Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-629

629. országos ülés 1900. decaember 13-án, csütörtökön. 356 Széll Kálmán miniszterelnök: Hanem azt hirdette, hogy szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Molnár János: És mi nem azt hirdetjük! ? (Felkiáltások a jobboldalon: Nem!) Széll Kálmán miniszterelnök: Én nem mondom, hogy nem azt hirdetik önök, vagy ön, Molnár János képviselő úr; én nem is akarok a többi urakról beszólni, mert én most Molnár János képviselő úrral állok szemben; ón nem generalizálok, én Molnár János t. kép­viselő úrnál maradok, megelégszem azzal. (Za­jos derültség a jobboldalon.). Nem mondom, hogy nem hirdeti... Molnár János: De gyakorlom is! (ügy van! Úgy van! balfelöl. Élénk ellenmondás a jobb­oldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: De a ki politikai felfogásban, első fellépésétől fogva egészen a mai napig, politikai tendencziáiban, politikai kívánalmaiban ós azokban, a miket politikájának akcziójában hirdet, különbséget tesz, még pedig nemcsak keresztény ós nem keresztény, de katholikus és nem. katholikus között is, (Elénk tetszés és felkiáltások a jobbolda­lon: Ez az! Mozgás balfelöl.) különbséget tesz — bocsánatot kérek, ha nem is teszi kifeje­zett szavakkal, nem teszi úgy, hogy ezt így lehessen rásütni, hanem különbséget tesz an­nak következéseiben, a mit akar ós a mit hir­det : az igenis ezt az országot politikájának követketkezményei által szót fogná szedni ke­resztény ós nem keresztény társadalomra, kat­holikus és nem katholikus társadalomra: az nem hirdeti ugyan ellenkezőjót annak, a mit Krisztus hirdetett, de kinek politikai konczepcziója a felekezetiessógre van alapítva, a mi az összes kultúrnépek történetének tanu­sága szerint minden népnek életére a legsze­rencsétlenebb befolyást gyakorolt, az, mert annak a konczepcziónak következései elől nem térhet ki — látja, hogy nem akarok igazság­talan lenni, csak ezt a kifezést használom, — kénytelen lesz azt is mint kiindulási pontjá­nak következéseit elfogadni. Ez választ ám el engem a képviselő úrtól mindazon egyéb kér­déseken felül, és azt hiszem, mi sem értjük egymást sem ebben a házban, sem ezen a há­zon kivűl, (Hosszantartó, élénk helyeslés a jobbolda­lon.) akármennyit vitatkozzunk, akár a budget­vitában, akár az indemnity tárgyalásánál. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Kérem a javaslat elfogadását. (Hosszan­tartó, élénk tetszés, helyeslés és éljenzés a jobbolda­lon. Felkiáltások: Szavazzunk! Zaj.) Elnök: Csendet kerek, t. ház? Szólásra senkisem lévén feljegyezve, kér­dem a t. házat, kivan-e valaki még evvel a jogával élni! A mennyiben nem, a vitát bezárom. Méltóztassanak helyöket elfoglalni. Felteszem a kérdést: Elfogadja-e a ház az 1901. év első három hónapjában viselendő közterhekről ós fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot általánosságban a rósz­letetes tárgyalás alapjául? (Igen! Nem!) Kérem, a kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Meg­történik.) A ház a törvényjavaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjón következik e szerint a most elfoga­dott törvényjavaslat részletes tárgyalása és a t. ház által már napirendre kitűzött tárgyak. (Helyeslés.) Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 2 óra 40 perczkor.) 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom