Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-638

688.-országos ülés 1901. január 18-án, pénteken. 93 szivlelésre alkalmas testeknek tekinti. Nem tudom, hogy vájjon azoknak, a miket elmon­dandó leszek, lesz-e a t. miniszterelnök úr bírálata szerint teste, vagy nem, de hogy a nemzet testének legnagyobb részét érintik: ezt meggyőződéssel állíthatom. (Halljuk! Halljuk!) Az első tételnél, a központi igazgatásnál, hol a földtehermentesítési pénzalap magyar kh rályi igazgatóságáról van szó, egy kérdést fogok felvetni a t. ház előtt, a melyre nézve igen nehéz a kompetencziát megállapítani. De én felhasználom azt a szerencsés helyzetet, hogy a belügyminiszter úr egyszersmind Magyar­ország miniszterelnöke és így azok, a miket elmondandó leszek, általa a kompetenczia szem­pontjából nem utasíthatók el, és azok meg­szívlelendők. Egy új magyar földtehermente­sítésre van szükség és ha. ezt a kérdést itt e tárczánál felhozzuk ós a belügyminiszter ezt a tárczájához nem tartja tartozónak, akkor épen úgy vagyunk vele, mintha azt a föld­mívelési miniszter, vagy a pénzügyminiszter tárczájánál vetjük fel. A földmivelésügyi minisz­ter ugyanis azt mondja, hogy az ő tárczája keretébe ezen műveletek nem tartoznak ; a pénz­ügyminiszter pedig azt állítja : én a pénzügyi egyensiílynak vagyok őre, tehát ezekbe a dol­. gokba nem avatkozom. Én azonban kérem a t miniszterelnök urat, mint belügyminisztert, a kinek hivatása és kötelessége, sőt a mint tudom, ambieziója a kivándorlási ügyek meg­figyelése, ós a kivándorlási mozgalmak szelidí­tóse addig, a míg azoknak megszüntetéséről . lehetne beszélni: méltóztassék meggyőződést szerezni arról, hogy Magyarországról a kiván­dorlók zömét nem azok adják, a kik a külföl­dön valami nagy ambieziót akarnak kielégí­teni; nem azok adják, a kik tanulmányozás ezóljából mennek ki, hogy tapasztalatokkal meggazdagodva* azután visszatérjenek és azokat hazájuk javára fordítsák, hanem képezik és ki­mennek azok, a kik oly tapasztalatokra jutnak, hogy Magyarországon megélni képtelenek, (Úgy van! u szélső baloldalon.), még pedig nemcsak azért, mert a kereseti idő oly szűkre van szabva, hogy a mit három hónap alatt keresnek, azt kilencz hónap alatt kell megemészteniök, ha­nem kimennek azért is, mert azok a terhek, a melyek a magyar földbirtokon nyugosznak, el­viselhetetlenek. (Igaz! XJgy van! a szélső balolda­lon.) A feudum bilincseiből kiszabadult jobbágy visszakívánja a jobbágyságot, mert a mostani jobbágyságot nyomasztóbbnak tarja, mint a régit. (Igaz! Úgy van! a. szélső baloldalon.) Ismét azt. mondom, h.ogv a számok be­szélnek. Az igen tisztelt miniszterelnök úr kiváló gazda; ő tudja, hogy a legintenzívebb módon művelt föld mit képes hozni. Kérdem tőle, nem mint gazdától, hanem mint belügy­minisztertől, nem fontos közigazgatási kérdés-e az, hogy az elszegényedés közvetlen okai el­távolíttassanak azon nagy néprétegek útjából, a melyek tehetetlenségük miatt a kivándor­lási botot veszik kezükbe. Hiányosak a kimutatások arra nézve, hogy kit minő terhek nyomnak. Volt szerencsém e házban egyszer már részletes kimutatással szolgálni erre nézve. Hiszen nem ismeretlen adatok azok, a melyek a föld megterheltetó­séről szólnak, a melyek általában a földre súlyosodnak. De csak egy tételt említek fel, mert konklúziómban csak erre akarok hivat­kozni. A hivatalos kimutatások szerint ban­koknál és takarékpénztároknál, — tehát nem földhitelintézetekről, nem zálogleveleket nyújtó intézetekről beszélek, — bankoknál és taka­rékpénztáraknál jelzálog kölcsönként a magyar földbirtokot 1040 millió korona terhelj.. Ebben benne van a központi hitelszövetkezetek által 3 millió erejéig nyújtót hitel is. Most méltóz­tassék megengedni, (Halljuk! Hallja!;! a jobb­oldalom.) hogy e tehertételt részletezzem, még­pedig kamatteher arányában. Ebből a kamat­terhet véve 6°/o-os kölcsön 197 millió, 6 l /2 0 /o-os 7,5 millió, 7%-os 112 millió, 7 1 /2°/o-os 17 millió. 8°/o-os 83 millió, 9°/o-os 'kölcsön 17,018.000 (Mozgás « szélső baloldalon.) Ez 505 millió, tehát több, mint fele az összes tehernek. Ennek fele ismét a kisbirtokot, vagyis 1—100holdas birtokot terheli. Ennek több mint fele felül van a 6°/o-on, illetőleg átlagban a 7%-on. Kossuth Ferencz: A föld pedig hoz-e 6°/o-ot? Barta Ödön : Ezek a szelid terhek azok, a melyek magasságát ismerjük. Méltóztassék hoszzászámítani azokat, a melyekét nem ismer­jük. (Igaz! Úgy van! a szélső balodalon.) Hogyan szabaduljon a földbirtok ettől a tehertől? Hivat­. kozás történt arra, hogy a hitelszövetkezet erre való. Méltóztatik tudni, hogy a hitel­szövetkezet összeállítása oly szűkkeblűén tör­tént, hogy azzal a képességgel, a melylyel felruháztatott, nem lehet elérni azt a nagy czélt, a melyet elsősorban kellet volna kitűzni, ós melyet ha nem tűztek is ki elsősorba, lega­lább másodsorba kell helyezni, hogy tudniillik a szövetkezet prezumtiv tagja, vagy az, a ki már belépett a szövetkezetbe, mindenekelőtt megszerezze a teherviselési képességet, hogy legalább tagsági díjat fizethessen és benn maradhasson az országban, a hol a szövet­kezeti tagságra súlyt fektetnek. Lehetséges-e, képzelhető-e, hogy az a szövetkezeti tag, a kit mindenekelőtt ily óriási teher nyom. egyebet csináljon a szövetkezet­nél, mind új adósságot ? Hiszen a hitelszövet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom