Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-638

92 688. országos illés 1901. január lS-íin, péttteken. legfeltűnőbb számok állnának e tekintetben rendelkezésre, 6735 volt ós 870l-re emelkedett a kihágások száma. Ellenben az erdőrendőri törvény ellen elkövetett kihágások száma 98.565 volt már 1895-ben és 99.882-re emelkedett. (Mozgás a szélső baloldalon.) Nos, t. ház, ezekben a, kihágásokban ón Magyarország közigazgatásának képét találom, és leszek bátor azt egypár főbb vonásban ismertetni. (Halljuk! Halljuk!) Mindenek előtt tisztelettel kérem a t. belügyminiszter úr figyelmét arra, hogy Magyarország gazdaközönségót igen közelről érdekelné, — a mit fájdalom, a kimutatásokban megtalálni nem lehet, — hogy a bortörvényben statuált kihágások miatt hány egyén lett Magyarországon elítélve ? (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha a t. kormányjelentéseiben, illetőleg kimutatásaiban rubrikát hagyott fenn, a szerencsejáték, a sajtórendtartás tárgyában, a vadászati törvény stb. ellen elkövetett kihágásokra, nézve: akkor sokkal közelebbről érdekli Magyarország közönségét az, (Úgy van! a szélső baloldalon.) hogy a bortörvény hogyan lett tényleg végrehajtva,, és az abban statuált kihágások miatt hány egyén lett megbüntetve? Hogy ezek a számok rnit mutatnak, t. ház, arra nézve csak egy pár megjegyzésre szorítkozom. (Halljuk!) A t. miniszter úr tegnapi beszédében egész önérzetesen utasította vissza azt a vádat, hogy honibilis közbiztonsági állapotaink volnának, a melyet én egész terjedelmében nem is tartok alaposnak, mert hála Istennek nem jutottunk még oda, hogy statáriumra volna szükség. Ezt a, vádat tehát feltétlenül túlzásnak tartom, de túlzásnak tartom a t. miniszterelnök úrnak azon nyugodt önérzetét is, a melyet abból merít, hogy annyira javultak volna az állapotok, inert a hol a közbiztonság elleni kihágások, a melyek a közigazgatási hatóságok elé tartoznak 24.000-ről 35.000-re emelkedtek, a hol a közrend és közszemérem elleni kihágások 32.000-ről 45,000-re emelkedtek, a hol a közegészség és testi épség elleni kihágások 20.000-ről 32.000-re emelkedtek és a hol az erdőrendőri törvény elleni kihágások nemhogj^ megszűntek volna, hanem szaporodtak : ott azt a nagy biztonságot s azt a nagy rendet oly nagy nyugalommal hangoztatni a kormányszékből talán még sem lehet. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Ellennwndásokjobbfelöl.) Látok ón itt még egyebet is, t. ház. A kihágások két nemében, a mit tudni méltóztatnak, két különböző eljárás áll fenn. A kihágások egyik fajtájánál tárgyalás folyik, a hol jegj^zőkönyvet vesznek fel ós jegyzőkönyvvezetőt alkalmaznak; a másiknál pedig bagatell-eljárást alkalmaznak, a mely tabellák kitöltésével, tabelláris feljegyzésekkel történik, a melyben az illető polgárnak, a ki azon kihágási eljárás alá kerül, abszolúte senki és semmi más nem nyújt garancziát, mint az az egy tisztviselő, a ki épen végzi az eljárást. Minthogy pedig a tisztviselők is emberek, és az embereket szenvedélyek, indulatok ós különböző befolyások is vezérelhetik: a nélkül, hogy én az egész tisztviselői karra bármi néven nevezendő olyan megbélyegző megjegyzést akarnók tenni, a mely megbízhatóságát a közvéleménv előtt bármily tekintetben leszállíthatná, mégis mondhatom, hogy abban a tabelláris tárgyalási rendszerben a polgárok személyes szabadsága és vagyonbiztonsága semmiféle garancziával nem bir. (Úgy van! a szélső baloldal álon.) Ha tehát a t. miniszterelnök úr a közigazgatás javításán fáradozik, szíves figyelmébe ajánlom ezt a kérdést, a melyhez nem kell a, közigazgatás rendszerének egész megváltoztatása, elég egy körrendelet, és cserébe ezen az emberiség javára szolgáló körrendelet helyébe visszavonni lehet igen sok más rendeletet. A t. miniszterelnök úr tegnap úgyszólván szemrehányást tett az eddig felszólalt t. képviselőtársaimnak. . Széll Kálmán miniszterelnök: Nem tettem! Barta Ödön: Ha nem tett szemrehányást, akkor helyesebben nevezve gúnyolódott a felett, hogy beszédeik anyagában nem volt test. Azt hiszem azonban, a t. miniszterelnök úr csak azért nem látta a testet, mert mások a lelkét kerülgették ! Méltóztassék elhinni, t. miniszterelnök úr, hogy például a Szinay Gyula ós Mezőssy Béla t. képviselőtársaimnak a közigazgatás állapopotáról mondott beszédeiben igen sok test volt, (Úgy van! a szélső baloldalon.) ós sok test rezgett át hasonórzéstől. midőn ecsetelték azon közigazgatási dolgokat, a melyeket a közigazgatásban helyteleneknek tartanak. Ha a képviselők konkrét eseteket hoznak fel, akkor azt mondja a t. miniszterelnök úr, hogy ezeket nem a ház előtt kell tárgyalni, tessék ezekét nekem otthon elmondani. Ez helyes is. Mert a konkrét közigazgatási hibáknak felsorolása, ha sporadikus esetekként lépnek fel, nem is tartozik a ház elé. Ezek legfeljebb csak az interpellácziónális jog gyakorlatára alkalmasak, vagy arra valók, hogy a miniszternél az érdekeltek panaszt tegyenek. De ha rendszeresen általánosságban észlelhető hibákra, mutat reá valaki ós nem hoz fel konkrét adatokat: akkor azt kell hinnünk, hogy a t. miniszterelnök úr értesülései legalább is oly alaposak, mint a mieink, hogy azokról tudomással bir és az általánosságban felhozott sérelmeket meg-