Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-643

(iiH. országos Illés 1901. január 24-én, csütörtökön. 239 áttétetett az iparfelügyelet ozíniére és az államépítészeti hivataloknál felmerült útiköltségek viszont ama czímbe helyeztettek át. Ezt az intézkedést a rokon természetű munkának czéliränyosabb és kedvezőbb felhasználása indokolja,, a mennyiben jövőre a kazánvizsgálatot az iparfelügyelők is fogják ellátni és viszont a kazánvizsgálók iparfelügyelői teendőket is fognak végezni, a mi által el lesz érhető az a rég óhajtott czél, hogy minden kereskedelmi és iparkamarai kerület egyúttal iparfelügyelői kerület is legyen. A közvitáknál felmerülő uta,zási költségeknek e czínire áttételét az teszi indokolttá, hogy azok úgy is államépítészeti hivatalnokok számára járnak tehát helyesen itt számolandók el. Az. utak, a folyók, a csatornák ós vasutak azon erek, a melyeken a termelés és kereskedelem lüktet. Ha egy régi közlekedési térképet nézünk meg, azon csupa ürességet látunk, míg ellenben mostani közlekedési térképünket valóban tarkává teszik az utak és vasutak berajzolt vonalai, úgy, hogy bátran elmondhatjuk, hogy egy téren sem hoztunk annyi áldozatot, mint közlekedésügyünk fejlesztése terén. A magyarországi közutak hossza 7953 kilométer, — a törtszámokat elhagyom, — a horvátországiaké 1166, a mi összesen 9129 kilométer; a múlt évhez képest a szaporodás 244 kilométer. E mellett a törvényhozásnak az 1895-iki költségvetés indokolásában bejelentett és a törvényhozás által tudomásul vett munkaprogramul folytatásaként ebben az évben 242 kilométer törvényhatósági közút fog állami kezelésbe vétetni, leginkább a Királyhágón túli részekben, továbbá Pozsony és Krassó-Szörény vármegyékben. A rendkívüli kiadásoknál nem hagyhatom említés nélkül a dunaföldvár-mármarosszigeti nagy alföldi második műutat, a melynek költsége 5,800.000 koronával van megállapítva. Ennek első részleteként felvétetik most 293.000 korona. Azt hiszem, ez az út nagyban javítani fogja a gazdag és termékeny magyar Alföldnek eddig meglehetősen elhanyagolt közúti közlekedési viszonyait. Rátkay László: Igen, de akkor ott át is kellene hidalni a Dunát! Makfalvay Géza előadó: A magyar királyi államvasutak hálózatának hossza 7701 kilométer, az üzletbe vett idegen csatlakozási vonalaké 175, a saját számlára kezelt helyi érdekű va sutáké 148 és az önköltség megtérítése mellett kezelt helyi érdekű vasutaké 6690 kilométer, úgy, hogy az egész vasúthálózat hossza 14.716 kilométer; a többlet az előző évhez képest 650'870 kilométer. A magyar államvasutak bevételei a,z 1901. évre 211,596.000 koronával, kiadásai pedig 132,407.080 koronával irányoztatnak elő, a felesleg tehát 79,188.920 korona. Erre az évre új vasút építése, vagy valamely régibb vasút megváltása tervbe véve nincs, s a beruházások czímén felvett összegek leginkább a pályatest erősbítósóre, új pályaépületek emelésére, a podgyász- és szemérykoesik szaporítására fognak fordíttatni. A legnagyobb munkálat a budapest-marcheggi második vágány kiépítése, a mi tekintettel arra, hogy a Pozsony melletti alagút a második vágány lefektetésére nem alkalmas és ott új alagutat kell létesíteni, körülbelül 900.000 koronát fog igénybe venni. Azt hiszem, kötelességet teljesítek, midőn e helyről is kijelentem, hogy a magyar királyi államvasutak úgy az utazás kényelmét, valamint a forgalom biztonságát ós pontosságát tekintve, a legmagasabb kívánalmaknak is megfelelnek, (Igaz! Úgy vau!) s a, legnagyobb elismerést érdemlik, a mi részben az ott követett rendszer helyességének, részben az alkalmazott tisztviselők önfeláldozó, mondhatnám, túlfeszített munkájának köszönhető. Rátkay László: Főleg ez utóbbinak! Makfalvay Géza előadó: Ez a körülmény szükségessé fogja tenni, a mint eddig is szükségessé tette, a személyzet létszámának a szaporítását. A hajózás tekintetében is hozott ez az oi'szág áldozatot, de ha egyéb közlekedési eszközeinket nézzük, akkor bizony konstatálnunk kell. hogy e téren még nagyon hátra vagyunk. Nagyobb folyóink szabályozvák, több szabályozás alatt áll, s kezdődik ez a művelet kisebb folyóinknál is; csatornarendszerünk azonban, a Temest és Bogát kivéve, melyek régibi) keletűek, lígyszcdván, teljesen hiányzik. Tengeri kikötőnk eoy van: Fiume. Nem csoda tehát, ha a hajózás tekintetében olyan messze elmaradtunk. Azt hiszem, a jövő feladata lesz az ország hajózási közlekedését is megfelelő mérvben fejleszteni. A mostani költségvetés öt s fél millió kiadásával az eddigi nyomon halad, a mennyiben a kiadások a Magyar keleti tengerhajózási társaság, az Adria, a Magyar folyam- ós tengerhajózási részvénytársaság, a Balatontavi gőzhajótársaság, Tengeri hajók építése, Tengeri szabad hajózás stb., külön töményben megállapított segélyezésére fognak fordíttatni. E mellett a fiumei kikötő) építése fog folytattatni, és előkészíttetnek a budapesti kereskedelmi kikötő és az országos csatornahálózat előmunkálatai, a melyek első lépést képeznek az ország vizi közlekedési politikájának a, megállapítására.