Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-618
74 M8. országos ülés 1900. 1 juk, a mit mondtunk. Én különösen abszolúte nem is tudom megtalálni beszédemből azt a részt, pedig épen most revideáltam, melyből a t. miniszter úr azt értette, hogy én őt a nagy ós kisbirtokosok közötti differencziákba akartam belekeverni. Én azt mondtam, hogy nem hiszem, hogy a miniszter úrnak az volna a czélja, hogy a nagybirtokos által talán tervezett öntöző-csatornák létesítésével a kisemberek áldozatkészségét belevonja. Hát ha nem hiszek valamit, akkor ne méltóztassék abból ellenem vádat kovácsolni. Mert ha hiszem, akkor van is annyi bátorságom azt egészen nyíltan meg is mondani. Ezeket kívántam megjegyezni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senkisem kivan, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Barta Ödön képviselő úr egy határozati javaslatot adott be, mely a kérdés feltétele előtt, miután azt a képviselő maga nem olvasta fel, fel fog olvastatni. Lukáts Gyula jegyző (olvassa Barta Ödön határozati javusla(á'). Elnök: A kórdóst úgy teszem fel, hogy elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, szemben Barta Ödön képviselő úrnak felfüggesztését ajánló ^indítványával. Barta Ödön : A kérdés feltevéséhez kívánok szólni. Én javaslatomban egy szóval sem mondtam azt, hogy a javaslat ne fogadtassák el. Határozati javaslatom tehát nem áll szemben a törvényjavaslattal, úgy, a mint a kérdést a t. elnök úr feltette. Éz a tárgyalás felfüggesztését czélzó indítvány, mely azok részéről is elfogadható, kik a javaslatot elfogadják, a mint, hogy különben mindnyájan el is fogjuk fogadni a javaslatot. Azért kérem a t. elnök urat, ne méltóztassék a kórdóst úgy feltenni, mint azt javasolni méltóztatott. Elnök: Habár az, hogy most ne menjünk bele a részletes tárgyalásba,, azt teszi, hogy most a javaslatot ne fogadjuk el a részletes tárgyalás alapjaid, mégis nem azt a kórdóst fogom fel először tenni, hogy elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a : részletes tárgyalás alapjául, (Helyeslés a szélső baloldalon) hanem azt, hogy elfogadja-e a ház Barta Ödön képviselő úrnak indítványát ? (Helyeslés.) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a halasztási indítványt nem fogadja el. Következik most már a kérdés lényege felett a szavazás. Elfogadja-e a ház a törvembei- 24-éa, szombaton, vényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául: igen, vagy nem ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik most már a részletes tárgyalás és pedig mindenekelőtt a czím. Molnár. Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét). Hieronymi Károly ! (Halljuk! Halljuk!) Hieronymi Károly: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, nem vétek a házszabályok ellen, ha arra kérem a t. házat, hogy engedje meg, hogy most a részletes tárgyalás során némely oly kérdésre visszatérjek, a mely az általános vita keretében itt elmondatott. (Halljul! Halljuk!) Teszem ezt nem annyira azért, mint hogyha az, a mire reflektálni akarok, magára a, törvényjavaslatra, vagy annak szövegére vonatkoznék; hanem, mert azt tapasztaltam, hogy bizonyos helytelen jelszavak egész vizszabályozásunk történetében igen gyakran nagyon sok félreértést, nagyon sok bajt, sőt egyenesen anyagi kárt okoznak. Hy helytelen jelszónak tartanám azt, ha a köztudatba elterjedne és meggyökereznék az a felfogás, hogy a csatornákat olyformán kell építeni, hogy a hajózási és öntözési czéloknak egyaránt megfeleljenek. T. barátom, Komjáthy Béla képviselő úr az ő beszédében, a melylyel a vitát megidította, ennek az eszmének adott kifejezést, ós ezzel a vitának mintegy irányt adott, mert hiszen tegnap Papp Elek ós ma Major Ferencz t. képviselő urak visszatértek erre az eszmére. Méltóztassék tehát megengedni, hogy elsősorban ezzel a kérdéssel foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk!) Azt vártam volna, Papp Elek t. képviselő úrtól, hogy a különben igen érdekes beszédében, a velem ellenkező álláspontot argumentumokkal fogja támogatni. Nem hallottam azonban meggyőző argumentumot. Egy példára hivatkozott, nevezetesen a tiszalök-gyomai csatorna tervére. De meggyőződésem szerint épen a tiszalök-gyomai csatorna tervénél felmerült adatok szolgálnak az ón állásjDontom megerősítésére. A mint t. képviselőtársam tudja, annak idején a közlekedésügyi minisztériumban sok társammalegyüt behatóan foglalkoztam ezzel a tervvel. Engedje meg a t. ház, hogj^ az én álláspontom helyessége mellett argumentumként elmondjam, miben állt ennek a, tiszalök-gyomai csatornának az ügye ? Ezt Albert angol mérnök tervezte, a ki a gangesi-csatornát építette Indiában. Kiindulási pontja az volt, hogy a Tisza völgye 500.000 holdját öntözze, a mire néki a Tisza összes vízmennyiségére lett volna szüksége.
