Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-630

ggg 630, országos ülés 190Ö. deczember 14-é«, pénteken. Gromon Dezső áBamtitkár: T. ház! Miután a miniszterelnök úr ő exczelleneziája az alkotmányjogi és közjogi kérdésekre Tóth János igen tisztelt képviselőtársamnak már válaszolt, én csak azon megjegyzésre bátorkodom kiterjeszkedni, melyeket Tóth János t. képviselőtársam a törvényjavaslatra nézve egyébként tett. (Halljuk! Halljuk!) Ő ugyanis azt hozta fel, hogy a póttartalékba annyian soroztatnak be, hogy illuzoriussá válik a törvények azon intézkedése, mely az ujonczjutalék létszámának meghatározására vonatkozik. Ha azonban a törvényt magát tekintjük, azt látjuk, hogy az első szakasz magában foglalja azt, hogy a védelmi kötelezettség általános és minden harczképes állampolgár által személyesen teljesítendő. A t. képviselő úr azt is állította, hogy a megszavazott jutalókon felül évente sokkal több soroztatik be, de el méltóztatott felejteni, hogy hátralékok állanak fenn a múlt évről az egyes sorozó-járásokban ós a póttartalékosok azoknak pótlására is szolgálnak, kik az ujonczjutalékba soroztattak ugyan ... Tóth János: Csak nyolcz százalék! Gromon Dezső államtitkár: . ós a kiknek száma hat-hétezerre megy fel évenkint. de a kik az ujonczjutalókból elbocsáttatnak, vagy családi szempontokból, vagy mert mezei gazdaságot örököltek. A törvény eíőirja, hogy minden harczképes és alkalmas egykén besoroztatik ós pedig ha az ujonczjutalék száma betöltetett, a póttartalékba. De a póttartalékos bizonyos kedvezményekben részesül. Hiszen csak nj^olczheti legszükségesebb ós mellőzhetetlen kiképzésben részesül; ezenkívül, a mit ezen nyolcz hét alatt elsajátított és megtanult, minden második évben gyakorlatra beíiivatik. A míg a törvény fennáll, ehhez ragaszkodnunk kell és a póttartalékba besoroztatnak azok, kik harczképeseknek ós alkalmasaknak találtatnak. Azt méltóztatott még felhozni igen tisztelt képviselőtársamnak, hogy ő exczelleneziája a, honvédelmi miniszter úr tavaly megerősítette az ő állítását és minek utána — sajnos — a miniszter betegsége folytán személyesen azt nem igazíthatja helyre, bátorkodom a naplóból magából felolvasni azon egynéhány sort, melyeket tavaly ő exczelleneziája a t. képviselő úr észrevételeire mondott ós a mi csaknem szórólszóra ugyanaz, mint a mivel előbb a miniszterelnök úr indokolta a törvényjavaslatot. Zmeskál Zoltán: Az is exczellencziás. (Derültség halfelöl.) Gromon Dezső államtitkár: Tóth János t. képviselő úr tagadta, hogy Ausztriában is előterjesztették volna a javaslatot a törvényhozásnak. Kérem, ott is előterjesztették. Hogy azonban ott szünetel a törvényhozás, arról mi nem tehetünk. Ott is, itt is előterjesztették a javaslatot a törvényhozásnak. Ehhez hozzá lehet tenni azt, a mit a miniszterelnök úr ő exczelleneziája előhozott. Előterjesztették ós le is tárgyalták. Itt, remélem, a t. képviselőház elfogja fogadni. Ott is, remélem, hogy a törvényhozás elfogja fogadni. Lehetséges, hogy ott a 14. §. alapján járnak majd el, de ez Ausztriában az alkotmánynak egy része. Ennélfogva e részben alkotmányjogilag itt kifogást tenni nem lehet. Ez nem támogatja azt, a mit t. képviselő úr hozott elő, hanem azt hiszem épen az ellenkezője annak. A kormány támogatja és arra indította a magyar kormányt, hogy a törvényjavaslatot benyújtsa. (Igaz! Úgy van! jobbfelöl.) Még csak egy pár megjegyzésem volna azon észrevételekre, a melyeket Ugron Gábor képviselő úr tett. Arra ugyan nem érzem magamat hivatva kiterjeszkedni, hogy a hadügyminiszter az ő költségvetésébe túllépéseket tesz-e, mert az a delegácziónak a dolga, és mert ón úgy tudom, hogy a t. képviselő úr tagja a delegácziónak, minden évben tehát ezen nehézségeket ott előhozhatja. Ezért csak arra bátorkodom észrevételeket tenni, hogy azt szíveskedett felhozni, hogy a Magj^arország területén elhelyezett katonai intézetekben kizárólag csak más nemzetiségű katonatisztek alkalmaztatnak. Tóth János: Nem mondtam, kizárólag, csak túlnyomólag! Gromon Dezső államtitkár: És miután a ma,gyar nyelv is oktatás tárgya az intézetekben, magyar tiszteknek ott alkalmazva kell lenni. De sajnos, ez ideig magyar származású és magyar nemzetiségű tisztek igen kevés számban voltak tanároknak alkalmazhatók. Zmeskál Zoltán: Szépen nevelik őket! (Mozgás balfelöl.) Gromon Dezső államtitkár: Eddig úgy tapasztaltuk, hogy a magyar ember felviszi főhadnagyságig, legfeljebb századosságig, akkor ott hagyja a katonaságot. Endrey Gyula; A törzstiszti vizsgán megbuktatják ! (Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon.) Gr ómon Dezső államtitkár: Az sem áll. Ki bírom mutatni névszerint, hogy mindazon tisztek, a kik a hadi iskolában jutottak, mindenütt az elsők között foglalnak helyet, tehát nem azért buktatják őket meg, mert magyarok, hanem nem iparkodnak ós nem akarnak a tanári pályára lépni! (Élénk ellenmondások a balés szélső baloldalon.) Ezért meg vagyok győ-