az erdőtörvény létrehozásával és az erdőtörvényi rendszabályoknak erős kézzel való kezelésével reparálni törekszik. Itt van továbbá bőriparunk ós állattenyésztésünk ; itt vannak egyéb tárgyak, amelyeknek iparra való alkalmazását mi, a kik az ipar létesítését óhajtjuk, elsősorban kívánjuk. De természetes, hogy midőn itt csak a jelszavak hangoznak el; mezőgazdaság, mezőgazdasági ipar és kereskedés, az a kérdés, hogy ezek a mezei ipari foglalkozások, mint a gazdaságnak új jövedelemforrásai miképen létesülhetnének sikeresen. A mezőgazdasági ipar oly. képen létesülhet sikeresen, t. képviselőház, ha annak üzésére megszereztetik a gazdasági szakértelem és a szükséges tőke, a mely ehhez megkívántatik ; ezt vagy meg lehet takarítani a belgazdaságból, vagy meg lehet szerezni személyes vagy reális hitellel. E tekintetben is, t. képviselőház, nagy gazdasági anomáliákkal találkozunk ós fájdalom, a közgazdasági vagyonnak megcsorbításával is. Mert a gyakorlati, a mindennapi tapasztalat arról világosít föl minket, hogy a