Képviselőházi napló, 1896. XXXII. kötet • 1901. január 15–február 1.
Ülésnapok - 1896-638
<$8. országos ülés 1801. január IS-An, péntekéi. 11.1 virilisták, ezek mellett a választottak, a gondosan kiválasztottak, a kik leginkább minda községi elöljárókból kerülnek ki. A községi elöljárók és a vármegyei tisztviselőknek alárendeltek képezik a vármegyék közgyűléseinek jelentékeny részét. Már most micsoda ellenőrzése lehet az a közigazgatásnak, micsoda kihasználása lehet a népies és általános érdekeknek, micsoda felügyeleti jog az, melyet a vármegyei közgyűlés gyakorol az ilyen meghamisított és megváltozott szervezettel azzal a főispánnal, alispánnal, vagy szolgabíró val szemben, a kiknek kreatúrái ülnek ott, mint megválasztottak a bizottsági teremben ? Aztán csodálkoznak, hogy a vármegyei termek üresek, hogy a közönség elhagyta és a nagy politikai vitáknak, az újabb politikai terveknek, a közgazdasági újabb gondolatoknak és alkotásoknak, az apróbb hitel, vagy mezőgazdasági szervezeteknek és más vármegyei és közigazgatási feladatoknak tervezésében, előkészítésében és létrehozásában a vármegyei közéletben semmi fogékonyság nincs, hanem ott tisztán csak akkor gyűlnek össze, ha. tisztviselői választásoknál a személyes érdekeknek megnyílnak a sorompók. Miért van ez így, t. ház ? Azért, mert az egész közigazgatás úgy, a mint szervezve van, a főispánok vezetése alatt áll, a kik a kormánynak bizalmi emberei, azon főispánok vezetése alatt, a kiket az 1848. előtti korszak, mikor a közlekedés tekintetében rosszak voltak a viszonyok, mikor a vármegyei szervezet a. karoknak és rendeknek volt a szervezete, úgy állított a vármegyék fölé, mint a királyi hatalom részéről a vármegye közönségének ellenőrzőit. Ma, mikor áz egész alkotmány a. népies uralomra volna fektetve, mikor az alkotmányosság szervezete szerint vannak megválasztva a tisztviselők, mikor a parlamentáris rendszernélfogva a király és maga a vármegyei önkormánj'zat, a tekintetes karok és rendek nem állnak egymással szemben, hanem egy jól felépített egészet kellene képezniük, ma is az a főispán a király embere, a kormánynak embere és főkortese. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) A közigazgatás teljesen átalakult választási gépezetté; (Igás! ügy van! a szélső baloldalon.) a főispánok nem a vármegyéknek érdekeit gondozzák, nem a vármegyéknek érdekeit képviselik, nem azoknak jogát, jogviszonyait igyekeznek rendezni ós fejleszteni, hanem egyedül arra ügyelnek, hogy a választások őket készen találják, és a szükséges számú kormánypárti képviselőket be tudják szolgáltatni. (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon.) Nézzünk végig az utóbbi harmincz esztendőn; akár a társadalmi, akár a közgazdasági élet, akár a politikai élet terén jött létre egy bizonyos alakulás, áz első az volt, hogy a végrehajtó hatalom igyekezett azt megnyerni. Ha nem birta megnyerni, akkor megpróbálta, hogy ostrommal foglalja el; ha ostrommal sem sikerült elfoglalni, megpróbáltál?: azt szétrobbantani. Bárki a maga vármegyéjénelv területére gondoljon; hány politikai kör, mennyi politikai szervezet, mennyi közgazdasági kis társulat és gazdasági egylet volt, a melyiknek működésére mihelyt lehetett, azonnal rátette kezét a központi hatalom, és mihelyt a, központi hatalom rátette kezét, megszűnt benne az élet, megszűnt hatni, ténykedni, működni. Miért ? Mert az önkényuralom a mi állami életünkben be van rendezve, a maga hatalmát, erejét, és hatását mindig veszélyeztetve látja, ha az ő hatalmi szervezetén kivül a társadalom maga újabb és újabb szerveket ós szervezeteket igyekszik megalkotni s ezért jó korán, mielőtt azok befolyáshoz juthatnának, igyekszik azokat szétrombolni és megsemmisíteni, vagy hatalmába kerítve leigázni és a maga czéljaira kiaknázni. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A gazdasági egyleteknek majdnem mindenütt az országban ez volt a sorsuk. Magyarország veszedelme az, hogy Magyarországnak törvényhozása nem egy szuverén nemzet szuverén törvényhozása, hanem egy gyűlés, a melyik a végrehajtó hatalom kegyelméből keletkezik túlnyomó részében, a végrehajtó hatalom kegyelméből tartatik fenn,, a végrehajtó hatalom által vétetik igénybe, a végrehajtó hatalom által használtatik ki, a nemzeti életnek, a. nemzeti törekvéseknek, a nemzeti czóloknak szolgálatában pedig nem áll. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hiszen nem új dolog ez. Mikor a római császárok a szenátust fel akarták használni, nehogy velük szemben ellenséges legyen, igyekeztek azt rendezni, és midőn rendezték úgy, hogy csak 600 tagban állapították meg a létszámot és 1,200.000 sesztertiuszban a szenátorok vagyoni állapotát, azt jegyzi meg Gibbon, hogy ennek a testületnek mégsem volt tekintélye, mert tagjai a végrehajtó hatalom által neveztettek ki, s mint ilyenek nem voltak függetlenek . Azt kérdem én at. ház tagjaitól, mikéntlehet független — kivéve az ellenzéket — az óriási több ség, midőn ke véski vétellel nem a saj át szemé lyes érdemeiknél, nem a saját népszerűségüknél fogva, (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) hanem a közigazgatási gépezet működéséből, a kormányhatalom erejéből és a pártpénztár segítségével választattak meg? (Egy hang a jobboldalon : Nem áll!) Mi nem áll ? Rakovszky István: Rohonczy Gedeon mondta itt! (Zaj.)
