Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.

Ülésnapok - 1896-629

629. országos ülés 1900. deczember 13-áá, csütörtökön. 351 tóztatott, de az ügy ós az illető jegyző vizsgálat alatt áll. Hát mit értünk el akkor annak felhánytorgatásával, hogy az ochodniczai jegyző dolga még mindig nincs elintézve? (Derültség.) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy az nem áll, hogy mind a 27 esetben, melyet felhozott, a miniszterelnök rásütötte, hogy a megtorlás megvolt, pedig, mondja a t. képviselő úr, csak nyolczra sütötte rá ós hol van a 19? Mi múltkor, t. képviselő úr, itt úgy látszik egy kis játszmát játszottunk. A gyermekeknek van egy olyan játéka is, a hol egy teljesen egész és jól konstruált kép, mely papirmachéból vagy fából szokott lenni, keresztmetszésekkel át van metszve úgy, hogy benne a rajzok vagy alakok ketté vannak vágva. Hát a t. képviselő úr ezeknek a ketté vágott alakoknak egyik részét bemutatta múltkori nagy beszédében azon esetek képében, melyeket összegyűjtött. En meg azt mondtam, hogy most megkeresem a másik részét ezen képeknek, hogy mi a folytatása és kiegészítése ezen képeknek, hogy mi a folytatása ós kiegészítése ezen eseteknek. Hogy megtaláltam és bemutatván képviselőháznak a kép egészen más alakot vett fel és egész mást bizonyított. mint a mit a t. képviselő úr állított, erről nem tehetek, tessék máskor olyan játszmát játszani velem, melyben előre tudhatja, hogy nyertes lesz. (Tetszés jobbfelöl.) A t. képviselő úr azt mondja, hogy hol van a 19 eset? A mi azt a 19 esetet illeti, ón nem mondtam, hogy mind a 27 esete a képviselő úrnak olyan, a hol egy elkövetett közigazgatási atroczitás meg lett torolva. Hiszen a 27 esetben más természetűek is voltak. Én vagy 9—10 esetben elmondtam a tón}^ket és a többit nem folytattam, mert úgy találtam, hogy a képviselőház már azokból is eléggé meggyőződött, hogy azok az adatok ós esetek, habár úgy is voltak, mint a hogy a képviselő úr felhozta, mit bizonyítanak. De a képviselő úr engem most falhoz szorított és így beszámolok mind a 27-tel. Nem leszek hosszú, szóltam vagy kilencz közigazgatási esetről, azután három más esetről, a melyekben az állami tekintély volt állítólag megsértve, azután beszóltam két esetről, a hol a czentrális vezetést, vagyis az én vezetésemet akarta megbélyegezni, tehát maradna még 8—10 eset. Hát lássuk ezeket is. Egyike volt azon eseteknek az, hogy Nagykovácsin a megyebizottsági tagok választása nem törtónt a maga útján. Nagykovácsi községben február hóban megtartatott ezen bizottsági választás. Felfolyamodtak ellene ós Kontra Kálmán főszolgabíró eljárása ellen, különösen Mednyánszky járásbiró tette a felfolyamodást, de ne féljen a képviselő úr, nem fog azért bántódásban részesülni a járásbiró, meg lett vizsgálva az eset, és miután konstatáltatott. hogy szabálytalanságok történtek, a vármegye főügyésze utasítva lett, tartsa -meg a vizsgálatot. Ez egy oly eset, hol a képnek másik részével- bizonyítom, hogy az illető üldözve lett. Azt mondja a képviselő úr, Baktán, Csantaváren ós másutt a népgyűlés bejelentőit lebeszélték, elijesztették. Erről tudomásom nincs, semmiféle apelláta nem jött, nem tudtam intézkedni. Válón, Tabajdon a törvényhatósági bizottsági tagok választásánál történtek hasonló szabálytalanságok. írtam, sürgönyöztem az alispánnak, a ki azt jelentette, hogy ezen községekben ily választások ezidőszerint nem voltak. (Zaj és derültség a jobboldalon.) Egyébiránt a dolog mibenléte vizsgálat tárgyává tétetett. Azután azt mondja a kép

T viselő úr, hogy Háromszéken — most is felhozta — el lett tiltva a népgyűlés tartása, csak a belügyminiszter rendelete folytán tartathatott meg. Mit bizonyít ez? El kell mondanom, hogy ez az eset hogyan történt. A népgyűlést bejelentették, a szolgabíró nem engedélyezte, mert aznap azon községben búcsú napja volt, ós azt mondta, tartsák másnapon, az nap rendzavarástól tart. Miután a képviselő urak nagyon szeretik az e fajta napokat, . . . Molnár János: Természetesen ! (Derültség a jobboldalon.) Mi van ezen nevetni való! ? Széll Kálmán miniszterelnök: ... és ón ezen kedvtelésükben önöket zavarni nem akarom, mert törvényszerű akadály nem forog fenn, ós én megtartom a törvényt, akármenynyire méltóztatik rám diktálni akarni, hogy nem tartom meg, azt irtam a megye alispánjának ezen rövid úton előterjesztett panasz folytán, hogyha törvényszerű akadály nem forog fenn, a népgyűlés megtartását a templomtéren is engedélyezze s a rendtartásról kellőleg gondoskodjék. Hol van itt panaszra ok? A múltkor előhoztam azon eseteket, melyek igazában megtörténtek, most azokat hoztam elő, melyek igazában nem egészen ligy történtek. Lássa a t. képviselő úr, én loyális vagyok. Molnár János : Kérem, megdicsértem érte ! Széll Kálmán miniszterelnök: A múlt kor nem volt jelen, ós ha én olyan éleskedő lettem volna — mert azért nem épen élesek a kifejezései, melyeket használni szokott, csak elesek akarnak lenni, — (Zaj.) akkor már a múltkor elmondtam volna, hogy ezek az esetek egyáltalában úgy meg sem történtek. Még egy ily eset van. Muzslán a népgyűlést bejelentőket