Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-650

650, országos ülés 1001. február 1-én, j éntekeu. 397 kérvények a miniszterelnök útján a kormánynak adatnak ki. Dedovics György jegyző (olvassa) .- Budapest székesfőváros kórvénye a budapesti népszínházi alapítványnak az illetékegyenérték alól való" felmentése tárgyában. Kőszeghy Sándor előadó: T. ház ! Budapest székesfőváros közönsége a budapesti népszínházi alapra rárótt évi 1639 korona és a múltra nézve kirótt 4110 korona illetékegyenérték fizetési kötelezettségének törlése iránt beadott kérvényében elmondja, hogy ez a fontos kulturális intézmény milyen nehézségekkel küzd, hogy mennyire hézagpótló itt a fővárosban, ós hogy anyagi nehézségei könetkeztóben ennek a kötelezettségnek, illetőleg a fizetési meghagyásnak eleget tenni nem képes, a nélkül, hogy létében ne veszélyeztessék. A kérvónyi bizottság részéről indítványozom, hogy a kérvény a, belügyminiszternek adassék ki. Elnök: Elfogadja a t. ház a kérvónyi bizottság javaslatát? (Helyeslés.) Akkor határozatikig' kimondom, hogy a kérvény kiadatik a belügyminiszter urnak. Dedovics György jegyzö (olvassa): Sztoyka Péter nyugalmazott állami tanító kérvénye nyugdíjügyének felülvizsgálása irányában. Kőszeghy Sándor előadó: T. ház! A nevezett tanító azzal a panaszszal járul a ház elé, hogy nyugdíja nem oly mérvben állapíttatott meg, mint a hogy azt ő a törvény értelmében helyesnek és méltányosnak tartja. Azonban az iratokból kitűnik, hogy ő már minden megfelelő bírósági utat megpróbált, sőt a, közigazgatási bíróság elé is fordult panaszával, de meghallgatásra nem talált. Minthogy nem képezheti a t. háznak feladatát ez ügy felülvizsgálatába: bocsátkozni, bátorkodom indítványozni, hogy a kór vény visszavétel végett a ház irodájába tétessék le. Elnök: Hozzájárul a t. ház a kérvónyi bízottság javaslatához ? (Helyeslés.) Akkor határozatkép kimondom, hogy a kórvény a ház irodájában átvehető. Dedovics György jegyző (olvassa): Szolnok vármegye kérvénye a tűz- és jégkárbiztosítási intézmény államosítása iránt. Kőszeghy Sándor előadó: T. ház! Hasonló kérvények ismételten megfordultak a t. ház előtt. Az akkori elintézéshez képest indítványozza a bizottság, hogy a kórvény a belügyi, földmívelésügyi és kereskedelemügyi minisztereknek adassék ki. Elnök: Hozzájárul a ház a kérvónyi bizottság javaslatához? (Helyeslés.) Akkor kimondom, hogy a kórvény kiadatik a belügyi, földmívelésügyi ós kereskedelemügyi minisztereknek. Dedovics György jegyző (olvassa): Háromszék vármegye, Szeged szabad királyi város, Baja városa, Vas vármegye, Szatmárnémeti szabad királyi város, Sopron, Jász-Nagykun Szolnok és Pozsony vármegyék, Arad. Győr ós Pécs szabad királyi városok kérvényei a nemzetiségi egyenjogúságról hozott törvény módosítása tárgyában. Kőszeghy Sándor előadó: A nemzetiségek egyenjogúsításáról szóló törvénynek, az 1868 : XLIV. törvényezikk módosítását kérik a. nevezett törvényhatóságok. Kérésük nevezetesen az, hogy engedtessék ugyan meg az egyes nemzetiségeknek a hatóságokkal való szóbeli értekezés alkalmával saját anyanyelvük használata, azonban a hatóságokhoz intézett beadványokban, valamint az egyes hatóságok, hivatalok ós hivatalos testületek hivatalos eljárásaikban, bárminemű hivatalos irataikban és jegyzőkönyveikben kizárólag az állam hivatalos nyelvét, a magyart használják. A bizottság indítványa, az, hogy a kórvények a, miniszterelnöknek adassanak ki. Elnök: Kíván valaki szólani? Madarász József: T. ház! Sajnosán tapasztalom, de úgy látom, hogy a kérvények az országgyűlésen nagy idők óta nem úgy intéztetnek el, mint azoknak az elintézését legalább mi, kik 1848-ban éltünk, vártuk volna.. Történnek 'kérelmezések a szakminiszterekhez, s azok részben, vagy egészben teljesíttetnek, vagy elutasíttatnak. Ilyenkor azután bizonyos nevezetes tárgyakban kérvényeznek az illetők az országgyűléshez is abban a reményben, hogy az országgyűlés képviselőháza, a melyet népkép viseletnek hívunk, a. melyről azt hisszük, hogy képviseli a nemzetet, meghallgatja kérésüket. És mit tapasztalunk? Tapasztaljuk azt, hogy míg 1861—65 óta néhány országgyűlésen át legalább a nevezetesebb kérvények úgy adattak ki a miniszterekhez, hogy azokról a háznak jelentést tegyenek, vagy az illető ügyekben bizonyos törvényjavaslatokat terjeszszenek elő: addig már nagy idők óta ós a mai kérvények is utasíttatnak ehhez, utasíttatnak ahhoz a miniszterhez, a, nélkül, hogy kifejeztetnók az. hogy e részben a miniszterek az országgyűlést is értesítsék, volna-e valami tennivaló. (Egy hang a szélső baloldalon; Papirkosárba dobják!) Voltak esetek, mikor az összes törvényhatóságok, az egész ország kérelmezett valamit. így emlékezem a nemzeti külön magyar bank felállítása tekintetében beadott kérvényekre; és remélem, ugyanígy kérvényezni fog az egész nemzet a külön önálló vámterület felállítása kérdésében. Ha ez a kérvény is, a* mely az