Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-629

354 629. országos ülés 1900, deczember 13-án, csütörtökön. Hiszen micsoda kicsi dolog az a revízió! Azt mondotta, hogy ezelőtt egy félévvel, vagy egy évvel kiadott a belügyminiszter egy rendeletet, az orthodox, de általában az összes zsidókra nézve, körülmetélésnól szemmel tartandó tisztaságra, dezinfekczióra stb, vonatkozólag, shogy ezen rendeletet most visszavontam, tegyek így a revízióval. (Zaj balfelől.) Először elmondom a tányállást; igenis, ón adtam ki egy rendeletet vagy tán elődöm, a mely a tisztasági, közegészségi szempontokból követendő eljárást irta körűi annál a vallási szertartásnál, mely izraelita polgártársainknál elő van irva. Ez ellen kaptam az összes orthodox zsidó községeknek felterjesztését, — konstatálom, hogy valamennyinek felterjesztését, — a melyben ők az összes európai tudós rabbiknak kijelentései alapján kérnek, hogy a rendeletet módosítsam, vagy vonjam vissza, ott volt a londoni, párisi, amerikai, amsterdami, hágai, berlini bécsi stb. rabik véleménye. Molnár János: Az mind mellékes. Az a fődolog, hogy visszavonta. Széll Kálmán miniszterelnök: Nagyon türelmetlen a t. képviselő úr, nemcsak politikájával, de velem szemben is. Molnár János: Én csak revanchirozom magam. Széll Kálmán miniszterelnök: Meggyőződvén arról, hogy ennek a rendeletnek fentartása, a mely egy szertartási aktus körűi követendő eljárást szabályoz egészségi szempontból, félreértésekre és vallási sérelmezésre vezethet, vallási sérelemre magyaráztatik : ezt a rendeletet revidiáltam, átdolgoztattam ós más rendelettel helyettesítettem. (Helyeslés jobbról) Már most, bocsánatot kérek, ez összehasonlításoknál ós összefoglalásoknál sokszor hasonlít ós foglal össze az ember nagy ós kis doldokat, a költő is mondta, »Si licet parva componere magnis«. De kérem, leszállítani azt a nagy kérdést, az egyházpolitikai kérdést, a melyen önöknek a pártja megalakult, a melyből kiindulva mindent a szerint ítélnek meg, a melynek alapján önök politikai akcziót kifejtenek, (Helyeslés jobbról.) a mi végett önök ezt az országot felgyújtani készülnek, (Élénk éljenzés és tetszés a jobboldalon. Zajos ellenmondás a baloldalon.) a mi végett annyi sérelemről panaszkodott, ezt a nagy kérdést leszállítani akarni, oda, hogy ez egy egyszerű közegészségügyi rendelet revíziójával azonosíttassék, ez talán mégis nagyon furcsa eljárás ! Molnár János: Hiába akarja elütni, nem ott van az összehasonlítási pont! Széll Kálmán miniszterelnök: És ezért ón azokról a nagy szempontokról, azokról a nagy elvekről ós a nagy érdekekről, a melyek bői igenis elleneztem a képviselő úr politikáját, most hallgatok, mert nem akarom azokat leszállítani ennek a paralellának a színvonalára. (Hosszantartó élénk helyeslés a jobboldalon.) Molnár János: Méltóztassék leszállítani! (Nagy zaj.) Széll Kálmán miniszterelnök: A képviselő urnak még egygyel mégis tartozom, a mi már azután pozitív vád. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy ez a politika, az enyém, ez a párt, a mely engem támogat és ez a miniszterelnök a keresztény államot támadják, a kereszténységet támadják, azt a kereszténységet, a mely Betlehemben született. Hát, t. képviselő úr, ha a t. képviselő úrhoz közelálló oldalról le is akarják gráblálni rólam azt, a mi bennem ól, és a mit nem engedek levenni rólam, ez csak azoknak, a kik ezt teszik : a türelmetlenségét és — bocsánatot kérek —-e részben korlátolt felfogását tanúsítja. (Élénk tetszés a jobb- és szélső baloldalon.) A múlt budget-beszódem óta e felfogás szerint csak az rajtam a keresztény, mert kereszteltek Vasvármegyében. Ha önöknek ez a nézetük és ez önöket boldogítja, tegye önöket boldoggá. Én magamat annak tartom, keresztedének, katholikusnak tartom ós vallom önök daczára, de nem zavarom össze a vallásnak és az egyháznak (Nagy zaj és mozgás a baloldalon. Elénk tetszés a jobboldalon.) nagy érdekeit, a, felekezetiesség kívánságaival és aspiráczióival, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) hanem isgenis, mint ennek az országnak hű fia, a kinek a sáfárkodására van ezidőszerint ennek az országnak az ügye — érdemtelenül — bizva, különbséget és nagy különbséget teszek a kettő között. Én nem akarok vallástalan országot, ón tudom és akarom, ón tudom és hirdetem, hogy a vallás és az erkölcs minden társadalomnak, minden államnak és Magyarországnak is támasza, talpköve. Én a vallásos érzületnek erősödésót, a hitélet fejlődésót eminens állami érdeknek tartom. A vallástalanság és atheizmus szerencsétlenség. (Nagy zaj és mozgás a baloldalon. Elénk tetszés a jobboldalon.) De ennek a tételnek excluziv felekezeti magyarázatára, felekezeti exclusiv tendencziák ós czóloknak alkalmazására, felekezeti uralomra nincsen szükség. (Hosszantartó, élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Nagy zaj a baloldalon.) A ki Betlehembe megszületve, hirdette a kereszténységet, annak nagy tanait, Krisztus tanait én magamban ápolom, az nem azt hirdette, hogy ne szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. (Nagy zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Molnár János: Mi azt hirdetjük!? /