Képviselőházi napló, 1896. XXXI. kötet • 1900. november 20–deczember 22.
Ülésnapok - 1896-629
eczember 13-án, csütörtökön. 340 629. országos ülés 1900. dt nek, százados kopcsolatunknak az adott helyzetnek, a történelmi fejlődésnek, a fel nem adható aktuális helyzetnek, a magyar érdekeknek és a inagyar állam fejlődósének és a haladás feltóteleinek a politikája, az ország érdekeinek jobban megfelel, jövőjét jobban biztosítja, addig én ennek a szerény politikának a kereteiben mozgok. Se ez a politika nem kétértelmű, ez világos ós határozott. (Élénk helyeslés, és tetszés jobb felől.) t, ,És ha Ausztriában előállanának helyzetek, ^ t a,mint ne adja Isten, hogy előálljanak, •— egy héttel ezelőtt megmondtam világosan Kossuth Ferencz képviselő úrral szemben; ha nem tudnák teljesíteni a közös ügyeknek az 1867 : XII. törvényczikkben körülírt kapcsolatból folyó kezelési módozatait; ha nem tudnák, vagy nem akarnák teljesítem, ha ott az alkotmány megmarad ugyan jogilag a maga épségében, és az alkotmányhoz nem nyúlnak, az alkotmányos állapotot meg nem szüntetik, hanem automatikus úton, azért, mert az illetők nem akarnák talán — : nem óhajtom és ne adja Isten, hogy bekövetkezzék — alkotmányos jogaikat gyakorolni ós nem teljesítenék az 1867 : XII. törvényczikkben előirt kezelési módozatok feltóteleit, nem azért mondom, mert az 1867 : XII. törvényczikket el akarják törölni, vagy mert az ellen törnek, vagy az ellen fordulnak, hanem mert belbajaik folytán egyátalán nem tudnak alkotmányosan elintézni semmit, ha az alkotmányos szervezet szankczionálásában egy teljes megállás következnék be; ha tehát ez a sajnos állapot mintegy automaticze beáll: akkor is azt mondom, ós azt a nézetet vallom, hogy az 1867 : XII. törvónyczikk azért nem volna megsemmisítendő, azért nem volna eltörlendő. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Az a kérdés fog akkor előállani, hogy gondoskodnia kell akkor az országnak egy szükséges törvényről a saját jogainak, a saját érdekeinek, a kapcsolatnak és a monarchia nagy érdekeinek a megvédéséről, (Úgy van! jobbfelöl.) átmenetileg, ideiglenesen, az 1867 : XH törvónyczikk szellemében azt kiegyenlítve erre a sajnos esetre, úgy, a mint a viszonyok számbavételével, az ország önállóságának kidómborításával ; és annak alapján gondoskodni legczélszerűbbnek fog mutatkozni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Hogy mikópen gondoskodjunk, majd arról beszélek akkor, ha az a helyzet előáll. És gondoskodni fogunk úgy, hogy az ország érdekei csorbát ne szenvedjenek, az ország jogai se el ne homályosodhassanak, se meg ne rövidíttessenek, sőt még jobban kifejezésre hozassanak ós az ország érdekei meg ne sértessenek az által, hogy a legfontosabb állami ügj^ek és a monarchia legvitálisabb érdekei fenn akadnak: nem azért, mert az 1867. törvény károsnak bizonyul, de azért, mert Ausztriában a nyelvi ós beibajok végett az alkotmányos képviselet nem akar funkczionálni. (Élénk helyeslés jobb felöl. Zaj a szélső baloldalon.) De bocsánatot kérek, a mikor én ezt világosan mondom, csak azért, mert nem adom meg a részletes megoldásnak vagy ennek a követendő expediensnek — a minek nevezhetném ezt az akkori dolgot — a részleteit, azért ez a helyzet kétértelmű ? Nem ! Az a maga alapjában, az a maga motívumaiban, az a maga czóljaiban, az a maga kiindulási pontjában tiszta, világos, olyan, a melyet mindenki ért ós mindenki meg fog érteni. A t. képviselő úrnak nem tetszik ez. De miért nem tetszik ? Nem azért, mert kétértelmű, hanem azért, mert a t. képviselő úrnak a politikai hitvallása más, mint az enyém. De nem a t. képviselő úr számára akarok én megoldást keresni, és annak a képzeletben ragyogó, de a valóságban csalékony, koczkázott s kalandos politikának számára, hanem annak a politikai álláspontnak a számára, a melyen én állok ós hitem szerint az ország érdekében heryesen cselekszem,... (Hosszantartó, élénk helyeslés és tetszés jobbfelől.) Holló Lajos: A nemzet számára keresse! Széll Kálmán miniszterelnök:... ós a melyen 1867 óta az ország áll. (Helyeslés és tetszés jobbfelől.) Ugron Gábor képviselő úr ezen legutolsó és legemelkedettebb hangon mondott aposztrófája mellett még egyet-mást olyant hozott fel, a mit nem hagyhatok szó nélkül. A t. képviselő úr két dolog iránt nagy irtózattal viseltetik. Az egyik az 1867 : XII. törvónyczikk, a második a német, illetőleg a hármas szövetség. Mintha már hallottam volna erről a thémáról a t. képviselő úr okoskodását. Azért ón mind abba, a mit a t, képviselő úr mondott, nem megyek bele részletesen, de rá akarok mutatni egy pár olyan tételre, a mely, engedelmet kérek, telve van fallácziával. A t. képviselő úr azt mondja, hogy a mi itten történt ebben az országban 33 esztendő óta, mind csak azért történt, hogy az 1867 : XH. törvónyczikket fentarthassuk; ezért megrontottuk a megyei szerkezetet, ezért még nem építettük ki összes tanügyünket, ezért nem csináltuk meg intézményeinket, nem reformáltuk ezt vagy azt, vagy amazt, csak azért tesszük, hogy az 1867 : XII. törvónyczikket fentartha,ssuk. Még a correspondenz bureaut is ezért tartjuk fenn, a mint mondja. Bocsánatot kérek, a mi ezt az utolsó kis dolgot illeti, ez sem egészen úgy áll ma már, mint a t. képviselő úr mondja. De csak a tétellel magával foglalkozom, s azt állítom, hogy a kiindulási pont hely te-