Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-643

238 643. országos ülés 1901. január 24-én, csütörtökön. lévén tárgyalva, ' (Hosszantartó, élénk éljenzés a jobboldalon.) áttérünk a belügyminiszter úrnak a vármegyék közigazgatási árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezésére szükséges 313.229 korona póthitelről szóló törvényjavaslatának (írom. 896,953.) tárgyalására. Szólásra senkisem lévén feljegyezve, kérdem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e: igen, vagy nem? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta:; kérem a részleteket olvasni. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, és 1—3. §-ait, melyei,- észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök: T. ház! Ennek következtében a vármegyék közigazgatási árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezésére szükséges 313.229 korona póthitelről szóló törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, ennek harmadszori olvasására nézve az ülés végén lesz szerencsém javaslatot tenni. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! A folytatólagos ülést megnyitom. Következik a kereskedelemügjd tárcza 1901. évi költségvetése. (írom. 923) Nyegre László jegyző (olvassa): ^Központi igazgatás. Rendes kiadások, XIX. fejezet, 1. czím. Rendkívüli kiadások: Átmeneti kiadások XI. fejezet, 1. czím. Rendes bevételek VI. fejezet, 1. czím. Rendkívüli bevételek IV. fejezet, 1. czím. Rendes kiadások. Személyi járandóságok 1,086.170 korona. Makfalvay Géza, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! Ha a kereskedelemügyi tárczának 1901. évi költségvetési előirányzatát szemléljük, minden tekintetben a fokozatos fejlődést és haladást kell konstatálnunk. Ezen fejlődés kiterjed nemcsak a bevételekre, hanem a kiadásokra is. Első pillanatban talán különösnek fog feltűnni, hogy ón a kiadások emelkedését is a költségvetés érdemének tulajdonítom, de ha figyelembe veszszük azt, hogy e tárczánál az ország logfontosabb közgazdasági ágazatáról van szó, mely hivatva van a nemzeti vagyont szaporítani ós gyarapítani, mely nemzeti vagyont teremt: akkor a kiadások emelkedését örömmel kell üdvözölnünk, mert a költségvetésnek kiadási tótelei, ha nem is beruházások czíme alatt fordulnak elő, általában olyan beruházásokat képeznek, a melyek majdan többé-kevósbbé dúsan fognak a nemzetnek kamatozni. Az 1900. évi költségvetésben az összes kiadások 221,982.361 koronával, a folyó évi előirányzatban pedig 234,640.929 koronával vétettek fél, akiadási többlet tehát 12,658.598 korona. A bevételek megállapíttattak 1900-ik évben 282,997.036 koronával, a folyó évi előirányzat pedig 297,655.725 korona, vagyis a bevételi többlet 14,658.689 korona, a fölösleg tehát ebben az évben 63,014.796 korona. Az összes tárczakezelést tekintve tehát a rendelkezésre maradó többlet 1901-re 2,000.121 koronával több, mint az 1900. évben volt. Igaz, hogy az a 63 millió, a melyet a tárcza bevételein fölül ipari és kereskedelmi czélokra el akarunk ebben az évben költeni, aránylag csekély azokhoz a nagy feladatokhoz képest, a melyek e tárczára várnak, azonban a.z egyes tárczák költségvetésének be kell illeszkednie az ország általános költségvetésének keretébe, hozzá kell simulnia az ország pénzügyi viszonyaihoz, de e mellett figyelembe kell venni azt is, hogy mint mindenütt a világon, úgy a kereskedelem és iparfejlesztés terén is a természet öröktörvónyei irányadók, a melyek ugrásokat nem engednek meg, és így hasztalan költenénk el egyszerre nagy összegeket iparunk és kereskedelmünk fejlesztésére mindaddig, a míg ennek létfeltótelei nincsenek meg ós a míg ezeket szorgalmas és odaadó munkával a nemzet meg nem szerzi. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Áttérve a tárcza főbb czímeire, a központi igazgatás kiadási rovata némi emelkedést mutat, a mit egy új miniszteri tanácsosi állás szervezése tett szükségessé. A kereskedelmi minisztérium ugyanis kilencz szakosztályba van osztva, a melynek ólén eddig hót miniszteri tanácsos volt alkalmazva. Már pedig az ügymenet felelősségteljes fontossága megkívánja azt, hogj- minden szakosztály élén egy felelős főnök legyen. E helyütt nem hagyhatom említés nélkül azon általában felhangzó észrevételt, a mely a; hivatalnokok létszámának folytonos és nagy szaporítása ellen irányúi és az én nézetem szerint is jogosultsággal bír. Azonban a pénzügyi bizottság tárgyalásain úgy a miniszterelnök úr, mint a kereskedelmi miniszter urak kijelentették, hogy 'ők az ügymenetet egyszerűsíteni akarják ós ezáltal akarják elérni azt, hogy a fejlődő ügymenetet kisebb hivatalnoki létszámmal legyenek képesek ellátni, a mi majdan lehetővé fogja tenni a hivatalnokok nagyon gj'arló és szerény fizetésének felemelését. E tekintetben tehát bizalommal és reményteljesen nézhetünk a jövőbe. Az állami építészeti hivatalok czímónek beosztása ezen költségvetésben némi változást szenved, a mennyiben a 25 kazánbiztosi állás