Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-639
pO$ B39. országos ülés 1901. január lfi-én, Szombaton. a választói jognak a legnagyobb mértékben való kiterjesztéséről ós szól másodszor ezzel kapcsolatosan a kerületek arányosításáról, a választókerületek beosztásának arányosabb beosztásáról. Először a másodikkal, mint kisebb fontosságúval óhajtok végezni. Teljesen igaza van abban Holló Lajos képviselő úrnak, a mit a választókerületek igazságtalan ós aránytalan felosztására nézve mondott. Nem is lehet máskép. 50 esztendő óta ebben az országban a viszonyok olyan gyökeresen változtak meg, a forgalmi központok, a népesség megoszlása oly változásokon ment keresztül, hogy az az arány, a, mely 1848-ban talán igazságos, vagy talán politikai érdekek által igazolt lehetett, a mai viszoiryoknak többé megfelelő nem lehet. Azt a nagy súlyt azonban, a mit Holló Lajos t. képviselőtársam például arra az ő általa névszerint felemlített hat erdélyi kerületre helyezett, én azokra helyezni nem tudom. -Hiszen nem volna valami nagy nehézség ezt a. hat kerületet arányosítani, a szomszédos kerületekbe beosztani, és ekként megszüntetni. De azt hiszik a t. képviselő urak,- hogy ez ennek a háznak összealkotását, jellegét lényegesen befolyásolná, vagy megváltoztatná? Épen nem. Ezzel magával foglalkozni tehát nem érdemes. Hogy pedig a kérdést a maga egészében felvegyük ós az összes kerületeket arányosabban beosszuk: arra nézve nekem annak a kerületnek szempontjából, a melynek én képviselője vagyok, nem lehet ugyan kifogásom, mert hiszen, ha igazságtalanság van, ha aránytalanság van, hát a legnagyobb kerületek az országban a fővárosnak kerületei; pedig helyesen kontemplált választási törvónjmél ellenkezőleg a városi kerületek szoktak kisebb számú választókkal biró kerületekre felosztatni. Ha csak clXTcl cl kiválasztott hat kerületre szorítkoznánk, akkor ezzel a csekélységgel foglalkozni talán nem is érdemes, de nem is igen lehet e kérdést kikapni az egészből ós a reform többi részét mellőzni. Az egész kérdést pedig közvetlenül a választások előtt, mikor a ház tagjai sincsenek már abban az elfogulatlanságban, hogy a kerületek újból való felosztásához : —mondjuk ki a szót a maga valódiságában — egyéni érdekeltség nélkül hozzászólhassanak, és a hol minden egyes képviselő azon volna, hogy a maga kerületét védje és szövetségeseket kesessen, a kik kölcsönösen egymás kerületét védik; a választókerületek országszerte való ujabb beosztását, tehát, lígyszólván közvetlenül az ujabb választások küszöbén elintézni nem lehet. Ez nézetem szerint vita tárgyát nem képezheti. Jövök az utolsó és a tulajdonképeni kérdéshez. Azt mondja Holló Lajos képviselő űr, hogy ő kívánja a választói jog kiterjesztését a legnagyobb mértékben és — a mi ezzel kapcsolatos — a közsógenkinti és a titkos szavazást. Rakovszky István képviselő úr egy kommentárt fűzött e kívánsághoz, a melyről azt hiszem, hogy sem ő maga, sem Holló Lajos t. képviselő úr úgy el nem fogadják; azt mondta tudniillik, hogy az általános választói jogot kívánja, mert ő a vagyoni czenzust helyettesíteni akarja a véradóczenzussal. Ha a veradóczenzusra alapítanék a választói.jogot, ennek következése az volna, hogy ki volnának zárva; a választók köréből mindazok, a kik testi fogyatkozás vagy gyenge fizikum folytán á katonai szolgálatra alkalmatlanok. De következnék még egy másik dolog, a mit Rakovszky István képviselő úr bizonyára még kevésbbé fogadna el; ki volna- zárva az összes papság, mert az katonai szolgálatot nem teljesít. (EUenmondásolí jobbról.) Engedelmet kérek, de katonai kötetezettségben nincs. Különben ebből más következtetést levonni nem akarok, csak azt, hogy Rakovszky István t. képviselő úr ebből is bizonyára meggyőződhetik arról, hogy ez igen nehéz, igen komoly, igen fontos kérdés, a melyet hirtelen ötletekkel elintézni nem lehet. Azt hiszem, igenis helyesen kommentálta Holló Lajos képviselő úr beszédét Ugron Gábor képviselő úr,- a ínikor azt mondta, hogy itt az általános választási jog behozataláról van szó ; ez az, a mit a legnagyobb mórtékben való kiterjesztés alatt Holló Lajos képviselő úr értett és a mit ón is értek. A közsógenkónti és a tikos szavazás nem annyira kapcsolatos az általános választói joggal, hogy mind a kettőt czenzus mellett is behozni ne lehetne ; ellenben annyiban igenis kapcsolatos, hogy az általános választói jogot közsógenkónti és titkos szavazás nélkül behozni nem tanácsos; községenként! szavazás nélkül azért nem, mert a választóknak olyan nagy tömegét mozgósítani nem lehet és titkos szavazás nélkül azért nem, mert ha a czenzust egyáltalában eltöröljük, a választók függetlenségének más garancziáját kell keresnünk, és ebben az esetben az nem lehet egyéb, mint a. titkos szavazás. A dolog tehát xígy^ áll, hogy a kettő lehetséges volna a mostani czenzus mellett is, de okvetlenül szükségessé válnék akkor, ha az általános választói jogot hoznók be. A közsógenkónti szavazást behozhatnók, ha meg volnának az ahhoz szükséges elemek. Kellene minden községben egy teljesen megbízható, elfogulatlan ós kellő értelmiséggel biró szavazatszedő küldöttség a hivatalos közegek kizárásával; tagja nem lehetne az ál-, lamhatalomtól függő közeg. De nekünk mai
