Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-618

618. országos iüés ÜWW). november 24-én, szombaton. 75 Kizárólag öntöző-csatornát tervezett, sohasem gondolt arra, hogy hajózási czélokra lehessen felhazználni a csatornát. A dolog természete kizárta ezt. Tervének lényege az volt, hogy Tiszalöknél a Tisza medrébe egy — ha jól emlékszem — másfél id magas fenékgátat építenek és ennek a. fenékgátnak a segítségével a Tisza összes vizét kivezesse a csatornába, mert a, tisza összes vízmennyiségére van szükség, hogy 500.000 holdat tényleg öntözni lehessen. Mi lett volna az eredmény, ha létesítették volna ezt a csatornát? Elvitték volna a Tisza vizét egészen, a Tisza nem lett volna hajózható, de a tiszalök-gyomai csatorna sem. Miért? Mert ha; ily nagy területet akar öntözni, útközben felhasználja, a csatorna egész vizét, úgy, hogy Gyománál, vagy Gyoma közelében a csatornában sem lett volna, annyi viz, hogy hajózási czélokra fel lehetett volna, használni. Ez a, példa tehát, a melyet a képviselő úr felhozott, nem a mellet bizonyít, hogy lehet csatornákat építeni, a melyek a hajózásra, és öntözésre egyaránt szolgálnak, ellenkezőleg, eklatánsul bizonyítja,, hogy a csatorna a, mely kizárólag öntözési czélokra volt tervezve, nemcsak, hogy hajózható nem lett volna, de még a Tisza hajózását is lehetetlenné tette volna. A példa tehát nem a képviselő úr mellett, hanem mellettem bizonyít. Hiszen egészen általánosságban nagyon erős indokokat'lehet az én álláspontom helyes sége mellett felhozni. Ne mélóztassék azt hinni, hogy ellensége va,gyok a hajózási csatornáknak. Ellenkezőleg, ént azt gondolom és nagyon mélyen meg vagyok győződve arról, hogy nekünk hajócsatornákra szükségünk van, és pedig abban az irányban, a melyben külkereskedelmünk mozog, tudniillik nyugoti irányban. Néhány szóval ellehet mondani, miért van erre szükégünk. Magyarország búza- és egyáltalán termésfeleslegének ezidőszerínt legnagyobb konzumense Csehország. Hogy mi eljuthassunk ama csehországi piaezokra, a mai vasúti tarifa mellett, körülbelül 1 forint 40 krajezárt kell fizetnünk Budapestről Prágába,. A mai viszonyok közt, a mikor Chikagóból Newyorkig elviszik a búzát 1 forintént, sőt 95 krajczárért, az amerikai kikötőkből Liverpoolba és Londonba egy shillingért, fentartbatő állapot-e akkor az, hogy mi 1 forint 45 krajezárt fizessünk Budapestről Prágáig? Minden krajezár, melyet a vasúti szállítás által megtakarítunk, a gazda zsebébe folyik, mert a búza árát ez határozza meg. Én nem vagyok ellensége a hajózható csatornának ós nagyon örülnék, ha az öntöző-csatornák kérdését együtt lehetne megoldani a hajózási csatornák kérdésével, illetőleg, ha azok t hajózási czélokra felhasználhatók lennének. Általánosságban ez a, következő okból nem lehet. A hajózó csatornát azon irányban kell építeni, a melyben a mi közlekedési érdekeink vannak, és itt nem határoznak a terepviszonyok, s ezeket le kell győzni sokszor nagy nehézséggel is. Ellenben öntző-csatornát mindig csak a terepviszonyokhoz simulóan lehet építeni, mert hiszen csak ez esetben lehet a,z öntözőcsatorna vizét a mellette levő területekre kivezetni, a mi a czólt képezi. Ha már most a terepviszonyok olya,nok, hogy azokon azoknak megfelelőleg lehet öntözési csatornát építeni és egyúttal az iram' is megfelel a közlekedési főirányoknak, akkor természetesen lehet csatornát építeni, a mely a hajózás és az öntözés czéljainak megfelel. De minthogy ez a legritkább esetben fog bekövetkezni és a legritkább esetben áll be az a szerencsés körülmény, hogy a mi tő közlekedési irányunk egyúttal a terepviszonyokkal úgy egyezik, hogy azon irányban öntöző-csatornát lehessen építeni, ezért nem lehet olyan követelményt télállítani, hogy úgy építtessék a csatornahálózat, hogy az hajózási és öntözési czólokat is szolgáljon. Távolról sem akarja ez azt mondani, hogy a hajózási csatornák némely részét ne lehetne öntözési czélokra felhasználni és az ellenkezőt sem mondhatni, hogy semmi esetre sem lehet az öntözési csatornát hajózási czélokra. használni. De a, vita. megindulásakor Komjáthy Béla ' képviselő úr álláspontja, a. melyet később Papp Elek és Major Ferencz t. képviselőtársaim magukévá tettek, az volt. hogy a kormánynak quazi uta,sításkóp adassék, vagyis a képviselőház kivánságakép fejeztessék ki az, hogy az építendő csatornahálózatot úgy tervezze, hogy az hajózási és öntözési czélokra egyformán használható legyen. Ezt tartanám én végzetes hibának. Major Ferencz képviselő úr azt mondja. hogy a középen van az igazság. Ebben az esetben egyáltalában nem a középen van, mert akkor kapunk egy csatornát, a mely sem a hajózásnak, sem az öntözésnek nem fog megfelelni. Ez a főkórdés, a mely miatt fel akartam szólalni, és a mely miatt el akartam mondani még egyszer azon indokokat, a melyeket természetes kiindulási pontnak tartok, ha olyan csatornahálózatot akarunk létesíteni, a mely egyszerre mindkét czólnak felel meg. Különben a czím ellen nincs semmi kifogásom és ezt elfogadom. (Helyeslés johhfelőh) Lukáts Gyula jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz : T. ház! Csak röviden óhajtok t. Hieronymi Károly képviselőtársam 10*