Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-644

<>44. országos ülés 1901. Magyarországon. (Igaz! Úyy van! a szélső, baloldalon.) A. kormány elnök múltkoriban a 14. §-ra vonatkozó fejtegetésem alkalmával adott válaszában önérzetes hangon mondta, hogy azon a kiegyezésen egy jottát sem változtatunk. Én igenis meg vagyok győződve róla, hogy Széll Kálmán miniszterelnök úr mint személy nem fog beleegyezni, és ott hagyja azt az állást, ezt én konczedálom neki. De az a legkönnyebb dolog, ott hagyni az állást. Ámde azt kérdezem, meg fogja-e állani a helyét, hogy megvédje legalább azt, a mit nem bírtak eddig elrabolni tőlünk, mert az igaz diplomatának és az igaz férfiúnak nem szabad elhagyni azt az állást, hogy oda egy gyengébb jöjjön, a ki enged, hanem meg kell védenie a nemzet jogait, ez volna hivatása. (Helyeslés a szélső "baloldalon.) Ha ő el is megy, inert az az ő egyéni elhatározása, akkor kérdem ón, nem lesz-e annak a miniszterelnöki széknek első feltótele a kiegyezés megváltoztatása, vagy lerombolása, ós merik-e önök azt mondani, hogy akkor a szabadelvű párt kebelében ily feltételre nem akad ember, nem lesz meg a többség? Nem merik mondani, mert még önmagukért sem tudnak jótállani, s ezt az állításomat beigazolom azzal, hogy én a nélkül, hogy a múltak sebeit akarnám feltépni, a minthogy beszédében a miniszterelnök úr szemben egy ellenzéki képviselővel hangoztatta, hogy nem találja ezt ildomosnak, hát én nem akarom e sebeket bolygatni, bár nagy ildomtalanság nincs benne, de kérdem : önmaga jótállhat-e azokért a bizonyos számú képviselőkért, a kik ma a Tisza-lex-et irták alá, holnap pedig azon férfiakkal alkudoztak, a kik a törvényes rendet helyreállították a parlamentben? Nem állhat jót. Az lehet, hogy önérzetes, öntudatos és a nemzet érdekeit szivükön hordó pártférfiak önök közül kiválnak és külön csoportba mennek; de áldatlan pártviszálykodás, visszavonás ós erkölcstelenség fog felburjánozni ezen az alapon és a vége az lesz, hogy erkölcstelen eszközökkel, rábeszélésekkel ós Ígéretekkel a nemzet legnagyobb és legvitálisabb érdekeit képesek lesznek elárulni. (Úgy vam ! Úgy van! a szélső hal oldalon.) Tehát, mikor így áll a politikai helyzet Ausztriában, mikor így állnak az ottani reichsrathi viszonyok, kérdem, nem lehetne-e azzal a gondolattal megbarátkozni a kormányférfiaknak, hogy egyöntetűen, összetett erővel, ha a veszély pillanata elérkezik, odaállnak a törvényhozás legelső faktora elé? Én hiszem, megfogják tőle kapni az engedélyt arra, hogy az önálló vámterűlet törvényjavaslatát ide benyújtsák. Hát nem termószetes-e az, mikor egv egész birodalom recsegni fog a trón alatt. KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXXII. KÖTET. január 25-én. pénteken. 249 és ez a trón nem inog mee;. mert magvai' kéz tartja fenn, mondom, hogy midőn veszedelem támad, akkor a trón azt a gazdasági konczeszsziót megadja e nemzetnek, a mely által, ennek a nemzetnek léte biztosíttatik és jövője megteremtetik? Es mert ilyen a helyzet, és mert így alakultak a viszonyok, hogy önök igazat adnak nekünk, kérdem én Hegedüs Sándor t. miniszter urat, vájjon foglalkozik-e saját miniszterinmában azokkal az előkészületi munkálatokkal, a melyek szükségesek arra, hogy az önálló vámterületet megteremtse? Vájjon foglalkozik-e azokkal az előzetes intézkedésekkel legalább a papiroson, hiszen a, papiros oly türelmes, és lehet azon dolgozni, a. melyekkel előkészítik a tervezeteket, hogyha esetleg úgy következnének az események, — hiszen nem látunk a jövőbe, de a jelenből és a múltak történetéből meg lehet annak is a patináját adni,— ha elérkezett a pillanat, ne legyünk kényszerítve javainkat és gazdasági létünket feláldozni, hanem el legyünk készülve arra. hogy megteremtessók az, a miben én ennek a nemzetnek a jövőjót, erejét és fejlődését látom, az önálló vámterület. (Élénk helyeslés, l'gy fan! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezzel a kérdéssel kapcsolatban engedje meg a t. ház, hogy kérdést intézzek a t. miniszter úrhoz, most midőn az ő tárczájät tárgyaljuk általánosságban, az iránt is: vannak-e készítve munkálatok az autonóm vámtarifára vonatkozólag. (Halljtik! Halijai! a szélső baloldalon/) A nemzetközi szerződéseket 1903-ioismét meg kell kötni ós Magyarország közvélernénye az autonóm tarifa és a kötendő nemzetközi szerződések körűi egyáltalában nincsen tájékozva, nincsen kioktatva és így nem alakulhat itt közvélemény. Az itteni közvéleménynek, sajnos, nagy része tudatlan e kérdésben. Míg Ausztriában és itt szembe akarom a kétféle helyzetet állítani — nyilvános előadásokban, nyilvános egyesületekben tárgyalják ezeket a. kérdéseket, nálunk ebben a tekintetben nem történik intézkedés. Berlinben egy nagy egyesület alakúit, a mely az egész országra kiterjed, és az egyes városokban szakbizottságokat, alakítottak meg. a melyek mind az autonóm vámtarifa megalkotásával foglalkoznak. Nálunk azt hiszem, mindenki tisztában van, hogy midőn, a mint említettem, 75°/o-a az ország lakosságánuh mezőgazdasággal foglalkozik, az autonóm vámtarifának elsősorban az országban termelt nyerstermékek megvédése volna, hivatása. De nagy és nehéz dolog az autonóm vámtarifa tudománya,. Meg vagyok győződve, hogy egyik leggyengébb ember vagyok e téren, nem is akarok direktívákat és 32