Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.

Ülésnapok - 1896-642

204 642. országos ülés 1901. január i'J-áii, szerdáit. képezve, 1542 pedig nincsen kiképezve, hanem ött az elöljáróság végzi a, halottkémlést, és hogy van ezenkívül még 101 község, a hol egyáltalában, senki sem teljesít halottkémlést, továbbá, hogy 1898-ban még 52*3°/i -ban orvosok teljesítették a halottkémlést és ez egy év alatt csökkent 44'5°/o-ra, akkor teljes kép tárul nemcsak a szakemberek, hanem minden laikus elé. hogy ott, a hol orvos nem vesz részt a. közegészségügyi funkczióban, hanem részt vesz az a laikus, a ki egyáltalában kitanítva sem volt ós az bírálja el, hogy miben halt el az a beteg, az a kis gyermek, az a csecsemő: micsoda értéke lehet a,kkor ennek közegészségügyi szempontból. Kérdezem, vájjon lehetséges-e akkor a ragályozó és fertőző betegségekkel szemben okszerű, és lehet mondani : eredményszerű védekezésről szólni ? Hiszen azokon a, vidékeken, a hol nagy számban habiak el gyermekek és felnőttek, a kiket orvos nem látott, a mindenféle fertőző betegségeknek valóságos melegágya van, a honnan árad és terjed a ragály a. mostani vasúti közlekedés és összeköttetés folytán az ország minden részében, tehát a mód meg van adva arra, hogy az ország egész területe folyton fertőzve legyen. És hiába a, védekezés akkor, hogyha minduntaiari új fertőzés lehetőségének van kitéve az ország lakossága. És, hogyha ma megnézzük, hogy' a fertőző kórok ellen a védekezés nrikép történik, melyre tavaly volt alkalmam tüzetesen kiterjeszkedni —. most csak jelzem — hogy a fertőző betegségeket rubrikákkal, rendeletekkel, statisztikával gyógyítani nem lehet, a mire pedig a fősúlyt fektetik tulajdonkópen, melynek hitelességéhez sok szó fér. Ha így akarjuk megvédeni az országot a fertőző, ragályozó kórok ellen, akkor nagyon rossz, szemfényvesztő munkát végezünk, a: mely míg egy részről határozottan lealázó magára az orvosi karra., másrészről nagyon furcsa világot vet a kormánj^zatra. Hiszen a nevetségesség országába tartozik, a mi a fertőtelenítő gépek körűi történik. Minden törvényhatóságban megvétették ezeket a fertőtlenítő gépeket ós biztosítom a t. házat, hogy azoknak legalább is 89°/o-a még soha befűtve nem volt, rozsdásodik ós a legnagyobb zavarba jutna az a, főszolgabíró, vagy nem tolom ki, a ki el akarná azt rendelni, hogy a gőzfertőtlenítő gépek megfelelőleg működjenek. Hiszen hiányzik erre az első szükséges kellék, a kitanított személyzet, szóval minden. Azért a ragályozó kórok csak tovább terjednek, több 100.000-nél pusztul el ilyen kórokban, és a gépek csendesen pihennek. Nem ezzel lehet a fertőző kórokat megszüntetni, hanem egy minden tekintetben körűitekintő orvosi karnak igénybevételével, oly intézkedésekkel, a, melyeknél fogva igénybe is lehet venni az orvosi karnak tudását, tevékenységét ós szorgalmát ós az országot ez által a ragályozó kóroktól megmenteni. Hogy miképen állunk az orvosi dolgokban, arra nézve is legyen szabad egy pár statisztikai adatot felhoznom. (Halljuk! Halljuk!) Magvarországon orvos ós sebész együttvéve 1899-ben volt 4 692 ; 1898-ban volt 4514 ; a számokban tehát javulás mutatkozik, sajnos azonban, hogy ez a javulás is legnagyobb részben, óriási mértékben a városok érdekében törtónt, a mi tehát a vidéknek, a megyéknek közegészségügyét tulajdonképen nem javítja. Ebből a gyarapodási számból 101 orvos Budapesten telepedett meg, és magában Budapesten összesen 1218 orvos van, a városokban összesen 1983 orvos lakik, úgy, hogy a vidéket véve, a megyékben egyharmadát, vagy egynegyedét teszi az orvosok száma viszonyítva, a városokhoz. Mi a nagy fölösleget mutatja városokban ós a nagy hiányt a vidéken. Ezen kérdést későbbre hagyva,, legyen szabad jeleznem, hogy a fertőző betegségekben 1899-ben elpusztult 118.598 egyén és azoknak 50 perczentje hót éven aluli korban volt. Ehhez ha hozzáveszszük, hogy azokban a betegségekben, a melyek szintén főleg a gyermekeknél — egyesek csakis gyermekeknél — fordulhatnak elő, mily óriási számot tesznek ki a halálozások, hogy felül vannak a százezren, a minek pedig a szoczialis és közegészségi intézményekkel, — njmgodt lélekkel mondhatom, — több mint 50%-át meg lehetne menteni: akkor látjuk csak a nagy hiányt a közegészségügyünkben. Itt van például a » gyermekaszály*, a mely szerepel 11.743 halálozással. Ennek legnagyobb része magyarázatát a hiányos ellátásban leli, úgy az anj^a, mint a gyermekre vonatkozólag'. Vagy itt van a *vele született gyengeség*, ez is egy takaró diagnózis, a melylyel mindent el lehet fedni, s ezt mutatja az, hogy az ezen czímen megállapított halálozások 64.897 számmal szerepelnek. Oly szemfedő ez, a melylyel el lehet fedni mindenféle halálokot azért. hogy zaklatásnak ne legyen kitéve az illető község, a jegyző, vagy a biró stb., vagy, hogy esetleg ki ne jöjjön a felettes, elsőfokú közegészségügyi hatóságtól valaki a községbe. Takaró diagnózis ez, a melyben szerepel mindenféle fertőző betegség és gondatlanság áldozatai. Van még egy halálok, mely szintén takaróul szolgált, ós ez a görcs. Görcsökben elhalt 26.666 hót éven alóli gyermek. Ez is olyan betegség, mint a vele született gyengeség, a