Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-630

370 (Í3Ö. országos ülés 1900. decxcmber 14-éu, pénteken. állásokat, a melyek azt bizonyítják, hogy Ausztriában az alkotmányosság megszűnt létezni és az alkotmányos alapra iéktetett törvények megszűntek kezelhetők lenni. Midőn ezen tényállásokat röviden felsoroltam, nem iparkodtam a felsoroltakat bebizonyítani, mert mindnyájan tudjuk, hogy ezek léteznek és létezésüket senki kétségbe nem vonhatja. Akkor az igen tisztelt miniszterelnök úr azt válaszolta nekem, hogy én ex kathedra beszélek és nem bizonyítok. Széll Kálmán miniszterelnök: Akkor, nem mindig! Kossuth Ferencz: Igenis akkor, de ime most az igen tisztelt miniszterelnök úr szíves volt abban a válaszában, a melyet Tóth János t. barátomnak adott, elismerni, hogy Ausztriában minden közösügyes kérdés a 14. §. alapján intéztetik el, tehát más alkotmányos tényező nem funkczionál, csak is a 14. §. funkczionál. Akármilyen ellenvetést hozunk fél az osztrák helyzet alkotmányos volta ellen és akármilyen részére az osztrák alkotmánynak mutassunk rá, kiemelvén azt, hogy az illető rész nem funkczionál, a. miniszterelnök úr mindig azt jegyzi meg, hogy igenis az osztrák alkotmányosság egész teljességében fennáll, mert nem tagadhatják el, hogy a 14. §. az osztrák alkotmányosságnak kiegészítő része. Azt hiszem, jól fogtam fel az igen tisztelt miniszterelnök úrnak az érvelését. Széll Kálmán miniszterelnök: Helyesen ! Kossuth Ferencz : Hát ezen felfogással szemben legyen szabad nekem felolvasni 1867 ; XII. törvényczikk 27. §-át, mely azt mondja, hogy »alapföltétel« a közös ügyek olyan rendezési modorának fentartására, a melyet a XII. törvényczik előír, az, »hogy a teljes alalkotmányosság ö Felsége többi országaiban ésdartományaiban életbe lépjen, mert Magyarország azon országoknak csak alkotmányos képviseletével léphet bármi közös viszonyokra nézve érintkezésbe.* A magyar törvény tehát nem azt mondja, hogy csakis ^alkotmányos Áusztriával« léphet érintkezésbe Magyarország, de azt mondja, hogy »Ausztria alkotmányos képviseletével* (Úgy van! a szélső baloldalon.) már pedig ha tény is az, hogy a 14. §. az osztrák alkotmán}^ kiegészítő része, az igen tisztelt minisztelnök úr nem fogja azt állíthatni, hogy a 14. §. vagy más szóval a császári parancs egyértelmű a törvény által megkívánt alkotmányos népképviselettel. (Úgy van! a szélsőbalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Olyant nem is csinálunk, amihez a képviselet •— az osztrák népek képviselete kötve van sem a közös ügyeket e nélkül nem kezeltük, sem tavaly sem az idén, sőt még vég vámszerződéseket se kötöttünk, mert ebhez is, bár nem közös ügy, ez kell. Kossuth Ferencz: De igenis csináltunk, például fentartunk közös hadsereget, közös külügyeket, és fentartjuk mindazt, a mit az 1867 : XII. törvényczikk mint közösöket jelöl meg, de csodálkozom az igen tisztelt miniszterelnök úrnak közbeszólásán, mert én az ő törvénytudását, ós egyátalán sok más tehetségét tisztelem, de épen az ő törvénytudása azt sugallbatta volna neki. hogy a vámszövétség nem is közös ügy. Széll Kálmán miniszterelnök: Talán tudom! K.OSSlltll Ferencz: Ha tudja a miniszterelnök úr, akkor bocsánat, ha azt mondom, hogy helytelen volt közbeszólása, a melyben a, vámügyekről megemlékezett. Széll Kálmán miniszterelnök: A közös képviselettel kell azt megoldani! Kossuth erencz: Nemcsak a vámügyet és a kereskedelmi üg}?et kell a közös képviselettel elintézni, de mindazt, a mit az 1867: XII. törvényczikk mint közösügyet kijelöl. Széll Kálmán miniszterelnök: Ott vannak a delegácziók! Kossuth Ferencz: A mely delegácziókat nem tudjuk, hogy mikor nem fogják többé megválasztani Bécsben. T. ház! Azt senkisem fogja, tagadni, hogy már három óv óta, most van először alkotmányos állapotban Ausztria, még pedig azért, mert az osztrák Reichsrath fel van oszlatva, ós inert arra várakozunk, hogy mikor fog ismét összeülni. Ellenben valahányszor a Reichsrath összeül, már három év óta sohasem funkczionált rendesen; Ausztriában tehát csak akkor van alkotmányosság', a mikor a Reichsrath nincs együtt, holott az 1867 : XII. törvényczikk nem azt mondja, hogy mi az otthon ülő Reiehsrath-tal akarunk érintkezésbe lépni, hanem azt, hogy a hivatásának megfelelő osztrák képviselettel. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Miért említem fel ezt ismételten? Azért, mert ón Magyarország jövőjére nagyon veszélyesnek tartom azt a hajlandóságot, a mely most mutatkozik, hogy a törvényeknek nem a valódi értelmét veszik, nem a törvények szellemében cselekesznek, liánéin . . . Lakatos Miklós: Kicsavarják! Kossuth Ferencz: . . . kicsavarják a törvények értelmét, a mint helyesen mondj a egyik barátom és én utána mondom, bár nem szoktam ilyen erős kifejezésekkel élni. T. ház! íme, az előttünk levő törvényjavaslat is világosan bizonjutja azt, hogy a