Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-635
68S. országos ülés 1901. január 15-én, kedden. 15 igénybe venni, mert tudom azt, hogy »Exempla sünt odiosa*—mi történt Debreczenben. (Halljuk! Halljuk!) Most egy éve a városi képviselőtestületi tagoknak bizottságokba való beosztásánál a városnak legfontosabb bizottságaiból, a jogügyi, pénzügyi bizottságokból stb. erőhatalommal, 86 szóval 66 ellenében, tehát látható, hogy kifejtett nagy erőfeszítéssel az ellenzéknek minden fórfiát kibuktatták. Azt írja erről az ottani helyi lap, hogy: a nyugdíj-ellenőrző bizottság megalakítása után a város legfontosabb bizottságainak, a jog- ós pénzügyi bizottságnak megválasztására került a sor, a melynek rendén e bizottságból az összes ellenzéki tagok kihagyattak. Beadatott 146 szavazat. Megválasztattak stb. Tehát győzött a hivatalos liszta. És így a város e legfontosabb bizottságából olyan férfiakat, mint Kiss Albert, Kovács József, stb. — kik mindenkor megmutatták, hogy a város érdekeit szivükön viselik — egyszerűen kibuktattak. No hát ez váljék nekik dicsőségükre, de hogy ennek az eljárásnak mi lesz a város ügyeire vonatkozólag az eredménye, azt majd a jövő mutatja meg. És az a jövő, a melyre ez a lap kíváncsi volt, bekövetkezett csakhamar, mert nem telt el egy esztendő sem azóta, ós a város, a melynek pedig tudvalevőleg igen nagy közvagyona van, úgy, hogy ez a vagyon még közkezelés mellett is 2 1 /2 milliót jövedelmez, ós a mely e mellett 28°/o községi adót vet ki polgáraira, odáig jutott, hogy a, közpénztári követelések behajtásának elmulasztása következtében pénztára annyira kiürült, hogy tán még a tisztviselőket sem tudta fizetni, s el kellett határoznia, hogy 360.000 korona függő kölcsönt vesz fel a napi szükségletek fedezésére. (Zaj. Elnök csenget.) Ebből az érdekes határozatból tehát megismerjük, hogy mennyit ér az a főispáni felüg}*eleti jog, a mely mellett megtörténhetett egy ilyen nagy város közpénztárának a teljes kiürülése a nélkül, hogy ebben a határozatban, a- mely a kölcsön felvételét elrendeli, csak nyoma is volna a felelősségre vonásnak, vagy pedig csak valami provideálásnak arról, hogy ez a nagy kölcsön nem egy újabb községi adóterhet ró-e majd a polgárság nyakára. Hogy milyenek a mi közigazgatási törvényeink, annak kiáltó példája ennek a határozatnak a keletkezése is. Látni való, hogy a határozatra némely tisztviselők eljárásának laza volta adott okot, szükségét pedig az teremtette meg, hogy egyebek mellett a tisztviselők fizetése kiszolgáltatható legyen. És hozták e határozatot 65 szavazattal 44 ellen, de úgy, hogy ebben a 65 szóban 41 tisztviselői ós egyéb lekötött szavazat volt. De hát a mi Tisza-féle közigazgatási törvényeink akképen vannak megszerkesztve, hogy a tisztviselőknek ezekben a tárgyalásokban, a közgyűlési határozatok hozatalánál, tehát abban a testületben, a, melynek hivatása volna, a tisztviselők munkásságát ellenőrizni, nemcsak tanácskozási, felvilágosítási szavazatuk, hanem döntő szavazatuk is van: és. — hogy még a dolog ad absurdum vitessék, — akkor is, a midőn következik az általános tisztújítás, tehát a mikor ők már nem is tisztviselők, szintén szavaznak, s így magába a választásba is befolynak. (Igaz '. Úgy van! a szélső baloldalon.) Én abban a reményben vagyok, hogy ha majd a belügyminiszter úr kezébe kerül az a debreczeni határozat, a mely hozzá felebbezve van, az ő jogórzete nem fogja megengedni, hogy ilyen határozatot szentesítsen. De hogy még egy perezre időzzem Debreczen dolgánál, megjegyzem, hogy ez a főispáni felügyelet nemcsak azt nem vette észre. hogy a város pénztára teljesen üresen maradt, nem vesz az észre egyebet sem, a mint én arról ép most egy másik helyi lapból értesülök. Azt mondja ez a lap (olvassa) : »Korteskedés és fegyelmi vizsgálat.« Ezt a czímet is adhattuk volna ennek az újdonságnak, hogy: »A város szennyese*. Annak a rendetlenségnek, a mely a város pénzügyeit a közelmúltban annyira megzavarta,, hogy soronkivűli kölcsönhöz kellett folyamodni és most ö 1 /'^ százalékot kell újabb adóssága után fizetni ennek a városnak, a mely saját tőkéje után csak négy százalékot kap a most hitelezőkül felkért helybeli intézeteknél: ismét egy szomorú jelensége merült fel. Ennek a meglepő rendetlenségnek legfőbb oka a főispán laza ellenőrzése. A mint a hivatalos titok kiszűrődött, újabban az adó- és illeték nyilvántartása, körül merültek fel összeütközések a város és pénzügyi hatóság közt, úgy, hogy a pénzügyigazgatóság fellépése folytán, és nem a főispán úr jószántából, fegyelmi vizsgálatot kellett elrendelni az illető nyilvántartó hivatal ellen.« Azonban még nem is csak ezt nem vette észre az a főispáni felügyelet ós ellenőrzés. Nem vette észre azt sem, hogy a pénzügyigazgafóság körében olyan dolgok történnek, a melyeknekalighadettvolna szabad megtörténniök, mert egy szép napon csak arra ébredtünk, hogy pénzügyminiszteri vizsgálat következtében a pónzügyigazgatóság összes főhivatalnokait kicserélték. Pedig a mi törvényeinek a törvénykezésiek kivételével az állami adminisztráczió minden íünkezionáriusa felett megadják az
