Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-635
(>3o. országos ülés 1901, január 15-én, kedden. 17 hogy nem hosszabb közszolgálat jutalmául és nem is hosszas szolgálatban kidőlt emberek ellátásának biztosításául adatnak. Azt is tudja mindenki, hogy a mi álllampénztárunk sokkal szegényebb, semhogy a tényleges, való, igaz szükségek által megokolt kiadásokon kivűl más, egyéb kiadásokat is viselhetne és ezenkívül mindenki tudja, hogy a mikor ezt az indítványt megteszem, ezzel nincsen semmiféle támadás intézve a jogosult nyugdíjigények ellen. Könnyű tehát azt belátni, hogy mikor nálunk az állami nyugdíjak összege odáig megy, hogy tisztán a belügyminiszteri tárcza keretébe tartozó nyugdíjak összege ma már 1,730.000 korona s épen ez évben is 50.000 koronával emelkedett, s mikor az összes állami nyugdíjaink, nem számítva az óriási katonai nyugdíjakat, már 19 X J2 millió koronára rúgnak, akkor, mondom, könnyű belátni, hogy ezeket a luxusnyugdíjakat el kell törölni. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Áttérek, t. képviselőház, most azokra a kérdésekre, a melyek a választói joggal állnak kapcsolatban. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Természetes dolog, hogy ez a kórdós sokkal fontosabb, sokkal nagyobb térjedelmű, semhogy róla a költségvetési beszéd keretében kimerítően lehetne tárgyalni és azzal behatóan lehetne foglalkozni. Epén azért ón csakis a főbb kérdésekre fogok szorítkozni, jelezvén ismét nemcsak a saját álláspontomat, hanem egyúttal azon pártót is, a melyhez tartozom. (Halljuk! Halljuk !) Olyan ez a kérdés is, mint a közigazgatás kérdése, tudniillik ez is a pártpolitika szolgálatában görnyed s annyiban is olyan, mint a másik, hogy itt is csak ígéretekkel biztatnak bennünket, a nélkül, hogy a megvalósítás tekintetében csak egy lépést is látnánk. Mi, t. képviselőház itt, ezen az oldalon, követeljük a választókerületeknek végre-valahára rendezését, követeljük az. általános szavazati jognak a behozatalát, (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) követeljük a titkos szavazást, (Hosszantartó:, élénk helyeslés a szélső baloldalon.), követeljük a községek szerinti szavazást. Kubik Béla: Az eddigi csak chimóra, csak csalás! Szinay Gyula: A választói kerületek mai beosztása mellett az az anomália áll fenn, hogy az országnak értelmileg ós gazdaságilag legfejlettebb népe van a jog legkisebb mértékének az élvezetében. (Ügy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Mert hiszen ezeken a helyeken vannak a népesség tekintetében legnagyobb választókerületek, úgy, hogy, míg Békésben, Debreczenben, minden 20-ik, Budapesten minden 17-ik ember választ, addig Árvamegyóben KÉPVH. NAPLÓ. 1896-1901. XXXII. KÖTET. minden 8-ik. Vannak kerületek, és pedig magyar vidéken, a hol 4—5—6000 választó van, másutt 150—200 a választók száma. Ez az aránytalanság, ez az igazságtalanság nem volna tűrhető akkor sem, ha bármely nyelvű fiait sújtaná az országnak; annál kevósbbé tűrhető azonban akkor, a mikor a legtisztább magyarság van általa sújtva, a mely mind intelligencziájánál, mind vagyoni erejénél, mind pedig a haza iránt mindenkor súlyos és nem siilyos időben tanúsított szereteténél, áldozatkészségénél fogva méltán tartható e haza oszlopának. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezt a törzsökös, igaz, hű, magyar népet, hazánknak ezt az államfentartó elemét a jogok gyakorlatának mértékére nézve hátrább tenni a tótnál, a ki az »ubi bene, ibi patria* elvénél fogva olyan könnyen cserében a hazát, hátrább tenni az oláhnál, a kinek szeme Bukaresten függ, — tisztelet mindig a kivételnek, — hátrább tenni a szásznál, a ki tüntet nem magyar volta mellett és valóságos magyarfaló politikát követ, ez nemcsak hiba, nemcsak igazságtalanság, de egyenesen bűn a hazának legjobb gyermekei ellen. Az a- magyar kormány, a mely a párttekinteteket félredobva, ezen a téren ennek a magyar népnek igazságot szolgáltat, soha el nem hervadó érdemeket fog ezzel magának szerezni. Igen ám, de ott van a dolog bibije: a pártérdek. Mert hiszen megmutatta a legutóbbi általános képviselőválasztás, hogy míg azok a nem magyar ajkú területek, az a 32 nem tiszta magyar ajkú vármegye 171 kormánypárti mellett 20 ellenzéki képviselőnek adott csak mandátumot, addig a 30 magyar többségű megyéből még a Bánffy-féle választási rendszer mellett is 102 ellenzéki képviselő jutott be a házba. Ezért nem akarják ennek a kérdésnek a megoldását siettetni s nem akarják a tősgyökeres magyar nép panaszát meghallgatni. Számítanak arra, hogy annak a türelme kifogyhatatlan. Pedig csak látszólag kifogyhatatlan az, s jaj annak, a ki megvárja, hogy ennek a türelemnek a határát, az elfogyását, majd ennek a népnek a kitörése mutassa meg. De nem kisebb az igazságtalanság azon a téren sem, a mely a szavazási jogosultságra vonatkozik. Nem kisebb igazságtalanság az, hogy a kiknek vállait terhekkel rakja meg a haza, azokat a jogokban nem részesíti. Nem kisebb igazságtalanság az általános szavazati jog be nem fogadása, ós nem kisebb igazságtalanság addig, a míg ez be nem következik, magának a választási czenzusnak különbözősége. A mindezekben rejlő igazságtalanság annál kirívóbb, mert ezáltal ismét a legjobb, a legtörzsökösebb 3