Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-640
Ö40, országos ülés Ujöl, veszélyeztetné. A főváros ezért kénytelen volt egy határozatot hozni, ós felkérni a t. közöktatásügyi minisztert, — a ki pedig igen számos esetben győződhetett meg arról, a mit remélem igen szívesen el is fog ismerni, hogy a főváros ott, a hol a tudomány és művészet érdekeiről, vagy a kultúráról volt szó, a mélyen tisztelt miniszter úr hazafias felhívásának mindig készségesen szolgált és áldozatkész volt, kénytelen volt, mondom, felkérni a miniszter urat. hogy: kegyelmes uram, a fővárosra nézve lehetetlen, hogy jövendőre a saját háztartásából tartsa fenn a középiskolákat. Nem történhetik Magyarországon az a szégyen, hogy a reál- ós felsőbb leányiskolák bezárassanak azért, mert a főváros, ha csak saját romlását és anyagi exisztencziáját veszélyeztetni nem akarja, nem képes ezeket továbbra is fentartani. És csodálatos, t. képviselőház, hogy az az állam, a mely, mint arra mindjárt rátérek, még egyetlenegy állami kórházat sem emelt sohasem a főváros területén : arra nézve, a mit a törvény szerint köteles megcselekedni, hogy a középoktatásról gondoskodjék, még csak válaszra sem móltatja a főváros feliratait, vagy ha leir, akkor rendesen csak a visszautasításnak rideg álláspontjára, helyezkedik. Mélyen tisztelt közoktatásügyi miniszter úr. Én ezért egész tisztelettel választ fogok kérni, arra a. kérdésre, hogy mi történik a középiskolákkal? Itt 1.400.000 korona kiadással szemben 400.000 korona bevétel mutatkozik, tehát 1 millió korona kiadási többlet háramlik ebből a fővárosra. Méltóztatik kegyesen tudni, — hiszen ez iránt határozatok vannak, tehát nem jósolni akarok ós nem akarok nagyzolni, — hogy vannak határozatok a melyek azt mondják, hogy a főváros ezen középiskolákat saját háztartásának terhére tovább fentartani képes nem lóvén, azokat fokozatosan meg fogja szüntetni. Már most kérdem a t. miniszter urat, mik épen fog felelni a nemzet közvéleménye előtt azért, ha a létező középiskolák a fővárosban megszűnnek azért, mert a főváros azokat fentartani nem képes? (Elhummidás jobbfelöl.) Igenis nem képes, mert méltóztatnak látni, hogy az előadottam tételek milyen mértékben terhelik egyéb, állami szükségletek ellátásánál. Itt van a B°/o-os betegápolási pótadó. Méltóztatik tudni a. t. belügyminiszter urnak, hogy a főváros hány kórházat tart fenn és hány milliónk van künn soha meg nem térítés fejében vidéken a régi betegápolási adóból ? Hát a t. miniszter úr nem veszi figyelembe azt, hogy a 3°/o-os betegápolási pótadó a mellett, hogy az összes kórházakat rendkívül nagy költséggel a főváros maga, tartja január 21-én, hétfőn. |gg fenn, tényleg ahhoz járul hozzá, hogy az ő adófilléreiből a vidéken emeltessenek kórházak ? Szó sincs róla, hogy meg van ennek a jogosultsága : nem is akarja senki ezt gátolni; de miként lehetséges az, hogy a míg nincs állam a világon, a mely legalább saját fővárosában egy központi kórházat ne tartana fenn, a míg tessék csak megnézni, Bécs városában maga az uralkodócsalád kórházakat épít, alapítványokat tesz ilyen czélokra, addig van Magyarországon egy főváros, a melynek az állam betegei számára egyetlen kórháza sincs? A t. miniszterelnök úr, a ki egy lelenczházi intézmény megalapításával már a kezdeményezés terére lépett, lehetetlenség, hogy elzárkózzék az elől, hogy igenis, az állam maga gondoskodjék e szükséglet kielégítéséről legalább egy kórháznak a felállításával. Hiszen a főváros most is. újabb nagy költséggel, kénytelen • lesz a Gellérthegyen fertőző-betegek számára, illetőleg kolera- és pestis-járvány esetére járványkórházat építeni. Az állam csak nézi ezt, ős jól esik neki, hogy a főváros a maga vagyonából, a maga áldozatkészségével miként emeli az épületeket, a melyek az országos közegészségügyet vannak hivatva szolgálni. Méltóztattak hallani az adatot, a melyet Berzeviczy Albert t. képviselőtársam felhozott, hogy maga a főváros annyi orA-ost tart fenn, mint, gondolom, az ország együttvéve nem tart fenn. De ezen kiadásokon kívül itt van még az egész állategészségügy, itt van a mezőrendőrség ügye, itt vannak a. kézbesítések, itt van a községi bíráskodás, itt van az iparrendészeti ós ipari hatóságnak egész területe, a melyeket mind az állam egy görbe úton átutal a községek hatáskörébe, hogy a költségektől teljesen szabaduljon. Magukon ezeken a, czímeken van a fővárosnak évenként 5,268.000 korona oly kiadása, a mely nem községi adminisztráczióra, hanem tisztán és kizárólag az állam által a fővárosra átruházott feladatok teljesítésére esik. Most, t. képviselő urak. méltóztassék kiki a saját községében utána nézni annak, hog'v mennviben érinti őket is ez a teher. És mi mit kívánunk, illetőleg, mi ezzel szemben az orvoslás? Senkisem akar az elől menekülni, hogy a rá jutó kiadásokat viselje, mert hiszen, ha az állam a saját háztartásába veszi át e költségek fedezését, azt megint az adózó polgárok jövedelméből kell hogy fedezze; ebből az adóból a fővárosi polgárt ós a község lakóját is utói fogja érni az ő quótája. De a mi ebben igazságtalan, az, hogy olyan czélok kiadásait és terheit, a melyek nemcsak a községi adófizetők, hanem az összes állami adófizetők érdekében végeztetnek, csupán a,
