Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-638

j-K)- te. országos ülés tmí. Van szerencsém az ide vonatkozó iratokat -tisztelettel bemutatni. Elnök: Az igazoló állandó bizottság jelentése tudomásul vétetvén, ahhoz képest Dienes Márton, Dégen Gusztáv ós Molnár Józsiás képviselők a 30 napi idő fentartásával igazolt képviselőknek jelentetnek ki, és tekintettel arra. hogy az időközi elhalálozások és lemondások folytán az ötödik osztályban támadt három üresedés, mind a hárman az ötödik osztályba soroltatnak. Hasonlóképen az igazoló állandó bizottság jelentéséhez képest Schwarcz Lajos horvát-szlavón országgyűlési képviselő végleg igazolt képviselőnek jelentetik ki és a negye-dik osztályba, soroltatik. Molnár Antal jegyző: Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter! Hegedüs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Van szerencsém benyújtani az Adria, magyar királyi tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjava slatot,(Irom.979)indokolásával együtt. Méltóztassék kinyomatása és szétosztása iránt intézkedni és egyúttal azt előzetes tárgyalás végett a közgazdasági és a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Elnök: A kereskedelemügyi miniszter által az Adria, magyar tengerhajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyezése tárgyában benyújtott törvényjavaslatindokolásával együtt ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közgazdasági és a pénzügyi bizottsághoz utasíttatik. Áttérünk most már a napirend szerint a belügyi tárcza folyó évi költségvetése (írom. 921) tárgyalásának folytafására. Az első tételnél ki következik? Buzáth. Ferencz jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Midőn a belügyi tárcza szőnyegen levő költségvetésének első tóteléhez hozzászólni bátorkodom, felszólalásom kiinduló pontját kívánom a t. házzal megismertetni, és olyan forrásból indulok ki, a saját érzésemen kivül, a mely talán a t. miniszterelnök urnak is iuponálni fog. Deák Ferencz, a kinek hü tanítványául vallja magát a t. belügyminiszter úr. a. felelős kormányrendszerről egy helyen így nyilatkozik (olvassa) : >>A felelős kormányzat csak forma és annak a nemzet ereje ad életet. Ugyanazon felelősségi törvény mellett egyik minisztérium zsarnoka volt Francziaországnak, mert a nemzet nem mutatott elég erőt fékentartására; Polignac minisztériuma pedig keményen büntettetett, mert a nemzet erőt fejtett ki.«. Ezek a kijelentések, a melyeknek minden január 18-án, pénteken. szava arany igazság, szó szerint alkalmazhatók magyar viszonyainkra, a melyekre annak idején Deák Ferencz aplikálta is. Én is abban a, meggyőződósben élek, hogy a iélelős kormánvforinával és az abban működő kormányférfiak hatalmával szemben csak egy egységes, erős nemzet képes annak az erőnek kifejtésére, mely a hatalom kezelőivel szemben mindenütt és mindenkor szükséges (Ügy van! a szélsőbalon.) ós ezért természetes dolog, hogy mindazok, a kik közállapotaink iránt érdeklődnek, elsősorban arra igyekeznek súlyt helyezni, hogy Magyarország közvéleménye erős, egységes és a nemzet jól kormányzott leg^^en. Erő kifejtésére, t. ház, rosszul adminisztrált, elszegényedett nemzet soha-sem volt és sohasem lesz képes. Ha vannak vonatkozások, a melyek a kormányzat köréből a nép széles rétegeire átterjednek, -— ha. általában vannak ily vonatkozások, — akkor ezek a vonatkozások a legszámosabbak, legközvetlenebbek ós leghathatósabbak abban a viszonylatban, a melyben a belügyi kormányzat a, nép nagy rétegeihez áll. Magyarországnak belügyi igazgatásában első tekintetre nem a, rossz adminisztráczió tűnik fel, hanem az a furcsaság, az az exotikus jelenség, hogy az adminisztráczió terén a partikuláriznius annyira ki van fejlődve, hogy az egyik vármegyéből a másikba, átköltözködő honpolgár egészen azt az érzést viszi magával, mintha idegen országba- költözködnék át. (ügy van! szélső baloldalon.) Van-e tehát valami, t. ház, a mi komolyabban, közvetlenebbül érdekelhet minden magyar állampolgárt, mint az, hogy az alatt a harmincz évesnél régibb rendszer alatt, a mely Magyarországot kormányozza, még nem jutottunk el odáig, hogy komolyan foglalkozott volna az ugyanazon elvi alapon álló kormányok valamelyike a magyar közigazgatási jog egységessé tételével? A magyar magánjog kodifikácziója évtizedekre megy vissza; de a magyar közigazgatási jog kodifikácziójának gondolata talán még évtizedek múlva sem fog pozitív alakban szőnyegre kerülni. Tudom, a t. miniszter úrnak nemcsak szóbeli, hanem írásbeli jelentéseiből is, hogy ő egy osztályt szervezett a minisztériumában, a melynek 3b% IS feladatává tétetett, hogy a közigazgatás egyszerűsítésére törekedjék; ón a,zonban azt hiszem, hogy nem két esztendő, de három hónap sem telhetett volna el, ha a t. miniszter úr egészen komolyan hozzá akart látni a közigazgatás rendszerének megváltoztatásához a nélkül, hogy elsősorban kiküszöbölte volna abból a rengeteg rendelethalmazból, a mely Magyarország polgárait bókőiban